-
Period: to
október 23. délután
Déli tizenkét óra után a Kossuth Rádió ismertette a belügyminiszter közleményét, amelyben betiltotta a tervezett tüntetést. Közben a párt politikai bizottsága egyfolytában ülésezett.
14-23-kor a rádió ismertette a újabb közleményt, amely engedélyezte a tüntetést.
A tüntetők gyülekezete a budai Bem-szobornál volt, ahol már a tüntetők néhány zászlóból kivágták a szovjet mintájú címert.
A tömeg megindult a Margit hídon át, az első csoportok 17 órakor érkeztek a Kossuth térre. -
Period: to
október 23. este
A tömeg nem tágított, követelte Nagy Imrét.
Egy csoport a Rádióhoz ment, ahol az ÁVH már géppisztolyokkal és könnyfakasztó gránátokkal felszerelt egységeket helyezett el.
Egy másik tüntető csoport a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonult, ahol már megkezdték – főleg fiatal munkások – a zsarnokság jelképének ledöntését.
21 órakor Nagy Imre a Parlament erkélyéről szólt a tömeghez, megígérve a reformot.
A Rádiónál az ÁVH lövet, kintről viszonozzák a tüzet. -
Period: to
október 24.
A Rádió elesett.
A Parlamentben rendeztek be ideiglenes rádióstúdiót.
Délben Nagy Imre beszélt a Rádióban, nyugalomra hívott fel, az ötvenhármas program megvalósítását ígérte.
Este Kádár János is beszélt a Rádióban, ellenforradalmi, reakciós felkelésnek nevezte a megmozdulásokat.
A felkelők nagy mennyiségű fegyverhez jutottak, és ellenállási gócok alakultak ki a fővárosban.
Számos vidéki városban–Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs,Székesfehérvár–tüntetések zajlanak. -
Period: to
október 25.
A szovjet és magyar alakulatok reggel visszafoglalták a Rádió épületét.
A tüntetők a parlament elé vonultak.
Negyed tizenkettőkor a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből tüzet nyitottak rájuk.
A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje volt.
Az egyetemeken, főiskolákon forradalmi diákbizottságok, a nagyüzemekben munkástanácsok alakultak.
Több vidéki városban a tüntető tömeget fegyverrel oszlatják fel.
A magyar áldozatok száma ezen a napon kb. százhúsz fő volt. -
Period: to
október 26.
A párt központi vezetősége folyamatosan ülésezik.
Új forradalmi gócok alakultak, a Széna téren, a Thököly út – Dózsa György út kereszteződésében, a Móricz Zsigmond körtéren ...stb.
Az Elnöki Tanács 17 óra 32 perckor ismerteti az amnesztiarendeletet, amely minden felkelőre vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert.
A harcok azonban tovább folytatódtak.
Országszerte sortüzeket nyitottak tüntető forradalmárokra, többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten és Nagykanizsán. -
Period: to
október 27.
A kormány újjáalakult, koalíció irányába mozdult el az összetétel.
Kádár Mikojannal és Szuszlovval arról tárgyalt, hogy a tűzszünet érdekében feloszlatják az ÁVH-t, kivonják a szovjet csapatokat a fővárosból.
Közben a Honvédelmi Minisztériumban elkészítették a budapesti felkelőcsoportok felszámolásának tervét.
Sortüzek a tüntetők ellen Mórahalmon, Kecelen, Berzencén. -
Period: to
október 28.
A Corvin köz elleni támadás során a szovjet harckocsikat megsemmisítették, így a gyalogsági támadás elmaradt.
Este Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, az ÁVH megszüntetését, általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását.
Felfüggesztették a kijárási tilalmat.
Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar helyzet megvitatása céljából, a Szovjetunió tiltakozása és Jugoszlávia tartózkodása mellett. -
Period: to
október 29.
Az éjszaka a párt legfőbb vezetőit családjukkal együtt repülővel Moszkvába szállították.
Fegyverszüneti tárgyalást kezdtek a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői.
A honvédelmi miniszter parancsot adott a forradalmi katonatanácsok megválasztására.
A civil szervezetekben, oktatási intézményekben forradalmi bizottságok alakultak.
Este 8-kor a Budapesten tartózkodó szovjet csapatok tűzszüneti parancsot kaptak.
A legtöbb vidéki városban helyreáll a rend, elkezdődik a munka. -
Period: to
október 30.
A párt Köztársaság téri épületét a felkelők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni.
Az épület ÁVH-s őrsége több felkelőt elfogott, majd tüzet nyitott a tüntetőkre.
Elterjedt, hogy az ÁVH ott rendezte be központját.
Sok volt a halott mindkét részről.
A feldühödött tömeg több védőt meglincselt, miután elfoglalta az épületet.
A rádióban délután bejelentették az egypártrendszer megszűnését, a koalíciós kormány létrejöttét, a szabad választások előkészítését.
Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok -
Period: to
október 31.
Washington Eisenhower elnöknek a forradalmat és a magyar nemzetet méltató nyilatkozata ellenére biztosította a Szovjetuniót arról, hogy nem tekinti potenciális szövetségesének az új magyar kormányt.
A szovjet pártvezetésben egyre inkább nőtt a magyarországi beavatkozást pártolók befolyása, akik a korábban intervencióellenes Pekinget is meggyőzték. -
Period: to
október 31.
Hajnalban a megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.
