-
Alapítás
Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bibó István Szakkollégiumának Ménesi úti épületének alagsorában 37 egyetemi, főiskolai hallgató és fiatal értelmiségi megalapítja a Fiatal Demokraták Szövetségét (FiDeSZ). -
1. Kongresszus (Jurta Színház)
Megválasztják a párt első választmányát és elfogadják a párt liberális, rendszerváltó szellemiségű programját.
(1988. október 1-2, november 19-20) -
Ellenzéki Kerekasztal
A szétforgácsolt ellenzék 1989. március 22-én hozta létre a kerekasztalt, amelyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett és koordinált. a Fideszt két állandó és egy póttag képviselte (Orbán Viktor, Kövér László, Fodor Gábor). -
Nagy Imre újratemetése
Nagy Imre újratemetésén beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz egyik alapítója. -
2. Kongresszus (BME)
Döntés a párttá alakulásról, a választáson való indulásról, a négyigenes népszavazásról, a bővített választmányról. Orbán ezt követően Oxfordba utazik, nem lesz tagja a bővített választmánynak.
(1989. október 13-15) -
Harmadik magyar köztársaság
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. -
1990-es országgyűlési választás
A Fidesz 21 mandátumot szerez az új, demokratikus magyar parlamentben, ez 5,44%-os eredményt jelent. Ellenzékben politizál. -
4. Kongresszus (Pécs)
A párt teljes jogú tagságért folyamodik a Liberális Internacionáléhoz. (2000-ig tag marad.)
(1992. február 2-7) -
5. Kongresszus (Debrecen)
A Fidesz kormányzásra készül, a párt népszerűsége a biztos pártszavazók körében 40%-os a közvéleménykutatások szerint. Orbán beszédében a posztkommunista restauráció rémképéről és veszélyeiről beszél.
(1993. április 16-18) -
Pártszakadás
1993-as év végén Fodor Gábor, Molnár Péter és Ungár Klára elhagyják a pártot, visszaadják parlamenti mandátumukat a párton belüli konzervatív fordulatra hivatkozva. -
1994-es országgyűlési választások
A Fidesz a jósolt eredményekhez képest nagyon alul szerepel, épp hogy átlépik a parlamenti küszöböt (7,02%). Hatalmas MSZP győzelem. -
6. Kongresszus (Budapest)
Lemond az elnök, a rendkívüli kongresszuson Orbán Viktort választják a párt elnökének. -
7. Kongresszus (Budapest)
A párt új neve Fidesz - Magyar Polgári Párt, elfogadják a Polgári Magyarországért című programnyilatkozatot. Orbánt választják a párt elnökének, programja: "egy polgári dominanciájú mérsékelt jobbközép politikai erőtér."
(1995.április 29-30) -
8. Kongresszus (Budapest)
A küldöttek elfogadják a Van más megoldás: polgári Magyarország című programtéziseket, megkezdik a párt választási programjának kidolgozását. A pártelnök újra Orbán (ő azonban személyesen nincs jelen - Áder János képviseli).
(1997.április 19-20) -
9. Kongresszus (Budapest)
Kormányzásra való félkészülés a téma. Középpontban a gazdasági növekedés felgyorsítása. Orbán hosszú távra egy még szélesebb alapokon álló polgári összefogás szükségszerűségéről beszél. -
1998-as országgyűlési választások
A Fidesz nyeri a választást, 148 képviselőt küld a Parlamentbe, ez 38,34%-os mandátumarányt jelent. Az MSZP 34% felett hoz szavazatokat, így a Fidesz koalíciós tárgyalásokba kezd az MDF-fel és az FKGP-vel. -
10. Kongresszus (Budapest)
Döntés az MDF-fel és az FKGP-vel kötendő koalícióról, az első Orbán-kormányról. -
12. Kongresszus (Budapest)
Soron kívüli kongresszus, mely során szétválasztják a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget. A párt új elnöke Kövér László. -
FKGP-Fidesz frakciókonfliktus
2000 őszén Torgyán Józsefet különböző vádak érték (Székely-ügy, Torgyán-villa), mely eredményeképpen megromlott a Fidesz és az FKGP viszonya, a párton belül (FKGP) is különböző álláspontok, platformok jöttek létre.
