I.világháború

A Nagy Háború cselekvései

Period: 1913 to 1920

Schlieffen-terv

1914

Schlieffen 1905-ben fogalmazta meg a róla elnevezett hadműveletet.
A terv lényege, hogy a németek kihasználva katonai fölényüket lerohanják Belgiumon keresztül Franciaországot, míg a Monarchia legyőzi a szerbeket és feltartóztatja az oroszokat addig, amíg győzedelmeskednek a fraciák felett. Végül együttes erővel legyőzik az oroszokat.

Szarajevói merénylet

Jun 28, 1914

Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét gyilkolta meg Gavrilo Princip szerb diák, a Fekete Kéz nevű terrorszervezet tagja.

Bécsi ultimátum

Jul 23, 1914

Berchtold osztrák-magyar külügyminiszter elküldte az ultimátumot Szerbia kormányának és 48 órás válasz időt engedélyezett nekik.
Követelte az utasításban, hogy (1) oszlassanak fel minden Monarchia-ellenes társulatot, (2) közoktatást alakítsák át úgy, hogy ez a propaganda meszűnjön, (3) bűnös szerbek letartóztatását, (4) fogadják el az osztrák-magyar kormányközegek közreműködését, (5) bírói vizsgálatokhoz megelőző nyomozást engedélyezzék.

Hadüzenet Szerbia ellen

Jul 28, 1914

II. Vilmos császár, Ferenc József és a vezérkar támogatta a hadüzenet kikiáltását, csak gróf Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte. Egyértelmű volt a hadüzenet elküldésével a Nagy háború kezdete, hiszen Szerbiát Oroszország támogatta és mögötte állt az antant.

I.világháború

Period: Jul 28, 1914 to Nov 11, 1918

1. július 28-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután Szerbia elutasította a bécsi ultimátumot.
2. november 11-én a franciaországi compiegne-i erdőben egy vasúti szerelvényben aláírták a fegyverszüneti egyezményt.

Tannenberg-i csata

Aug 26, 1914

A Kelet-Poroszországba átcsoportosított német haderő és a Monarchia hadserege vereséget mértek a Galíciát meghódító oroszokra. A nyugalmazott Hindenburg és Lundendorff tábornokok vezették a német erőket és megsemmisítő győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő orosz erőkre.

I. marne-i csata

Sep 5, 1914

Német átcsoportsítás következtében a franciáknak sikerült angol támogatottsággal győzedelmeskedni a német erők felett. Német csapatok ennek hatására a frontot a tengerig kitolták.

Örmény népírtás

1915

Az iszlám vallású török vezetés nem tolerálta a határaikon belül élő örmény lakosságot, melyek a keresztény hitet vallották. A török hatóságok véres pogromokat szerveztek és külöböző indokok miatt írtották az örmény kisebbséget. Az örmény lakosságot a szír sivatagba kényszerítették. A halál menet és a pogromok során több mint 600 ezer ember vesztette életét, köztük gyermekek és nők.

A Gorlicei áttörés

May 2, 1915

A központi hatalmak nagy veszteségek árán visszafoglalta Przemysl várát és kitolta a keleti frontot a mai Lengyelország határáig.

Olaszország hadba lépése

May 23, 1915

Az olaszok Londonban kötöttek egy titkos egyezményt, miszerint egy hónapon belül hadba lépnek az antant oldalán cserébe Goriziát, Tirol déli részét, a dalmát partvidéket és Törökország egy részét Olaszroszágnak adományozzák. A sacro egoismo elvet vallották az olaszok, ami azt jelentett, hogy semmilyen szövetség nem számít csakis a szent nemzet.

Verduni vérszivattyú

Period: Feb 21, 1916 to Dec 18, 1916

Az I. világháború leghosszabb és legvéresebb csatája. Falkenhayn tábornok gyors offenzívával akarta elfoglalni a franciák számára történelmi jelentőségű erődöt, viszont a csata 10 hónapig tartott. Franciáknak végül sikerült megtartani az erődöt.

Somme-i csata

Jul 1, 1916

Anglia által indított offenzíva, mely hatalmas véráldozatokat követelt és sikertelenül próbálta áttörni a nyugati frontot. Körülbelül 1 millió katona vesztette életét.

Román Királyság átállása

Aug 27, 1916

Az antant tárgyalákat kezdeményezett a Román Királysággal (nukaresti titkos szerődés) annak érdekében, hogy a nyugati frontot tehermentesítsék. A románok átállásáért cserébe az antant oda igérte neki Erdélyt, viszont a Monarchia csapatai pár hónapon belül el is foglalták Bukarestet.

