-
1500
Jelentős mértékű átalakulás
1500-as évek tudás szerkezete óriási mértékben átalakul. Meg kezdődik a ma ismert tudományszerkezetünk megalapozása. Az egyház monopóliuma megdőlt a tudás felett. -
Period: to
Nemzetközi/Politika
1600-1900-as évek Nemzetközi szó jelentése, mesterséges szó, egy újfajta jelenséget mutat be. A XX. század első felééig államközi kapcsolatokkal foglalkozik, mára viszont jelentősen kibővült a fogalom. Meg kell említeni a politikát, is mint fogalmat. Gondolhatunk itt különféle szereplőkre, akár gazdasági, akár társadalmi, számunkra az fontos, hogy az ő kapcsolataiknak milyen politikai jellege van. -
Francia forradalom
1700-as évek vége francia forradalom nagyban hozzájárult az intézményi rendszer kialakulásához, megerősödéséhez, és a tudományszerkezet megszilárdulásához. Két fontos gondolat jelenik meg, az első, hogy a politikai változás egy természetes dolog, illetve a népszuverenitás elve. -
Period: to
Teológia és filozófia
1700-1800-as évek teológia és a filozófia tudományterülete kettévált egymástól. Egyetemi szerkezet átalakulása, a négy klasszikus fakultás megjelenése. (Orvosi, jogi, teológiai, filozófiai) -
A jelen társadalmának vizsgálata
Megjelenik az igény a jelen társadalmának vizsgálatára, a 19. század a nemzetállamok, a nacionalizmus és liberalizmus kialakulásának időszaka is. Ekkor alakul ki a gondolat mely szerint a 19. század társadalmának vizsgálatát 3 tudomány lefedi. Ezek a következők: közgazdaság tudomány, a politika világának tudománya és a szociológia. A világ többi részét tekintve elhanyagolhatóak, két jelentős akadémiai tudományterülettel le lehet fedni: az orientalisztikával és a kulturális antropológiával. -
Orientalisztika
1800-as évek, Orientalisztika, ez a tudományterület a magas kultúrát vizsgálja, ami azt jelenti, hogy az adott kultúra rendelkezik írásbeliséggel és fejlett társadalmi viszonyokat hozott létre. Az orientalisztika használ olyan törvényszerűségeket, amiket a Ny-európai kultúrákra állapítottak meg. Ez hatással van a jelenlegi világképünkre is. -
Kulturális antropológia
1800-as évek A kulturális antropológia, a primitív népeket vizsgálja, és nem állapít meg törvényszerűségeket, míg az orientalisztika igen.Ez hatással van a jelenlegi világképünkre is. -
A fejlődés lineáris vonala
Az orientalisztika és a kulturális antropológia is hatással van a jelenlegi világképünkre. Kialakul egy lineáris vonal mely csúcsán ott áll Európa és a hozzá köthető nyugati világ. Ezt követi a többi nép, akik valahol a vonal mentén elakadtak, a két tudományterület pedig azt vizsgálja, hogy miért rekedtek meg ezek az országok. -
A tudományterületek szerinti szétválás
Intézményesedik a tudományterületek szerinti szétválás, mégpedig a bölcsésztudományok leválása a természettudományoktól. -
Leopold Ranke
A történelemtudomány az egyetlen társadalomtudomány, ami már a 19. század előtt akadémiai jogot nyert. A történettudomány jelentős változásokon megy keresztül, ez Leopold Ranke nevéhez köthető. Ő indította el azt a történettudományi iskolát, ahol kimondták, hogy a történelmet dokumentumok alapján lehet vizsgálni. Ez a „forradalom” amely folyamán azt vizsgálják, ami megtörtént, illetve egy 50-100 éves időhatárt is húzott, miszerint ebből az időtávlatból kell vizsgálni a társadalmi eseményeket. -
Period: to
NPV - viszonyok
Viszonyok, ez a fogalom a szereplők közötti kapcsolatrendszert vizsgálja. Ezen belül jelenik meg a klasszikus diplomácia, a XX. század elején az államok voltak a főszereplői. Ez azonban az 1920-1930-as évekre kibővült a nemzetközi szervezetekkel. -
Az NPV eredete és az új igények megjelenése
Tudományterületté válik a NPV, annak ellenére, hogy már jóval régebben is foglalkoztak ezzel az emberek. Mióta közösségekben él az ember vizsgálja a NPV, ennek az első írásos nyoma egészen i. e. 4 évezredre vezethető vissza, már ekkor találtak Sumér agyagtáblákat, amelyek kereskedelmi szerződések voltak. 1919-ben megszületett az igény, hogy többet tudjanak az emberek a NPV-ról, ez főként a politikai szféra érdekeit jelentette. Megjelenik a háború kitörésének kérdésére keresett válasz igénye is. -
Aberystwyth - Wales
A városban jött létre az első egyetemi tanszék, ami kimondottan a „Miért lesznek háborúk?” kérdéskörnek szentelte a kutatásait. Ekkor történik meg az intézményesülés, tehát ekkor születik meg a tudomány. A UK és az USA élen járnak a tudományban, egyetemeiken sorra alakulnak meg a kutatóközpontok, amik kimondottan a háború/béke tanulmányozásának szentelik idejüket. Ekkoriban igen jelentős az angolszász dominancia a fejlődési irányban, így a tudományszervezés az angolszász sajátosságot tükrözi. -
Period: to
Nemzetközi szervezetek és a multilaterális diplomácia
Nemzetközi szervezetek robbanásszerű terjedése, legfőbb oka ennek a multilaterális diplomácia megjelenése. -
Period: to
A második világháborút követő változások
A II. világháború lesz az a folyamat, ami egy óriási változást hoz magával. Megváltozik az igény azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnénk megtudni a világról. A korábbi, 19. századbeli fontos, hasznos információk leértékelődnek, hiszen azok az akkori politikai viszonyoknak feleltek meg. -
A második világháborút követő időszak, dekolonizáció, a korábbi lineáris rendszer összeomlása.