2001. február 8.-án Torgyán József Orbán Viktornál tett látogatása során lemond miniszteri posztjáról.
2001 után gyakorlatilag megszűnik a két párt között az együttműködés. -
13. Kongresszus (Szeged)
A párt hivatalosan is az Európai Néppárt tagja lesz. A "szabadelvű" önmeghatározást a "polgári néppárt" váltja.Pokorni Zoltán az új elnök.
(2001.május 5-6) -
14. Kongresszus
Aláírják a Fidesz és a polgárok jelképes szerződését. Közös lista az MDF-fel. -
2002-es országgyűlési választások
A Fidesz-MDF 188 képviselőt delegál az országgyűlésbe, ez 42,49%-os mandátumarányt jelent. A párt mégis ellenzékbe szorul, hiszen az MSZP 42%-ot ér el, majd koalícióba lép az SZDSZ-szel. -
15. Kongresszus (Budapest)
A választási vereség után Orbán Viktor meghirdeti a polgári körök felé nyitást. -
16. Kongresszus (Budapest)
Rendkívüli kongresszus az európai uniós csatlakozásról. Az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című program elfogadása. -
17. Kongresszus (Gesztenyés kert)
Új név: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség. Elnök: Orbán Viktor -
2004-es európai parlamenti választások
A Fidesz 47,40%-ot ér el a választásokon, ezzel 12 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. Jelentős győzelmet arat ezzel a kormányerők felett. -
19. Kongresszus (Budapest Körcsarnok)
A Hajrá, Magyarország! című választási program elfogadása. Orbán miniszterelnök-jelölt, Mikola István kormányfőhelyettes-jelölt. A Fidesz a KDNP-vel indul a választáson. -
2006-os országgyűlési választás
A Fidesz-KDNP 36,53%-os eredménnyel 164 képviselőt küld a magyar Országgyűlésbe. Ellenzékben marad. -
20. Kongresszus (Budapest Hegyvidék)
Nagy többséggel bizalmat kap Orbán Viktor, a párt elismeri kampányának gyengeségeit. -
21. Kongresszus (Győr)
A Demokrácia megalkuvás nélkül alcímmel megrendezett eseményen létrehozzák az Önkormányzati Képviselők Fórumát. -
Háromigenes (szociális) népszavazás
Népszavazás a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében, a Fidesz-KDNP kezdeményezésére. -
2009-es európai parlamenti választás
A Fidesz-KDNP 56,36%-os eredményével 14 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Az MSZP ellenben csak 4 képviselőt tud küldeni. -
23. Kongresszus (Budapest hegyvidék)
A küldöttek megkapják az Orbán Viktor által jegyzett Fundamentumok című dokumentumot, amelyben a Fidesz vezetője pártelnöki programját fogalmazza meg. Ebben megfogalmazódik az önálló kormányzás víziója, az MSZP-t a "kommunista diktatúra utódpártjának" nevezi és hangsúlyozza, hogy a "szélsőségekbe hajló jobboldali pártokkal" sem hajlandó az együttműködésre. -
2010-es országgyűlési választás
A Fidesz-KDNP 53,81%-os eredményével 263 képviselőt delegál az Országgyűlésbe. Ezzel abszolút többségbe kerül. -
Második Orbán-kormány
A Fidesz a korábbi kabinetelvű struktúra helyett egy hierarchikus, négyszintű kormányzati rendszert alakított ki. Meghirdetik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. -
Európai Tanács soros elnöksége
2011 első felében a második Orbán-kormány irányításával Magyarország látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. Ekkor sikerült elfogadni a Járóka Lívia által előkészített uniós romastratégiát. -
Széll Kálmán-terv (Összefogás az adósság ellen)
- március 1-jén jelentette be a kormány a gazdaság rendbe tételét célzó stabilizációs és reformprogramot, a Széll Kálmán-tervet (alcím: „Összefogás az adósság ellen").
-
Alaptörvény elfogadása
- április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét.