Egyesült Államok hadba lépése

Apr 6, 1917

Az USA a háború kitörése elött és az első felében mindkét féllel kiválló kereskedelmi kapcsolata volt. Azonban Nagy-Britannia blokád alá vonta a német partokat, ezzel megszűnt a jó viszony a központi hatalmak és az Egyesült Államok között. USA-ban az angol propaganda és a pacifista szemlélet hatására romlott a közvélemény a központi hatalmak iránt és a képviselőház 375:50 arányban megszavazta a háborúba való belépést.

Caporettói áttörés

Oct 24, 1917

Ausztria-Magyarország váratlan offenzíva hatására áttörték a déli frontot és egészen a Piave folyóig tólták ki a határt. Az olasz egységeket majndem megsemmisítő áttörést csak a szövetséges antant csapatok segítségével tudták meggátolni.

Orosz forradalom

Nov 7, 1917

Lenin és Trockij által szervezett bolsevik felkelés megdöntötte a Kerenszij vezette ideiglenes kormányt és ezzel véget vetett végleg a Romanov dinasztiának és a cárizmusnak Oroszországban. Az új vezetőség úgy döntött, hogy kilépnek a háborúból.

14 pont

Jan 8, 1918

Woodrow Wilson egy igazságos és tartós béke érdekében kiadott egy 14 pontból álló békejavaslatot. Ebben hírdette a nemzeti önrendelkezés elvét és a szabad kereskedelmet a legyőzött népek részére és visszafogottan fogalmazta meg az antant igényeit. Javasolta a Nemzetek Szövetségének létrehozását is.

Breszt-litovszki béke

Mar 3, 1918

Trockij által aláírt szerződés hatalmas területi engedményeket kínált a központi hatalmak részére. Átadásra kerültek a finn, balti és ukrán államok, viszont a központi hatalmak a háború elvesztése következtében nem tudta kihasználni az egyezmény részleteit, így semmissé vált.

II. marne-i csata

Jul 15, 1918

A központi hatalmak hátországai végleg kimerültek és nem bírták finanszírozni a hatalmas háborús költségeket. Egy utolsó, mindent eldöntő offenzívát indítottak az antant ellen, viszont az újjonan belépő országok támogatása miatt az antant győzedelmeskedett a csatában.

Padovai fegyverszünet

Nov 3, 1918

Az Osztrák-Magyar Monarchia küldöttsége aláírta a fegyverszüneti megállapodást Padova közelében.

Compiègne-i fegyverszünet

Nov 11, 1918

A német államminiszter aláírta a Compiègne-i erdőben, egy vasúti kocsiban a fegyverszüneti egyezményt. Ezzel beszüntették a harcicselekményeket és a nyugati frontot.

Versailles-i béke

Jun 28, 1919

Németországgal a békediktátumot a Versailles-i kastéyban iratták alá. A franciák elsősorban a németeket akarták alkalmatlanná tenni a visszavágásra, ellenben a briteket a gyarmati kérdések érdekelték. Németország jelentős területeket vesztett, a katonai erejét megtörték és hatalmas hadisarcot követeltek az antant hatalmak.

Saint-germaini békeszerződés

Sep 10, 1919

A saint-germaini kastélyban az első Osztrák Köztársaság delegátjai aláírták a békeszerződést. Az egykori Császárság negyedére csökkent területileg. Rengeteg tartományt elvesztett, viszont sikerült kiharcolni a megállapodás során, hogy Burgenlandot az Osztrák Köztársasághoz csatolják Sopron székhellyel. Később Sopronban népszavazást tartottak és véglegesen Magyarország része lett.

Neuillyi béke

Nov 27, 1919

Bulgáriával aláírt szerződés területátadást, katonai korlátozást és jóvátételt írt elő.

Trianoni béke

Jun 4, 1920

Nagy-Trianon palotában tárgyalták Magyarország megbüntetését. Clemencau (francia), Lloyd George (brit), Orlando (olasz), Wilson (amerikai) államfők döntöttek Magyarország helyzetéről. Gróf Apponyi Albert vezette delegáció minden áron küzdött a büntetés enyhítésén-mindihiába. Az ország 2/3-át elcsatolták, hadseregét korlátozták és pénzbeli jóvátételt követeltek.

Sévres-i béke

Aug 10, 1920

Damad Ferid miniszterelnök aláírta a békediktátumot, azonban nem valósult meg az egyezmény. Kemál Atatürk pasa vezette mozgalom fegyveres erőkkel szállt szembe az antant csapatokkal sikeresen. A nyugati hatalmak nem tudtak bevetni jelentős csapatokat és a görögök véres küzdelemben alul maradtak. Lausanne-ben 1923. 07. 24-én a Török Kalifátus delegáltjai aláírták a szerződést, mely a sévres-i békében megállapodott határnak a kétszeresét tudták kiharcolni és egyébb más jogokat.