History

Athén királyság

Period: 1400 BCE to 800 BCE

A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már a mükénéi kor-
ban is létezett. A Kr. e. XIV–VIII. században Athén élén királyok álltak.
Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika tele-
püléseit, a lakosságot 3 foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nem-
zetségi szervezet felbomlása):
■ arisztokraták (eupatridák);
■ földművesek (georgoszok);
■ mesteremberek (demiurgoszok).

A zsidóság betelepülése

1200 BCE

Nyugat felől, Egyiptomból érkeztek
Mózes vezetésével a héber törzsek (ismét) Kánaán területére. A 12
törzs itt szövetséget kötött, legyőzték a helyi lakosságot.

Görög gyarmatosítás

Period: 800 BCE to 700 BCE

Drakón arkhón Kr. e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket

621 BCE

■ rendkívül szigorúak voltak a törvények („drákói szigor”);
■ bár az arisztokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes
jogértelmezésnek és a vérbosszúnak.

Szolón reformtevékenysége

594 BCE

ӽ a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia – a terhek lerázása);
ӽ az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok álla-
mi pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása.
ӽ Évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén la-
kosságát:
1. ötszáz mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták);
2. lovagok vagy háromszáz mérősök;
3. ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök;
4. napszámosok.

A türannisz kora (Peiszisztratosz)

Period: 560 BCE to 510 BCE

Türannisz=zsarnokság; türannosz=zsarnok.
■ Athén első türannosza Peiszisztratosz volt (Kr. e. 560–527), aki a
démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat:
Peiszisztratoszt halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték,
de uralmukat már nemcsak az arisztokrácia, hanem a démosz sem
nézte jó szemmel. Hipparkhoszt meggyilkolták egy felvonuláson,
Hippiaszt pedig Kr. e. 510-ben elüldözték.

Hippiaszt elüldözték. (Peiszisztratosz fia)

510 BCE

A türanniszok eltakarítása után megegyeznek, hogy soha többet nem lesz egyenuralom Athénban

Kleiszthenész reformjai

508 BCE

A politikai berendezkedést territoriális (területi) alapra helyezte,
Attika területét három részre osztotta
Mindhárom területen 10–10 harmadot jelölt ki. A 30 harmadból ez-
után 10 phülét (kerületet) alakított ki úgy, hogy mindegyik terület
1–1 harmaddal képviseltette magát. A phülékben így az arisztokráci-
ával (síkvidék) szemben többségben volt a démosz (város + tenger-
part). A phüle-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet.
-cserépszavazás

Peloponné- szoszi háború

Period: 431 BCE to 404 BCE

■ A háború során pestisben meghalt Periklész (Kr. e. 429).
■ Athénban kiéleződött a politikai versengés, ami meggyengítette a poliszt.
■ Végül Athén vereséget szenvedett, felbomlott a déloszi szövetség

Caesar

Period: 100 BCE to 44 BCE

Élt

Sulla időbeni korlátozás nélküli, széles jogkörű diktatúrája

Period: 82 BCE to 79 BCE

I. triumvirátus

60 BCE

Caesar, Pompeius, Crassus

Caesar egyeduralma

Period: 48 BCE to 44 BCE

Caesar mindenféle tiszt-
séget (diktátor, néptribunus, imperator, pontifex maximus stb.)
viselt egyszerre. Zsarnoki uralma miatt meggyilkolták.

II. triumvirátus

43 BCE

Octavianus, Antonius, Lepidus

Arab-félsziget válság

500

■ túlnépesedés: a terület eltartóképességét meghaladó módon növe-
kedett a népesség, amely elvándorolni sem nagyon tudott, mert a
Szaszanida Birodalom és Bizánc lezárta a kivándorlási útvonalakat;
■ a városokban gyorsan növekedett a vagyoni különbség, kiéleződött
a gazdag-szegény ellentét.

Mohamed

Period: 570 to 632

■ Mekkában született a várost vezető Kurais törzs egyik elszegényedett nemzetségében.
■ Korán árvaságra jutott, tevehajcsár, karavánvezető lett, majd házassága révén gazdag karavántulajdonos.
■ 40 éves korában látomásai támadtak, ennek hatására kezdett
Mekkában prédikálni olyan törzsi alapon nyugvó vallási közösségről, amelyben nincsen helye (vagyoni) megkülönbözte-
tésnek.

