AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

  • Sztálin meghalt

    eltemették
  • 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását

    a miniszterelnök Hegedüs András lett
  • 1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal

    – ez meggyengítette Rákosi pozícióját:
  • a forradalom

    1. október 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték – a követelések ugyanis diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak
  • lövés

    október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe lőttek
  • több áldozatok

    1. október 23-án Debrecenben (25 sebesült) és a Magyar Rádió épületénél (2 halott és 43 sebesült)
      1. október 24-én a Honvédelmi Minisztérium előtt (8 halott és 25 sebesült)
      2. október 25-én a Parlament előtt a Kossuth téren, (a halottak száma máig vitatott, anyakönyvi bejegyzések alapján 54 fő, egyes történészek 74 halottról beszélnek) és Győrben (3 halott)
    2. október 26-án Mosonmagyaróváron (a köztudatban 105 halott, az anyakönyvek alapján 55 bizonyított),
  • rádióbeszéd

    október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte e forradalom győzelmét
  • a forradalom leverése

    rádiónyilatkozata után Nagy Imre megkezdte a forradalom eredményeinek
    megszilárdítását:
  • szovjet támadás

    november 4-én megindult a szovjet támadás, ami pár nap alatt felszámolta a
    fegyveres ellenállást – ezzel párhuzamosan Moszkvában megírt forgatókönyv szerint
    Szolnokon megalakult Kádár János Vezetésével a Forradalmi Munkás-Paraszt
    Kormány
  • Az ellenállás

    A szovjetek támadása (Kádár János bejelentette, hogy a rend helyreállítása érdekében behívta
    a szovjet csapatokat) a forradalom leverését jelentette. Kádár ezzel egy olyan akcióban
    vállalt szerepet, amelynek során egy idegen hatalom erőszakkal döntötte meg az ország
    törvényes kormányát. Tette súlyosságát növeli, hogy Nagy Imre kormányának ő is tagja
    volt, és még november 4-én is a forradalom mellett foglalt állást.
  • Kádár

    nov. 7. – a Kádár-kormány Budapestre érkezik
  • munktanács

    nov. 14. – Rácz Sándor vezetésével megalakult a Nagy-Budapesti Központi
    Munkástanács – kitartottak a forradalom követelései mellett: szovjet csapatok
    kivonása, szabadságjogok elismerése, Nagy Imre miniszterelnöksége
  • feloszlás

    1. dec. 5. – munkástanácsok feloszlatása
  • megtorlás

    dec. 9. – a statárium kihirdetése – a megtorlás kezdete:
    o letartóztatások
    o bebörtönzések
    o internálások
    perek: titkosak, megtorlás
  • Áldozatok

    Nagy Imre és társai – a forradalom vezetői
    o 1958. jún. 15. – Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése
    o Losonczy Géza – a börtönben halt meg
    o dr. Szilágyi Józsefet még áprilisban felakasztották
    kivégzések – az utolsó 1961-ben volt
    börtön – munkások, diákok – több esetben 16-17 éves fiatalokat
    ítéltek el, s amikor 18. életévüket betöltötték, kivégezték őket
    harcok során kb. 2 500 ember halt meg, kb. 20 000 fő sebesült meg
  • általános amnesztia

    1. március 21. – általános amnesztia – a megtorlás vége Kádár először „sajnálatos októberi eseménynek”, majd ellenforradalomnak nevezte a forradalmat - folytatódott a történelem meghamisítása, a hazugságok sulykolása