Megindul a dekolonizáció és ezzel párhuzamban sok apró állam jön létre. Ezeket főként a gazdasági elmaradottság jellemezte. Céljuk a ny-i mintára kialakított jóléti állam elérése volt, viszont számukra a nagyon eurocentrikus tudás nem volt használható. A saját rendszerükben szeretnék értelmezni a saját történelmüket, ezért a korábbi lineáris rendszer megborul, ebbe a rendszerbe illeszkedik be a NPV is mint egy új kisebb tudomány terület, aminek a kialakulása már az I.VH-t követően megkezdődött. -
Újjászerveződés, Hans Morgenthau
1945-után hatalmas váltás a NPV területén. A kutatók úgy döntenek, újjá kell szervezni a saját kutatásaikat a körülöttünk zajló világpolitika megértéséről. Szerkezet váltás, megváltozik a korábbi kérdéskör, nem arra keresik a választ, hogy hogyan lehet megelőzni a háborút, hanem, hogy mi a motiváció a háború kitörésére. A tudomány újjászervezésében hatalmas szerepe van Hans Morgenthau- nak, ugyanis az ő könyve volt az, ami az akkoriban fellépő kettősséget a mai napig meghatározza. -
A nemzetközi politikai viszonyok második születése. Az episztemológiai és ontológiai viták kérdése.
NPV újra szerveződik, tehát 2 születést tartunk számon a tudományterülettel kapcsolatban. Sajátos eleme, hogy vitákon keresztül fog fejlődni, ezen belül 2 típust különböztetünk meg. Az első, az episztemológiai viták kérdése, a vitarendszerben alapvetően 2 fajta nagy tendencia feszül egymásnak, a hagyományos és a tudományos vizsgálat területe. A másik pedig az ontológiai viták kérdése. Az ontológiai vitákon belül 3 különböző szint van, az egyén/a politikai szereplők/ nemzetközi rendszerek szintje -
"Nagy viták" rendszere
1948-után „Nagy viták” – rendszere, amelyet a két dinamika az episztemológia és az ontológia hozza létre. Korhatárokra bontja le a nemzetközi politikai viszonyokat és mindegyik korszakhatár a saját iskolájára hatással van. -
A "Nagy törés" - Kenneth Waltz
Kenneth Waltz, az ún. „Nagy törés” megfogalmazója. Szerinte a bel- és külpolitikát általában egymás ellentettjeként, egymást kizáró fogalmakként szokás megfogalmazni. Szerinte a rendező elvek lesznek azok, amik alapján majd szét tudják választani azt, hogy az államon kívüli, vagy az államon belüli folyamatok azok, amik elválasztják a nemzetközi politikához tartozó dolgokat. Ez a rendező elv fog segíteni a nemzetközi politika definiálásban. A két rendező elv pedig a hierarchia és az anarchia. -
Új szereplők a NPV területén
1970-es évek, új szereplők jelennek meg az NPV területén főként a társadalmi szférából, ezek voltak a gazdasági szereplők és a civil társadalom. Szintén a 70-es években a civilszervezetek aktivitása a nyugati világban jelentősen megnőtt, és ez a mai napig tart. -
Új szereplő, az egyén.
1990-es évek, egy újabb szereplő csatlakozik a körbe, mégpedig az egyén. Az egyén, amikor nem a saját állama képviseli, hanem saját alanyi jogán a nemzetközi politika szereplőjévé kezd válni. Ezekben az években az egyén a nemzetközi jog tárgyává válhat.
