Keresztes hadjáratok

1.keresztes hadjárat előzménye

1095

II. Orbán pápa Clemontban hirdette meg az első keresztes hadjáratot, mert szeldzsuk törökök hódításainak következtében a keresztény Bizánci Birodalom szinte teljesen kiszorult Kis-Ázsiából. Remek lehetőség volt nekem, hiszen előtte már nem igazán akadt munka számomra. Nem én voltam az egyetlen akinek ez felkeltette figyelmét, szinte egész Európa nyugati része egyként mozdult meg a felhívás hatására. A pápa teljes búcsút igért nekünk, ami azt jelentette, hogy egyből a mennybe mehetünk.

Szentföld felé

1096

Külön csoportokban indultak el néhányan, de Zseldzsuk határnál a muzulmánok szétverték a seregüket. 1096 . agusztus 15-én elindultunk pápai áldással a Szentföld felé. Rajtunk, a keresztes lovagokon kivűl, számos hűbéri rendszerből szabadulni akaró és vagyonra vágyó közrendű sereg is csatlakozott.

egy hónapig tartó véres ostrom

1099

A Szent Várost 1099. június 8-án megpróbáltuk rohammal bevenni, ez azonban nem sikerült, így több mint egy hónapig tartott a véres ostrom. Végül július 15-én foglaltuk el. A keresztesek(mi) ezt követően megalapították a Jeruzsálemi Királyságot.

2. keresztes hadjárat

1147

A második keresztes hadjárat azt követően indult el a Szentföldre, hogy a moszuli emír 1144-ben elfoglalta Edesszát. A kereszténységet ezúttal is a pápa szólította fegyverbe. 1147 tavaszán több mint egymillióan vágtunk neki a Szentföldig vezető útnak. Már Kis-Ázsiában több helyen vereséget szenvedtünk és ellentétbe kerültünk a bizánci császárral is.

eredménytelen hadjárat

1148

1. június 24-én VII. Lajos II., Henrik osztrák herceg és további neves uralkodók megegyeztek abban, hogy a semleges, de gazdag Damakszkusz ellen vonulnak. Az ellátási nehézségek, a vízhiány és a vezetők között feszülő ellentétek miatt azonban az ostrom kudarcot vallott, seregünk mindössze öt nap után feladta a város elfoglalására szőtt terveinket és elvonultunk. A hadjárat eredménytelenül végződött.

3. keresztes hadjárat

1187

1. október 2-án megtörtént, amitől oly sok keresztény félt: Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután legyőzte az akkori jeruzsálemi királyt, Lusignani Guidót. A Szent Város elvesztésének híre hamar megérkezett Európába, és VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó; I. Barbarossa Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia király és Oroszlánszívű I.Richárd angol király sereget indított Jeruzsálem felszabadításért.

német keresztesek veszteségei

1190

A német keresztesek útját egy tragédia is beárnyékolta: a 70 éves Frigyes 1190. június 10-én a Kalikadnosz folyóba fulladt, a sereg vezetését ezt követően fia, Frigyes sváb herceg vette át, aki viszont 1191 januárjában Akko város ostrománál vesztette életét.

Szaladin és Richárd béke

1191

Akkor júliusi bevételét követően II. Fülöp Ágost francia serege hazaindult, Richárd csapatai viszont nem voltak elég erősek Jeruzsálem ostromához. Néhány kisebb csata után Szaladin és Richárd békét kötött, amelynek értelmében a szultán garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságban meglátogathassák a várost és a Szent Sírt. Ez egy fellélegzés volt számunkra, végre legalább valamit elértünk.

4. keresztes hadjárat

1202

Egyiptom ellen indultunk, azonban csak Konstantinápolyig jutottunk. A hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg, miután a harmadik keresztes háború kudarcba fulladt. A negyedik hadjárat Egyiptom elfoglalását tűzte ki célul, mivel úgy tartották, hogy a Szentföld kulcsa az afrikai ország. A szállításunkat a velenceiek vállalták magukra: először a magyar kézben lévő Zárába hajóztak, innen pedig velencei dózse Konstantinápoly alá küldte a seregeket.