Hidzsra (mohamedán időszámítás kez- dete)

622

Mohamed Jathribba (később Medina=a Próféta városa)
költözött

Feudalizmuis kialakul

780

Honfoglalás

895

Hűbériség rendszere Európa nyugati felén ural- kodóvá vált

900

A hűbériség rendszere a VIII–IX. században Európa nyugati felén ural-
kodóvá vált.

Mezőgazdasági újítások

1000

a háromnyomásos rendszerben (a szántó két részre bontásával) vált lehetővé a zab termelése, amely megteremtette az alapját a ló szélesebb körű elterjedésének és használatának.
- nehéz fordítóeke
- borona
- nagyállattartást
- szügyhám
- uradalom szántóföldjeit részterületekere, dűlőkre osztották
művelésbe vont területek megsokszorozódása
■ erdőket, bozótosokat írtottak ki;
■ füves területeket törtek fel;
■ mocsarakat csapoltak le.

Városok létrejötte Európában és Céhes ipar

Period: 1000 to 1200

A városok a X–XIII. század között Észak-Itáliában, Franciaországban, Angliában, Flandriában és a Baltikumban jöttek létre nagy számban. Az átlagos lakosságszám 4–5 ezer körül mozgott, a nagyvárosokban 10–15 ezer ember lakott.

Romanika = római (romain)

Period: 1000 to 1200

Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el
Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország).

Szent István koronázása

Dec 25, 1000

vagy 1001. január 1-én koronázták meg,
és a szertartáson egyúttal szent olajjal felkent főpapja is lett az országnak.

Az egyházszakadás: szkizma

1054

A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg.

IV. Béla (Tatárjárás)

Period: 1235 to 1270

ifjabb királyként szemben állt apja, II. András
király birtok-eladományozáson és a királyi jogon szedett adók (regálék)
növelésén nyugvó reform politikájával, hatalomra kerülve
■ leszámolt apja híveivel (pl. Ampod fia Dénes tárnokmestert meg-
vakíttatta);
■ a királyi tanácsba saját híveit ültette;
■ megpróbálkozott a királyi birtokrendszer restaurációjával;
■ 1239-ben befogadta az országba a nomád kunokat, akiknek vándorló életmódja, legelésző állatai sok kárt okoztak

Tatárjárás

1241

● A király 1240 decemberében Kijev elestének hírére hordatta körbe a véres
kardot az országban, és kezdtek a keleti határokon erődítési munkákba.
● 1241. március 12-én a tatár fősereg a Vereckei-hágónál elsöpörte Tomaj
Dénes nádor seregét. A támadás déli szárnya, Kadan és Bödzsek veze-
tésével Erdélybe tört be, míg északi szárnya, Orda és Bajdar vezetésé-
vel Lengyelország felől később érkezett az országba.

Katolikus egyház elvilágiasodása

Period: 1400 to 1500

■ A pápaságra is hatott a humanizmus, a reneszánsz, erőteljes elvilá-
giasodás jelentkezett.
■ Az elvilágiasodott egyházon belül a XVI. század elején felerősödött
a reformmozgalom, amely bírálta a pápaság politikáját, a búcsúcé-
dulák árusítását, illetve annak módját

Hunyadi Mátyás

Period: 1458 to 1490

V. László azonban 1457-ben váratlanul meghalt. Hosszú tárgyalások
után, és 15 ezer katonájának fenyegetésével Szilágyi Mihály 1458 ja-
nuárjában elérte, hogy Mátyást az országgyűlés királlyá válassza. A 15
éves Mátyás csak ezután tért haza, és foglalta el a trónt (intronizálták =
trónra ültették; megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habs-
burg III. Frigyes császárnál volt).

Bécsújhelyen békét kötött III. Frigyessel

1463

■ III. Frigyes átadta a koronát, de 80 ezer forintot kért a „korona meg-
őrzéséért”.
■ III. Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet, Mátyást fiává
és szövetségesévé fogadta, és elérte, hogy amennyiben Mátyás
törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a ma-
gyar trónt.

Mátyás kroonázása

1464

Osztrák háborúk

Period: 1477 to 1487

Kolumbusz Kristóf

1492

Amerika felfedezése

Felvilágosodás kora

1500

Innentől kezdve a tudományok is elfogadottak lesznek

VIII. Henrik

Period: 1509 to 1549

Első feleségétől (Aragóniai Katalin) a pápa nem akarta elválasztani,
ezért 1531-ben az angol egyház fejének nyilvánította magát, ezután
megkezdődött az anglikán egyház kialakulása:
ӽ a hitélet nem változott sokat;
ӽ a kolostorokat viszont feloszlatták, földjeiket a király elvette;
ӽ a tizedet a király szedte be, és ő gyakorolta a főkegyúri jogot.

