-
781
Nagy Károly - pénzreform
A középkori Európában Nagy Károly 781-ben bevezetett pénzreformja vezette be az ezüstdénárokat, innen terjedt el a korabeli államokban.
Forrás: https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-1-resz/ -
Jan 1, 1001
Magyar állam alapjai
Szent István királlyá koronázásának feltétele volt az önálló pénz bevezetése is. Az ezüstdénárt használták, a váltó a felvágott dénár volt. -
1100
Első infláció
Pénz értékének csökkenése Könyves Kálmán idejében kezdődött.A pénz ezüsttartalma csökkent, súlya kisebb lett, időnként az érme körülnyírásával is csökkentették az értékét. Mindemellett elrendelték az ezüstérmék évenkénti cseréjét, a beszolgáltatott pénzért kevesebb értékű új dénárokat adtak cserébe. -
1222
Aranybulla - XXIII. törvénycikk
Az ezüstdénárok elértéktelenedtek, külföldi valuták kezdtek beszivárogni az országba, amivel a király elesett a pénzváltás során keletkezett kamara hasznától. II. András pénzreformja, egy évig rögzítette az ezüstdénárok értékét és ezzel stabilizálta az árfolyamot. -
1323
Egységes magyar aranyforint
I. Károly bevezethette az egységes magyar aranyforintot, aminek rögzítette az értékét a benne lévő nemesfémen keresztül, ezzel elejét véve a pénzromlásnak. -
Period: 1329 to 1369
Ezüstgaras
Ezüstgarast 1329 és 1369 között vertek, 1 ezüstgaras négy ezüstdénárt ért. A garas elnevezés a denarius grossus (vastag dénár) elnevezésből származik. -
1458
Mátyás 1458. évi 12. törvénycikke
Mátyás a törvényben határozta meg a pénz értékét és értékállóságát. -
Európa pénzügyi válsága
Hiánygazdaság alakult ki. Magyarországon az infláció 25%-os volt. Az inflációhoz hozzájárultak a nagy földrajzi felfedezések és a polgárosodás is. -
Rákóczi - rézpénz
II.Rákóczi egymillió rézpénzt vésetett, amely nem volt értékálló, a nemesfém tartalom hiánya miatt sokan hamisítottak. -
Mária Terézia pénzreformja
A pénzreform célja az egységesítés volt. Az új pénznem a Gulden volt, ám a Napóleoni háborúk után értékét vesztette. -
Kossuth bankó
-
Kiegyezés
Új pénzkibocsátási szabályok léptek életbe. Ezek a fizetőeszköz konvertibilitását segítették elő. -
Forintalapú korona
-
Trianon és a pénzromlás
Az első világháború végére 60%-os volt a pénzromlás. Trianon után az infláció 98%-os volt. Ezt a helyzetet a Népszövetségi kölcsön oldotta meg. -
Új magyar korona
-
MNB
-
Pengő és a fillér
-
Period: to
Gazdasági világválság hatása
-
Infláció kezdete
A kormányzat megfelelő bevételek híján, a kiadásait növekvő mértékű kincstárjegy-kibocsátással fedezte. -
Világrekord infláció
A második világháború miatt a magyar gazdaság romokban hevert. Az adók 1%-a sem fedezte a felmerülő költségeket. A forgalomban lévő bankjegymennyiség 1939. január 1-én 863 millió pengő, míg 1946. augusztus 1-jén már 47 quadrillió pengő volt. -
Forint megszűnése
-
Period: to
Stabilizálódás időszaka
260%-os infláció. -
Hiperinfláció vége
Az infláció továbbra is magas volt, 40%, de a hiperinfláció megszűnt, a valutát pedig stabilizálták. -
Period: to
Tervgazdálkodás
2%-os árcsökkenés. -
Mai árfolyam bevezetése
1$ 30 Ft-ot ér. -
Olajválságok
3-10%-os inflációt okozott az olajválság Magyarországon, a pénzromlás felgyorsult. -
Egységes árfolyam bevezetése Magyarországon
Bevezetik az egységes árfolyamot, és Magyarország IMF- tag lett. Az árak a 3x-osukra emelkednek. -
Egyik legkimagaslóbb fogyasztói árindex
28% -
Gazdasági válság
-
Covid gazdasági válság