Konstantinápoly kifosztása

1204

1. április 13-án megrohantuk és kifosztottuk a velencei dózse Konstantinápoly. III. Ince pápa különösebben nem neheztelt amiatt, hogy a „pogányok" helyett egy másik keresztény országot támadtunk meg. Sőt, a negyedik keresztes hadjárat véglegesítette az egyházszakadás következményeit, megerősítette különállásában a keleti egyházat.

gyermek keresztes hadjárat

1212

Egy 12 éves francia kisfiú azt állította, hogy megjelent előtte Krisztus és azt kérte tőle: gyermekekből szervezzen hadsereget és induljon velük a Szent Földre, Jeruzsálem felszabadítására. Azért gyermekek, mert ők a „bűntől mentesebbek". A fiú azt is mondta, hogy Jézus egy levelet is átadott neki, amit királynak kellett elvinnie. Sajnos nem jutottak el a Szentföldre. Sokan meghaltak, voltak akik visszafordultak és sajnos számos gyermeket eladtak rabszolgának.

5. keresztes hadjárat

1217

II. András vezette az ötödik keresztes hadjáratot. Először Akkra városát foglaltuk el. A korábbi terveink ellenére, mégsem vonultunk Jeruzsálem ellen. Szentföldi tartózkodásának ideje alatt II. András beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét, emellett egy-két kisebb katonai akcióra is vállalkozott. Például mi, a magyar keresztesek körbejártuk a Tiberias-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vettük a Tábor-hegyen épült muszlim erősséget; itt azonban nem jártunk sikerrel.

sikertelen harc

1218

A király miután rossz híreket kapott otthonról, hazatért seregével, néhány magyar katona és én, azonban önként a Szent Földön maradtunk és részt vettünk a további harcokban. A hadjárat még 1221-ig folytatódott, a célunkat, Egyiptom leigázását, azonban nem tudtuk elérni.

maláriajárvány

1227

Frigyes 1223-ban, a ferentinói zsinaton, a pápa jelenlétében megismételte fogadalmát, így igyekezve helyreállítani tekintélyét. Az általa vezetett keresztes sereggel 1227-ben indultunk meg a Szentföld felé, azonban menet közben maláriajárvány tört ki a katonák között, ami a császárt is megbetegítette. Ez eléggé lesúlytott ránk, nem tudtuk hogyan kezeljük ezt. A hadjárat újbóli elhalasztását IX. Gergely pápa nem tűrhette ezért Frigyest kiátkozta, aminek hírére a sereg nagy része visszafordult.

sikeres kereszteshadjárat

1229

1229 februárjában a szultán békét kötött Frigyessel, mivel rendszeresen kitért a csata elől. Ezért keresztények visszakapták Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Montfort és Thorn várát, valamint Jaffát. Ez volt a hatodik keresztes hadjárat és harcok nélkül sikerült elérnünk azt, amit eddig akartunk.

egyesség megszegése

1241

A megkötött békét a keresztesek megszegték, ezért 1241-ben a muszlimok ismét megszállták Jeruzsálemet.

IX. Lajos fogadalma

1244

IX. Lajos francia király 1244-ben egy súlyos betegséget kapott el. Megfogadta, ha felépül, akkor keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.

fogság

1248

IX. Lajos francia király miután felépült a betegségéből betartva igéretét, hajóra szálltunk és következő év májusában értünk Damietta városban amit pár hét alatt sikerült is elfoglalnunk. A seregben azonban felütötte a fejét a skorbut és a vérhas, így Lajos a visszavonulás mellett döntött. Ekkor bekerítettek minket és maga a király is fogságba esett. Váltság dijjat követeltek.