-
Első felelős magyar kormány
Batthyány Lajos március 23-án az országgyűlés alsótábláján hirdette ki a kormányt.
Miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos
Igazságügy: miniszter Deák Ferenc
Belügyminiszter: Szemere Bertalan
Vallás- és közoktatási miniszter: báró Eötvös József
A király személye körüli miniszter: herceg Esterházy Pál Antal
Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos
Földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter: Klauzál Gábor
Hadügyminiszter: Mészáros Lázár
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: gróf Széchenyi István -
Az áprilisi törvények
- április 11-én szentesítette V. Ferdinánd magyar király (1835-1848) az ún. áprilisi törvényeket, mely jogszabályok lerakták a polgári állam alapjait Magyarországon.
-
Népképviseleti országgyűlés
- július elején az új országgyűlés már Pesten ült össze. Ez már nem rendi, hanem népképviseleti alapon történt meg.
-
Pákozdi csata
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős csatája volt. A Velencei-tótól északra, a Velencei-hegységben található Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán által vezetett seregre. -
Kápolnai csata
A magyar csapatok fővezére Henrik Dembinski lett. A lengyel tábornok támadást indított, de a honvédsereg Kápolnánál vereséget szenvedett. -
Olmützi oktrojált alkotmány
I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849. március 4-én. Két alkotmányos dokumentum alkotja: az Osztrák Császárság birodalmi alkotmánya és az alapjogi pátens. E két kremsieri tervezeten alapuló alkotmányos jogforrást nevezzük együttesen olmützi oktrojált alkotmánynak. Szakítva a népszuverenitással visszatért a monarchikus legitimitáshoz. -
Trónfosztás
Az áprilisban indított magyar hadjáratok fényes győzelmei után a magyar országgyűlés, Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. -
Világosi fegyverletétel
A magyarok az orosz beavatkozást követően sorra vereséget szenvedtek, végül Görgey Artúr Világosnál az oroszok előtt teszi le a fegyvert. -
Batthyány és a 13 tábornok kivégzése
A Habsburg-kormányzat véres bosszút állt a szabadságharc miatt. Aradon a tizenhárom honvédtábornokot, Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost kivégeztették. -
Period: to
Bach-korszak
Az időszakot a birodalmi kormány belügyminiszteréről, Alexander Bach-ról nevezték el.Ekkor Magyarországot igyekeztek teljes mértékben a birodalomba olvasztani. -
Period: to
Neoabszolutizmus
Az 1848/49 –es forradalom és szabadságharc leverését követően még egyik fél sem gondolt a megegyezésen alapuló együttélés lehetőségére, hiszen Ausztria a megtorlás és neoabszolutizmus eszközével próbálta magához láncolni a rebellis magyarokat, míg nemzetünk vezetői az 1848-as eszmékhez ragaszkodás és a passzív ellenállás eszközével igyekeztek elérni a szabadságharc alkotmányos eredményeihez való visszatérést. Hosszú volt tehát az út az 1849-es állapotoktól az 1867-es kiegyezésig. -
Októberi diploma
Ferenc József menesztette Alexander Bach-ot, és igyekezett a magyar konzervatív arisztokrácia felé nyitni. Az ő elképzeléseiket tükrözi az októberi diploma, amely az 1848 előtti berendezkedést kívánta visszaállítani. -
Period: to
Provizórium
- augusztusában az uralkodó ismét feloszlatta az országgyűlést, és felfüggesztette az alkotmányos intézmények működését. A korszak Schmerling államminiszter nevéhez kapcsolódik. Mindazonáltal ekkor nem tértek vissza az 50-es évek erőszakos módszereihez.
-
Februári pátens
Az októberi diplomát a magyarok egyértelműen visszautasították, ezért az uralkodó a februári pátensben ismét a birodalmi központosítást helyezte előtérbe. -
Húsvéti cikk
Miután mindkét birodalomrész érdekeltté vált a kiegyezésben, elindultak a tárgyalások. Az uralkodó közeledési szándékára válaszul Deák Ferenc megírta a húsvéti cikkét, amelyben leírta, hogy a magyarok hajlandóak bizonyos mértékben engedni a '48-as követelésekből. -
Kiegyezés
1867-ben a tárgyalások után létrejött a kiegyezés, amely deklarálta a közös ügyekre vonatkozó törvényeket. Így egy kétközpontú alkotmányos monarchia jött létre.