Luther Márton pontjai

Oct 31, 1517

ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én Wit-
tenbergben közzé tette 95 tézisét – ez vált a reformáció kezdetének
szimbólumává.

Magellán megkerüli a földet

Period: 1519 to 1521

útján elsőként körülhajózta a Földet,
úgy hogy Dél-Amerika déli csücskénél áthajózott a később róla el-
nevezett Magellán-szoroson és eljutott a Fülöp-szigetekre. Ő maga
már nem, csak egy hajója jutott vissza Spanyolországba.

Luthert X. Leó pápa eretneknek nyilvánította

1520

Mohácsi vész

Aug 29, 1526

Magyar veszteségek: menekülés közben a Csele patakba fulladt a
király, meghalt 7 főpap (Tomori is), 28 főúr. Túlélte viszont a vere-
séget Szapolyai János, aki elkésett(?) a csatából, valamint Báthori
István nádor. A halottak száma 15 000 körül lehetett.
■I. Szulejmán a győzelem után bevonult Budára, amit katonái kifosz-
tottak, majd foglyok tízezreivel elhagyta az országot.

Szapolyait királlyá (1526–40) választotta

Nov 1, 1526

rangidős nyitrai
püspök meg is koronázott.

Habsburg Ferdinándot (1526–64) választotta királlyá

Dec 1, 1526

■ nem voltak nagy magyarországi birtokai;
■ kevesebb volt a támogatóinak a száma, de néhány főúr (Báthori Ist-
ván, Brodarics István, Nádasdy Tamás) már csatlakozott hozzá.

Speyeri birodalmi gyűlés

1529

kimondták a lutheri tanok terjesztésének tilalmát, ami
ellen a reformáció hívei tiltakoztak (protestáltak)

Szapolyai meghal

1540

Szapolyai János meghalt, fiát I. Szulejmán elismerte
örökösének, a gyermek János Zsigmondot hívei királlyá választották,
helyette anyja és Fráter György kormányoztak.

Várháborúk

Period: 1541 to 1568

A törökök magyarországi jelenléte új végvárvonal kiépítését, illetve a
meglévő várak megerősítését tette szükségessé:
■ nyugat: Sziszek–Kapronca–Szigetvár–Kanizsa–Veszprém–Palota–
Győr–Komárom;
■ észak: Érsekújvár–Eger–Tokaj–Szatmár;
■ kelet: Várad–Gyula–Lippa–Temesvár–Lugos–Karánsebes.

Augsburgi vallásbéke

1555

V. Károly öccsének, Ferdinándnak köszönhetően meg-
született az augsburgi vallásbéke: 1. a szabad vallásválasztás jogát
a tartományok urainak kezébe adták („akié a föld, azé a vallás”); 2.
megtiltották az erőszakos vallásváltoztatásra kényszerítést; 3. a pro-
testánsok a kezükre került javakat megtarthatták.

I. Erzsébet

Period: 1558 to 1603

■ 1584-ben megalapította Virginiát, az első észak-amerikai angol
gyarmatot.
■ 1588-ban az angol flotta a La Manche-ban vívott ütközetben
legyőzte a spanyol Nagy Armadát.
● A mezőgazdaságban megkezdődtek a bekerítések, az így egyesített
nagy területeken kibontakozhatott a „nagyüzemi” juhtenyésztés.
● Az iparban terjedtek a városi manufaktúrák,

Magyarország háromrészre szakadása (drinápolyi béke)

1568

Habsburg II. Miksa és II. Szelim (1566–74) megkötötte a
drinápolyi békét:
■ Rögzült az ország 3 részre szakadása.
■ II. Miksa vállalta 30 ezer magyar arany adó fizetését a kezében lévő
magyarországi területekért.
■ II. Miksa ígéretet tett arra, hogy

Speyeri szerződés II. Miksa és II. János között

1570

■ Létrejött az Erdélyi Fejedelemség.
■ II. János a Habsburgok javára lemondott a magyar királyi címről, és
felvette az Erdély és a Partium fejedelme címet.
■ János Zsigmond után fiai az örökösök, ha a Szapolyai család kihal,
akkor Erdély és a Partium a magyar királyra száll.

