-
1 CE
Az infláció
Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról azaz pénzromlásról akkor beszélünk, ha nem csak egyvalaminek az ára emelkedik meg, hanem sokféle árué és szolgáltatásé; ez azt jelenti, hogy ma kevesebbet vásárolhatunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval az infláció idővel csökkenti a fizetőeszköz értékét. -
781
Nagy Károly ezüstdénárja
Hogy megértsük az infláció történetét fontos tudnunk, miben gyökerezik a magyar pénz története. Nagy Károly ezüstdénárjaival kezdődött, ami egész Európában mintájául szolgált az értékálló váltópénzeknek és először ez terjedt el Magyarországon is. Fontos megjegyezni, hogy ez inkább vagyonfelhalmozásra volt alkalmas, mint mindennapi használatra - ugyanis ahhoz túl nagy értéket képviselt. Forrás: https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-1-resz/ -
Jan 1, 1000
A Magyar állam alapjai
Egy szuverén államnak fontos, hogy saját pénzzel rendelkezzen. Bár ez a kijelentés ma már nem feltétlen igaz - hiszen akkor nem létezne az Euró - de a középkori Európában elképzelhetetlen volt az államalapítás saját pénz nélkül. I. Szent István megkoronázása és államalapítása után egyik első rendelkezése volt a magyar ezüstdénárok bevezetése. Ezek stabilitása és értékállósága függetlenséget és pénzügyi alapot teremtett az Árpád-házi királyoknak, amíg azok el nem kezdték lerontani az értékét. -
1100
Az első infláció
Bár szeretjük azt hinni, hogy a jegybankok tűzzel-vassal irtják az inflációt ez azonban nincs mindig így a mai modern világban sem. Végképp nem volt így a középkorban amikor még jegybank sem volt, sőt, az infláció, mint szó nem is szerepelt Könyves Kálmán szótárában. De a pénzrontást, mint kifejezést biztosan ismerte, hiszen ő maga is élt ennek gyakorlatával. A pénzszűkébe kerülő magyar királyok elkezdték csökkenteni a dénárokban lévő nemesfém mennyiségét és ezzel inflációt gerjesztettek. -
1222
1222. évi XXIII. törvénycikk
Az ezüstdénárok annyira elértéktelenedtek, hogy külföldi valuták kezdtek beszivárogni az országba, amivel a király elesett a pénzváltás során keletkezett "kamara hasznától". II. András hozta meg a pénzreformot, ami egy évig rögzítette az ezüstdénárok értékét és ezzel stabilizálta annak árfolyamát. Forrás: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=22200023.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D2 -
1323
Egységes magyar aranyforint
Károly Róbert uralkodása elején több, mint 30 féle deviza keringett az országban és folyamatosan változott az értékük. Magyarország arany és ezüstbányáinak köszönhetően I. Károly bevezethette az egységes magyar aranyforintot, aminek rögzítette az értékét a benne lévő nemesfémen keresztül, ezzel elejét véve a pénzromlásnak. Mindezzel felfuttatta a kereskedelem gyorsaságát is. Ez alapozta meg a Mátyás király uralkodása végéig tartó konjunktúrát és a stabil gazdaságot. -
1458
Mátyás 1458. évi XII. törvénycikke
Ma az egyes valuták értékét leginkább a mögöttük álló gazdaság ereje adja, de a középkorban még a pénzben rejlő arany mennyisége számított. Azonban mindkettőhöz szükséges volt a használóik bizalma. Enélkül a bizalom nélkül minden pénz értéktelen lenne - ezt a bizalmat viszont szavatolni is kell. Mátyás király ezért törvénybe foglalta, hogy az általa veretett új pénzek mennyit érnek, illetve, hogy azok uralkodása végéig értékállóak kell, hogy legyenek. -
Európa pénzügyi válsága
A XVII. század eleji jólét csúcsán felütötte fejét az infláció. A 30 éves háború okozta gazdasági visszaesés, az Újvilág felfedezéséből származó mérhetetlen mennyiségű ezüst és arany megjelenése, a polgárosodás és a pénzszűkét orvosolandó pénzrontás mind hatással voltak az európai valutákra. Ezek együttes hatásaként néhol 1000%-os, míg a török uralta Magyarországon 250%-os infláció sújtotta a gazdaságot. A kereskedők nem szívesen adták el portékáikat, így hiánygazdaság alakult ki. -
Rákóczi, aki utálta magát a saját pénzén
Bethlen Gábor gazdaságpolitikája stabilizálta az aranyforintok és az ezüsttallérok értékét.
