MDF-Idővonal

By Amma99

  • Megalakulás

    1. szeptember 27-én alakult a párt Lakiteleken. Az alapítói okirat aláírói Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor voltak.

  • Első tömegmegmozdulás

    1. június 27-én volt az MDF által szervezett első nagy tömegmegmozdulás: a romániai falurombolás elleni, Hősök terén tartott tiltakozáson körülbelül 80-100 ezer ember vett részt.

  • Alapítólevél, első elnökség

    1. szeptember 3-án, a Lakitelken jelen lévő mintegy 400 résztvevő jóváhagyta a Magyar Demokrata Fórum alapító levelét, alapszabályát és megválasztotta első elnökségét.

  • Bíró Zoltán ügyvezető elnöknek választása

    1. március 11-12-én megtartott Országos Gyűlésén megválasztott 15 fős elnökség Biró Zoltánt választotta meg az MDF ügyvezető elnökének.

  • Antall József pártelnök és miniszterelnök-jelölt

    1. október 21-én a II. Országos Gyűlés választotta meg Antall Józsefet a párt elnökévé és a miniszterelnök-jelölt is ő lett.

  • Bem téri székház és a Hitel megjelenése

    1990-ben költöztek be a Bem téri székházába, Püski Sándor könyvkiadó támogatásával pedig az első sajtóorgánumuk, a Hitel is megjelent.

  • 1990-es választások

    1. április 8-án volt a rendszerváltás utáni első választás, melyet az MDF megnyert (164 képviselői mandátum). Az FKGP-vel és a KDNP-vel alakítottak kormányt, a miniszterelnök Antall József lett.

  • MIÉP megalakulása

    1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a MIÉP-et.

  • Antall József halála

    1. december 12-én halt meg Antall József, halála után Boross Péter, addigi belügyminiszter lett a miniszterelnök.

  • Für Lajos pártelnök

    1. február 19-től Für Lajos lett a párt elnöke

  • 1994-es választások

    1. májusi választásokon 38 mandátumhoz jutottak, ezzel ellenzékbe szorulva

  • Lezsák Sándor pártelnök

    1. március 2-től Lezsák Sándor lett a párt elnöke

  • Magyar Demokrata Néppárt megalakulása

    1. március 11-én tovább szakadt a párt, tizenöt képviselő Magyar Demokrata Néppárt néven külön frakciót alakított

  • Fidesz-MDF megállapodás

    1. októberében a Fidesz választmánya határozatot fogadott el arról, hogy a párt kössön megállapodást az MDF-fel a minél sikeresebb parlamenti választási szereplés érdekében. Ezt az év végén kötötte meg a két párt.

  • 1998-as választások

    1. májusi választásokon a párt már nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, de tizenhét egyéni képviselője a Fidesz támogatásával parlamentbe került. Dávid Ibolya az Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett (ő volt az egyetlen MDF-es, illetve női miniszter).

  • Koalíciós kormány

    1. július 8-án letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány, melynek tagja volt az FKGP és az MDF is.

  • Dávid Ibolya pártelnök

    1. január 30-tól Dávid Ibolya lett a párt elnöke

  • Fidesz-MDF közös vitairat

    1. február 16-án a Fidesz hivatalos programjaként elfogadta a Jövő elkezdődött címet viselő vitairatot, mely az MDF és a Fidesz közös vitairata volt.

  • 2002-es választások

    1. áprilisi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, ezzel 188 mandátumot szerezve. A két párt közti megállapodásnak megfelelően az MDF 24 fős önálló frakciót alakíthatott, annak ellenére, hogy valójában most sem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

  • 2004-es EP választások

    1. májusi Európa Parlamenti választásokon az MDF több mint ötszázalékos eredményt produkált, ezzel 1 mandátumot szereztek

  • MDNP-vel egyesülési egyezmény

    1. április 2-án egyesülési egyezményt írtak alá a korábban a pártból kivált MDNP-vel.