I. Lipót

Period: 1657 to 1705

Buda visszavétele és a török kiűzése nagyrészt a császári, illetve a
vele szövetséges nemzetközi seregeknek volt köszönhető. I. Lipót
(1657–1705) fegyverrel visszahódított területnek tekintette az országot,
amelyben ezek után teljhatalommal rendelkezik:

II. Rákóczi Ferenc

Period: 1676 to 1735

Brezáni kiáltvány

Apr 6, 1703

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) Lengyelországban 1703. máj. 6-án kiadta
a brezáni kiáltványt, amelyben fegyverbe szólította az elégedetlenkedőket.

Tiszaháti felkelés

Apr 21, 1703

tiszaháti felkelés, és vele a Rákóczi-
szabadságharc

Szécsényi országgyűlés

Sep 12, 1705

■ Magyarországot rendi konföderációvá alakították, élére Rákóczi
került, mint vezérlő fejedelem, a had és külügyek teljhatalmú irá-
nyítója.
■ Rákóczi mellé 24 tagú szenátust állítottak, amelynek elnöke
Bercsényi Miklós lett.
■ A gazdasági ügyeket a Besztercebánya központú Gazdasági Tanács,
a központi adminisztrációt az Udvari Kancellária (vezetője Ráday
Pál), Erdély irányítását az Erdélyi Tanács intézte.

III. Károly

Period: 1711 to 1740

1722–23: a Pragmatica Sanctio elfogadása:
ӽ A magyar rendek elfogadták a Habsburgok nőági örökösö-
dését.
ӽ Kimondta, hogy az örökös tartományok és Magyarország
feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul (indivisibilater ac
inseparatibiliter) kapcsolódnak egymáshoz, amely kölcsönös
védelmi kötelezettséget is jelent számukra.
ӽ Csak a Habsburg-ház teljes kihalása után lép életbe újra a sza-
bad királyválasztás joga.

Rákóczi szabadságharc leverése

Jun 24, 1711

Mária Terézia

Period: 1740 to 1780

■ Intézkedései:
ӽ a birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely
védte a birodalmi termelést és piacot;
ӽ Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vám-
határt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosz-
tást volt hivatott erősíteni (cseh+osztrák ipar – magyar mezőgazdaság).
■ Következményei: elmélyült a birodalom két fele között a munkamegosztás;
Magyarország addig is alacsony szintű ipara az erőteljes oszt-
rák és cseh konkurencia miatt csak lassan fejlődött

úrbéri pátens (rendelet)

1767

Céljai:
ӽ nagyobb állami bevételek megteremtése (a földesúri önké-
nyes adószedés korlátozásával);
ӽ jobbágyság védelme földesurával szemben.
■ Intézkedései:
ӽ összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát;
ӽ szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold bel-
telekhez 16–40 hold külső telek);

II. József

Period: 1780 to 1790

● Hatalomra kerülésekor nem koronáztatta meg magát magyar király-
nak („kalapos király”), hogy ne kelljen esküt tennie a rendi alkotmány-
ra. A magyar koronát Bécsbe szállíttatta.
● Nem hívott össze országgyűlést, reformjait rendeletek formájában ve-
zette be.
■ Célja egy olyan egységes, modernizált összmonarchia létrehozása volt,
amely gazdaságilag is felzárkózhat Európa fejlett centrum országaihoz.

Első vagy klasszikus ipari forradalom

Period: 1780 to 1860

■ Angliában bontakozott ki, majd terjedt át az európai kontinensre.
■ Vezető ágazatai: gőzgépek gyártása, textilipar, kohászat.

Nagy francia forradalom Párizsban

Jul 14, 1789

■ Amerikai mintára (Függetlenségi Nyilatkozat) született.
■ Első változatát La Fayette fogalmazta, és Thomas Jefferson, az akkori
párizsi amerikai követ is átnézte.