-
2011. évi CCIII. törvény Az országgyűlési képviselők választásáról
A 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról az országgyűlési képviselők választásának rendjét szabályozza Magyarországon.A törvény 199-re csökkenti az országgyűlési képviselők számát; közülük 106-ot egyéni választókerületben, a fennmaradó 93-at országos listán választanak. A törvény a 2011. évi Magyar Közlöny 165. számában jelent meg (2011. december 30.) -
Alaptörvény hatálybalépése
2012 január 1-jén hatályba lép Magyarország Alaptörvénye, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az alkotmányozás folyamata 2010-ben kezdődött el. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a miniszterelnök hat személyt kért fel, ők: (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre). -
Rezsicsökkentés
2013-ban a kormány közel 30%-os rezsicsökkentést hajtott végre. Ennek első lépéseként 2013. január elsejével a gáz, a villamos áram és a távhőszolgáltatás ára 10%-kal csökkent. -
2013. évi XXXVI. törvény A választási eljárásról
A törvény a Magyar Közlöny 2013. évi 66.számában jelent meg. -
25. Kongresszus (Budapest Millenáris)
A Magyarország nem hagyja magát! című kongresszus elfogadja a rezsicsökkentés melletti kiállást is deklaráló politikai nyilatkozatot. Lázár János lesz a párt egyik alelnöke. -
2014-es országgyűlési választások
133 képviselőt küld a Fidesz-KDNP a Parlamentbe, további négy év kormányzásra hatalmazza őket fel a magyar társadalom. -
2014-es európai parlamenti választások
A Fidesz-KDNP 12 képviselőt küldhet Strasbourgba az 51,48%-os eredményei fényében. -
Harmadik Orbán-kormány
A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort. Áder János köztársasági elnök 2014. június 6-án nevezte ki Orbán Viktor megválasztott felelős miniszterelnök harmadik kormányának minisztereit. -
Európai migrációs válság kitörése
A kifejezést először 2015 áprilisában használták, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el, ezzel több mint 1200 ember halálát okozva. -
Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról
2015 májusában került kiküldésre a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőív”, melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza. -
Déli határzár
A magyar kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. -
26. Kongresszus (Budapest Hungexpo)
"30 éve itt vagyunk (...), és a következő 30 évben is itt leszünk" - Orbán bejelentei, készen áll indulni a 2018-as választásokon. -
"Állítsuk meg Brüsszelt!"
2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőív nyomdai költsége nettó 68,1 millió forintba került, míg a postai költségek nettó 881,5 millió forintot tettek ki.Az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat. -
Nemzeti konzultáció a "Soros-tervről"
A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációt indított Sorosnak az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg. -
2018-as országgyűlési választások
A Fidesz-KDNP 133 képviselőt delegál a Törvényhozásba, a szavazatok 49,6%-át hozzák el. -
Negyedik Orbán-kormány
Orbán Viktor a megválasztása után mondott beszédében célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, és a minőséget mérő versenyképességi rangsorokban az 5 legjobb európai uniós állam között legyen. -
Sargentini-jelentés EP-vita
A Sargentini-jelentés az Európai Parlament által 2018-ban Magyarországnak címzett, indoklással ellátott felszólítás az Európai Unió alapszerződésének és alapértékeinek betartására.
(2018. szeptember 11-12) -
2019-es európai parlamenti választások
A Fidesz-KDNP 13 képviselői mandátumot nyer el a 21-ből, ezzel ismét a legerősebb magyar párt az EP-ben. -
28. Kongresszus (Budapest Hungexpo)
Orbán Viktor Ronald Reaganre hivatkozva meghirdeti a párton belül a tizenegyedik parancsolatot, vagyis: "ne mondj rosszat a fideszes társadról". -
Trócsányi leszavazása a JURI-ban
Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, a Fidesz-KDNP 2019-es EP-választási listájának vezetőjét, a magyar kormány biztosjelöltjét az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlenség miatt másodszorra is leszavazza, ezzel nem lehet hivatalos biztosjelölt. -
Borkai-botrány
Borkai Zsoltról, a Fidesz győri polgármesteréről egy titokzatos internetes fórumon kompromittáló kép- és videóanyagok látnak napvilágot. Ezzel a választásokig kiható botrány veszi kezdetét. -
2019-es önkormányzati választások
A Fidesz elveszíti többségét a Budapesti Közgyűlésben, a fővárosban nyer az ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely. A Fidesz-KDNP 23 megyei jogú városból 10-et, 23 fővárosi kerületből 13-at elveszít (polgármestereket tekintve).
Az eredményekhez nagyban hozzájárulhatott a Borkai-botrány