Követelte, hogy a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, a kormány mondja fel a Varsói Szerződést. Délelőtt a felkelők Maléter Pál vezetésével nemzetőrség-parancsnokság alá vonta a laktanyában és környékén lévő fegyveres erőket.
A párt elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt néven új pártot hozott létre.
Sorra alakultak a politikai pártok.
Elutazik a magyar csapat a melbourne-i olimpiára. -
Period: to
november 1.
A fővárosból kivont szovjet csapatok a repülőtereket körülzárták, és az ország keleti határán új szovjet csapatok tartottak az ország belseje felé.
A kormány a súlyos helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy felmondja a Varsói Szerződést, és kinyilvánítja az ország semlegességét, és az ENSZ-hez fordult – az ország semlegességének védelmére.
Nagy Imre a ismertette a kormány álláspontját.
Este tíz órakor pedig Kádár beszédét sugározta a rádió.
Mindszenty József a szabadságharcot méltatta. -
Period: to
november 2.
A harcok ország szerte befejeződtek.
A kormány a reggeli ülésén három delegáció összeállításáról döntött.
Az első Losonczi Géza vezetésével Varsóba utazik, ahol a Varsói Szerződés felmondásáról, a szovjet csapatok kivonásáról tárgyal.
A második Nagy Imre vezetésével az ENSZ-közgyűlésre utazik.
A harmadik a szovjet csapatkivonások gyakorlati végrehajtásáról tárgyal Maléter Pál vezetésével.
Kidolgozták Budapest védelmi tervét.
Több nagy fontosságú pontra tüzérségi ütegeket telepítettek. -
Period: to
november 3.
Megalakult a Nemzeti Kormány.
Megkezdődtek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásokról, a szovjet hősi emlékművek megóvásáról és a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatásáról.
A magyar delegációt Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette Tökölön.
A tárgyalás közben Szerov tábornok, a hírhedt KGB vezetője, és letartóztatta a magyar delegációt. -
Period: to
november 4.
Éjszaka Románia újabb szovjet csapatok lépték át a határt. Megkezdődött a „Forgószél” hadművelet végrehajtása.
A rádió 5.20-kor sugározta Nagy Imre beszédét: „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
A párt és a kormány több vezetője a jugoszláv nagykövetségre menekült.
A Parlamentet őrző magyar egységek a szovjet támadók előtt letették a fegyvert.
A védelmi harcok áttevődtek a felkelés során kialakult ellenállási gócokra. -
Period: to
november 07.
Budapestre érkezett Kádár János és kormánya, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letegye az esküt.
Az új kormány az ENSZ főtitkárának címzett táviratában a magyar kérdés napirendről való levételét kérte.
Nagy Imre kormányát felmentettnek nyilvánították. -
Period: to
november 11.
Bár elvétve kitartott még néhány ellenálló csoport, mint a „mecseki láthatatlanok”, a fegyveres harcok a fővárosban és vidéken is véget értek, a szovjet csapatok leverték a magyarok szabadságharcát. A fegyvertelen ellenállás még hónapokig kitartott. -
Period: to
december 8.
Sortűz Salgótarjánban -
Period: to
december 9-11.
A hatalom fegyverhasználata tüntetők ellen Miskolcon. -
Period: to
december 11-12.
A hatalom fegyverhasználata tüntetők ellen Egerben. -
Period: to
1957. január 11.
Eldördült a tüntetők elleni utolsó, halálos áldozatot követelő sortűz Csepelen- -
Period: to
1957. május 27.
Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról. -
Period: to
1958. június 16.
Nagy Imre és társai kivégzése.
Nagy Imrét Vida szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül ítélte halálra.
A kegyelmi kérvényt még aznap indoklás nélkül utasította el.
A miniszterelnököt honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt végezték ki.
Holttestüket a Kozma utcai börtön udvarán kaparták el. 1961-ben kerültek át a rákoskeresztúri új köztemető jeltelen sírjaiba. -
Period: to
1961. augusztus 26.
A forradalom alatti tevékenységük miatt perbe fogottak utolsó csoportjának kivégzése (Hámori István, Kovács Lajos és Nickelsburg László).
A Baross téri csoport tagjaiként jelentékeny részt vállaltak a Köztársaság téri pártház elfoglalásában és az azt követő leszámolásban, majd az ÁVH-sok begyűjtésében, végül a szovjetekkel szembeni fegyveres ellenállásban. -
Period: to
kiegészítő
Ekkor sem kaptak azonban kegyelmet, akiket hazaárulás, hűtlenség, kémkedés, gyilkosság, rablás, gyújtogatás, robbantás miatt ítéltek el, illetve a visszaesők sem. -
Period: to
1963. évi 4. számú törvényerejű rendelet - amnesztia -
Kegyelemet kaptak, akik államellenes vagy háborús bűntettet követtek el, és büntetésük kétharmadát már letöltötték (nem visszaesők).
Elengedték a fiatalkorúakat, a terhes és a tíz év alatti gyereket nevelő anyákat, az 50 év feletti nőket és a 60 feletti férfiakat, a gyógyíthatatlan betegeket.
A köztörvényes bűncselekményeket elkövetők közül az 1 év alatti ítéletet elengedték, a 2 év alattit felére csökkentették, a 6 év alattit harmadolták.
A javító-nevelő munkát és a pénzbüntetést is eltörölték.