  • 2006-os választások

    1. áprilisi választásokon önállóan indult több mint 5%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta először képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Önálló miniszterelnök-jelöltet állítottak Dávid Ibolya személyében.

  • Kizárások

    1. június 26-án jogerősen 10 millió forint kártérítésre kötelezték az MDF-et, mert törvénytelenül kizárták a frakcióból Lezsák Sándort, Balogh Lászlót, Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót.

  • Lehallgatási ügy

    2008 szeptemberében pár nappal az MDF elnökválasztása előtt Dávid Ibolya egy sajtótájékoztatón egy birtokába került hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy őt és más politikusokat törvénytelenül megfigyeltek és ezzel Almássy Kornélt (aki szintén induló volt) is összefüggésbe hozta.Dávid Ibolyával folytatott megbeszélés után Almássy hirtelen visszalépett.Szeptember 29-én törvényesen kizárták az MDF országgyűlési frakciójából is. Később azt állította, fenyegetéssel bírták rá a visszalépésre.

  • Frakció megszűnése

    1. március 20-án megszűnt a párt frakciója Csáky András országgyűlési képviselő kilépése után

  • 2009-es EP választások

    1. június 7-én az MDF az Európa Parlamenti választásokon átlépte az 5%-os küszöböt, ezért egy képviselőt, a listavezető Bokros Lajost küldhette Brüsszelbe.

  • Boross Péter kiválik

    1. június 13-án kiszivárgott Boross Péter volt miniszterelnök levele az MDF elnökségi tagjaihoz, amelyben bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatát az MDF-fel, mert nem ért egyet legutóbbi irányváltásával.

  • 2010-es választások

    1. áprilisi választásokon az MDF az SZDSZ-szel való összefogás ellenére sem érte el a választáson a Parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-ot, csupán a szavazatok 2,67%-át szerezte meg. Így 20 év parlamenti jelenlét után kiesett az országgyűlésből.

  • Dávid Ibolya lemond

    1. április 11-én a 2010-es magyarországi országgyűlési választás első fordulójában az MDF által elért kiábrándító eredmény (vagyis a párt kiesése) miatt lemondott Dávid Ibolya

  • Herényi Károly ügyvezető igazgató

    1. április 11- 2010. június 20. között Herényi Károly lett a párt ügyvezető igazgatója

  • Makay Zsolt pártelnök

    1. június 20-tól Makay Zsolt volt a párt elnöke

  • JESZ megalakulása

    1. december 12-én döntött az átalakulásról az új pártvezetés, illetve ennek részeként új név felvételéről: Jólét és Szabadság (JESZ)

  • Hivatalos névváltoztatás

    1. április 8-án hivatalosan is felvették a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevet

  • Székház elárverezése

    2013 decemberében az MDF székházát a párt tartozásai miatt 70 millió forintért árverezték el, de a pártelnök Makay Zsolt szerint nem kell kiköltözniük az épületből, mert megtámadták a végrehajtási eljárást és bepereltek több végrehajtócéget is. Makay szerint csaknem egymilliárd forintos adósságot örököltek az MDF-től, amely 500 millió forint jelzálogalapú hitelből és 400-450 millió forintnyi számlatartozásból áll.

  • JESZ-MDF megalakulása

    1. február 9-én nagygyűlés keretében alakult újra Jesz-MDF pártszövetség néven az előd- és utódpárt közös szervezete, akik indulni kívántak a 2014-es választásokon, de végül egyetlen mandátumot sem tudtak szerezni.

  • Elsőfokú ítélet

    1. szeptember 30-án (hosszú éveken át tartó jogi procedúra után) a bíróság társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, amiért a vád szerint a két politikus a titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására lépett vissza az MDF elnökjelölt-jelöltségétől.

  • Másodfokú ítélet

    1. március 18-án végül másodfokon is jóváhagyta a bíróság az elsőfokú ítéletet, melynek értelmében Herényi és Dávid is bűnös kényszerítésben, ezért őket jogerősen is megrovásban részesítették.