Magyarország: polgári-nemzeti átalakuláshoz vezető új politikai mozgalmak kibontakozása

Period: 1830 to 1848

ӽ Kezdete: 1830 – Széchenyi „Hitel” c. könyvének megjelenése;
ӽ vége: 1848-as forradalom.
■ Célkitűzései: „Céljaink valának haza és haladás” (Kölcsey)
ӽ nemzeti kultúra, nyelv ápolása;
ӽ gazdasági-társadalmi átalakulás.
Érdekegyesítés: a nemzeti célok megvalósítása érdekében a nemesség
mellé fel kell sorakoztatni a jobbágyságot is, de ehhez a jobbágyságot is jogokhoz és tulajdonhoz kellett juttatni.
A jobbágyfelszabadítás lehetséges útjai

1848-49-es szabadságharc

Mar 15, 1848

■ Reggel a fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével elindult a Pilvax
kávéházból.
■ Landerernél lefoglalták a nyomdát és a cenzúra mellőzésével ki-
nyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
■ Délután kb. 20 000 fős tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál,
ahonnan a Városháza felé vonultak, ahol már csatlakozott hozzájuk
a liberális nemesség egy-két vezetője (Nyáry Pál, Klauzál Gábor) és
Pest város tanácsa is.

Második ipari forradalom (vegyipar, robbanómotorok)

Period: 1860 to 1945

■ I. szakaszának (1860–1914) vezető ágazatai: vasútépítés és vasúti
eszközök gyártása, vegyipar.
■ II. szakaszának (1914–45) vezető ágazatai: fogyasztási cikkek (autó,
rádió, háztartási gépek) gyártása.

Kiegyezés (OMM megalakulása)

Jul 28, 1867

Ferenc József szentesítette az 1867: I–XII. tc.-t (a kiegyezési
törvény a XII. volt).

Francia–orosz katonai szövetséget

1892

Oroszországnak segítséget kell nyújtania egy Franciaországot érő német vagy olasz támadás esetén, Franciaországnak pedig segítséget kell nyújtania egy
Oroszországot érő német vagy osztrák támadás esetén

Angol-Francia gyarmati elnézések rendezése (Antant szerződés))

1904

Anglia és Franciaország szerződést kötött (entente cordiale,
antant), amelyben rendezték gyarmati ellentéteiket, és így megteremtették a Németország elleni közös fellépés alapjait.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolása (Szarajevói merénylet)

Jun 28, 1914

■ a látogatás nyílt provokálása volt a Monarchiával nem szimpatizáló bosnyákoknak, szerbeknek és Szerbiának;
■ a trónörökösre 7 merénylő várt, akiknek közük volt a „Fekete Kéz”, a „Narodna Obrana” (=nemzetvédelem), illetve az „Ifjú Bosznia” titkos szervezetekhez;
■ több sikertelen merénylet után, a boszniai szerb Gavrilo Princip megölte a trónörököst és feleségét.

Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának (I. VH kezdete)

Jul 28, 1914

■ a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küldött Szerbiának, amelyben olyan pontok is szerepeltek, amelyek beavatkozást jelentettek az ország belügyeibe, így biztos volt, hogy el fogják utasítani.
■ 1914. július 28-án, egy hónappal a merénylet után, az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ezzel elkezdődött az I.világháború. Augusztus folyamán megtörténtek az angol–fran-cia–belga–orosz és a német–osztrák-magyar szövetségi rendszerek között a kölcsönös hadüzenetek.

I. Világháború

Period: Jul 28, 1914 to Nov 11, 1918

A háború kitörésekor mindegyik hadba lépő országban:
■ szinte az egész társadalomra kiterjedt a háborús lelkesedés:
ӽ úgy gondolták, hogy a felgyülemlett problémák máshogy nem oldhatók meg;
ӽ rövid ideig tartó villámháborúra számítottak;

Trianoni békeszerződés

Jun 4, 1920

Bűdős románok
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés

Lengyelország lerohanása

Sep 1, 1939

A sikeres előkészületek után, Hitler 1939. szeptember 1-én elindította a Lengyelország elleni támadást, amivel kezdetét vette a II. világháború.

II. Világháború

Period: Sep 1, 1939 to Sep 2, 1945

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető.

Kassai bombázás (M.O. vh-ba lépése)

Jun 26, 1941

A háborús okot a máig tisztázatlan kassai bombázás teremtette meg (1941. jún. 26.). A hadbalépést Bárdossy még aznap bejelenetette a minisztertanácsban, másnap a parlamentben.

Pearl Habor elleni japán támadás (USA vh-ba lépése)

Dec 7, 1941

A Pearl Harbor elleni japán támadás – avagy Pearl Harbor-i csata – a Japán Császári Haditengerészet által végrehajtott rajtaütésszerű légicsapás volt az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Hawaii-szigeteken lévő fő támaszpontja ellen.