A II. Rákóczi vezette szabadságharcnak eközben szüksége volt a rézpénzek bevezetésére, hiszen a bányák nem tudták ellátni kellő mennyiségű arannyal és ezüsttel - ezért egymillió rézpénz verését rendelte el. Azonban ezek értéke nagyon gyorsan romlott a hamisítás és az elszivárgó bizalom miatt így végül 1706-ban alacsonyabb névértéken visszaváltották őket. Rákóczi pedig utálta az arcnyomatát a pénzén. -
Gulden
Mária Terézia pénzreformjának egyik legfontosabb lépése a pénz egységesítése volt. Az új pénznem neve Gulden volt és negyed kilogramm színezüst 20 forintot ért. A pénz értéke stabilizálódott és 1762-ben kibocsátották az első nyomott bankókat is. Ezeket azonban le kellett értékelni a Napóleoni háborúk során. 1816-ban létrejött a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank és még ebben az évben devalválták a forintot, de így állandó értékű pénzt bocsáthattak ki. -
Kossuth bankók
A Kossuth bankók példája jól bemutatja azt, hogy nemesfém fedezet nélkül milyen áron lehet pénzt kibocsátani. Kossuthnak szüksége volt pénzre az 1848-49-es szabadságharchoz, ezért hitelt fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, amit azonban Pénzügyminisztérium nem tudott teljemértékben fedezni ezüsttel. Így a Kossuth bankók csak a bizalom és a "nemzeti érzület" miatt tartották meg az értéküket mindaddig, amíg be nem tiltották őket. -
Kiegyezés
Az Osztrák Nemzeti Bank sem volt mindig képes azonnal ezüstre váltani a papírpénzeket, ezért megrengett mögötte a bizalom. A papírpénzek elinflálódtak, így az osztrák-magyar kiegyezést követően új pénzkibocsátási szabályokat vezettek be, amik biztosították a valuta konvertibilitását. Ezek után az európai trendeket követve az Osztrák-Magyar Monarchia is aranyfedezetre váltott az ezüstről. -
Nagy háború vagy nagy pénzromlás időszaka?
Európa 1914-re belesodorta magát a Nagy háborúba. Az Osztrák-Magyar Monarchiának eddig nem kellett inflációs problémákkal szembenéznie, azonban a hadikölcsönök, a fedezet nélküli kötvény- és pénzkibocsátás mind az infláció felé sodorták, így a háború végére 60%-os volt a pénzromlás. A Trianoni békeszerződés után a Teleki kormány sem tudott mit kezdeni az inflációval, így az elérte a 98%-ot. Végül a Bethlen kormány és a Népszövetségi kölcsön stabilizálta a valutarendszert. -
II. Világháború
A vesztes háború utáni stabilizáció sikeres volt. Idővel a Népszövetség levette a magyar monetáris politikáról féltő szemeit. Újra beindult a magyar hadiipar. Hatalmas kölcsönt vettek fel infrastruktúra- és haderő fejlesztésére, amit tovább fokozott a remény, hogy egy várható következő háborúban már a győztes oldalon fog állni az ország. Azonban már a háború kezdetén finanszírozási nehézségek alakultak ki és az embereknek sem volt elegendő pénze. -
Világrekord infláció
A II. világháború végével Magyarország teljesen megzuhant gazdaságilag. Az embereknek nem volt pénze, ezért sokszor visszatértek az árucseréhez. Az állami kiadásokat csak 1%-ban fedezték az adók. A vörös hadsereg fedezetlen pénzkibocsátása tovább növelte az inflációt, amit tovább erősített az adópengők kibocsátása. A forgalomban lévő bankjegymennyiség 1939. január 1-én 863 millió pengő, míg 1946. augusztus 1-jén már 47 quadrillió pengő volt. Januárban 1585-szörös volt a napi áremelkedés. -
A hiperinfláció vége
Az amerikaiak visszajuttatták a magyar aranytartalékot, ami így már fedezetül szolgálhatott a pénzkibocsátásnak. A szovjetek végül bevezették a forintot és törvénybe foglalták a kibocsátható pénzmennyiséget. Egy főre vetítve 40 forint került forgalomba. Bár az államháztartás hiányát továbbra sem tudták megszüntetni és 1949-ben is 40%-os volt az infláció, de legalább megszüntették a hiperinflációt és stabilizálták a valuta értékét. -
Olajválságok
Hosszú éveken keresztül szépen haladt előre a szocialista gazdaság, de Kádárék is belátták, hogy lemaradnak a Nyugattól - ezért bevezették az Új Gazdasági Mechanizmust, amit azonban gyorsan el is töröltek Moszkva kérésére. A szovjet ígéretek ellenére is beszivárogtak az olajválságok következményei a magyar gazdaságba: eleinte 3-5 majd 10% körüli inflációt okozva. Ennek ellensúlyozására megkezdődött az ország eladósítása. -
Rendszerváltás
A keleti blokk meggyengült és nem volt elrejthető az a gazdasági fölény, amivel a Nyugat rendelkezett. A Berlini fal ledöntésével egyidőben a Varsói szerződés aláíróinak gazdaságai is bedőltek. Magyarországon 1988 és 1998 között végig 15% fölötti, valamikor pedig 40% közeli éves infláció volt. Ennek legfőbb kiváltója a munkanélküliség, a szocialista piacok elvesztése, a bankcsődök, adósságállomány rossz struktúrája és a folyamatos államháztartási hiány voltak. De nem volt még egy hiperinfláció. -
A stabilitás évtizedei?
A 19. és 20. század kiszámíthatatlanságai után az utóbbi 20 évet viszonylag stabil gazdasági növekedés és az infláció mértékének csökkenése jellemezte. A világgazdasági válság hazánkban is kifejtette hatását, de csak 2007-2008-ban voltak kiugró adatok 8 és 6%-os pénzromlással. 2014-15-ben pedig csekély mértékben, de deflációt tapasztalhattunk. Ez változott 2019-ben, amikoris globális trendek változtak meg. 2022 januárjában a koronavírus okozta gazdasági válság miatt már 7,9%-os volt az infláció.