Tudományos-technikai forradalom

Period: 1945 to 1990

Vezető ágazatai: atomipar, űrtechnológia, biotechnológia, számí-
tástechnika.

Németország feladja a harcot

May 8, 1945

Pár nappal Berlin eleste előtt, 1945. április 30-án, körülbelül délután fél négykor Hitler és Eva Braun közös öngyilkosságot hajtott végre. Hitler egy, a jobb halántékára leadott lövéssel végzett magával, de előtte valószínűleg mérget is bevettek. A kapitulációt, amellyel Európában véget ért a második világháború, május 8-án írták alá.

ENSZ megalakul

Jun 26, 1945

Hiroshima és Nagasaki atombombázás

Period: Aug 6, 1945 to Aug 9, 1945

Japán kibombázása a háborúból

Hidegháború kezdete (Szovjet érdekszféra kialakulása)

1947

Anglia ekkor kért segítséget az Egyesült Államoktól a görögországi helyzet, tágabban Görögország, Törökország stabilizálása, és a tengerszorosok ellenőrzésének fenntartása érdekében.
■ Truman két életformáról beszélt a világban: demokrácia és kom-
munista diktatúra;
■ az USA elfogadja az 1947-ig szovjet befolyás alá került területeken a
Szovjetunió jelenlétét;

NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezete) megalakul

Apr 4, 1949

Védelmi jellegű együttműködésként jött létre

Sztálin halála

Mar 5, 1953

Meghalt Sztálin, utódja Hruscsov lett

Varsói Szerződés megalakítása

1955

A szocialista országok katonai
szervezete, amely válasz volt a NATO megalakulására (1949), de még inkább az NSZK NATO-ba történő felvételére (1955), és az osztrák államszerződés aláírására (1955 – Ausztriából kivonultak a szovjet csapatok. Ezután elvileg nem tartózkodhattak volna szovjet csapatok Magyaroszágon, ezért új jogalapot kellett teremteni, ez lett a Varsói Szerződés).

Magyarországi forradalom és szabadságharc

Oct 23, 1956

■ Lengyelországban: poznani felkelés (június 28.)
■ magyarországi forradalom és szabadságharc (október 23. – november 4.)

Csernobili atombaleset

1986

■ Az 1986-os csernobili atomerőmű baleset szörnyű természeti és egészségügyi hatásai mellett, csapást mért Gorbacsov politikájára is, hiszen a „nyíltság” jegyében a szovjet hatóságok napokig titkolták a katasztrófát, hírzárlatot rendeltek el.
■ A Szovjetunió képtelen volt a meghirdetett reformokat végrehajtani, a külpolitikában pedig nem akadályozta meg a szocialista országokban megkezdődött rendszerváltó folyamatokat.
Így kezdett el széthullani a Szovjet hazugság

Rendszerváltozás időszaka

Period: 1988 to 1989

A változások élén Lengyelország és Magyarország haladt: „tárgyalásos forradalmak” zajlottak le, ahol az állampárt és az ellenzék megállapodott az átmenetben.

Magyar köztársaság kikiáltása

Oct 23, 1989

ӽ Meghatározták a rendszerváltozás főbb teendőit: alkotmány-
módosítás, politikai pártok működése, köztársasági elnök in-
tézménye.
ӽ A megállapodást 1989. szept. 18-án kötötték meg.

Szovjetunió beleegyezett Németország újraegyesítésébe

1990

A Szovjetunió beleegyezett Németország újraegyesítésébe (1990), és bár a szovjet vezetés megpróbálta megakadályozni a balti államok kiválását a Szovjetunióból, azonban az 1991-ben Gorbacsov ellen végrehajtott sikertelen puccskísérlet végül mégis elvezetett a három balti állam függetlenségéhez (1991). Ezután, még ebben az évben felbomlott a Szovjetunió. Utódjaként létrejött a Független Államok Közössége (FÁK), azonban ez egy önkéntes csatlakozáson alapuló, jóval lazább szövetség lett.

Az első szabad országgyűlési választások

Apr 1, 1990

Győzött az MDF, amelynek vezetője, Antall József az FKGP-vel és a KDNP-vel koalíciós kormányt alakított.

Utolsó szovjet csapatok is elhagyták az országot

1991

Első (sajnos nem utolsó) Orbán kormány

Period: 1998 to 2002

Magánosítás lelassult, már csak a mezőgazdaságban (12 állami gazdaság eladása) került sor nagyobb privatizációra.