1956. október 23.

  • Sztálin halála -Nagy Imre miniszterelnöksége

    utód: Hruscsov - enyhülési politikája Magyarországon is hatott: szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök – Rákosi pártfőtitkár maradt
    Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűsítésével próbálkozott:
    növelte az országgyűlés szerepét
    felülvizsgálta a koncepciós pereket, több elítéltet rehabilitáltak, pl. Kádár Jánost
    visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés)
  • Nagy Imre leváltása

    Az új miniszterelnök Hegedűs András
  • Forradalom Előzményei - Hruscsov

    Élesen szembefordul a sztálinizmussal, ami meggyengíti Rákosi pozícióját
    Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.
  • Kritikai hangok felerősődése

    Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta – pl. a Petőfi-kör, Irodalmi Újság
    Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)
    Október 6-án újratemették és rehabilitálták Rajk Lászlót – különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított
  • Lengyelország

    Rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:
    Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek
  • Demokrácia helyreállítása

    Az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték – a követelések ugyanis diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak.
    Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek
    A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával
  • Tüntések

    A Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert)
    Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez
    A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel
  • Sortűz - Debrecen

    25 sebesült, Magyar Rádió épületénél (2 halott és 43 sebesült)
  • Nagy Imre miniszterelnöksége

    Habár ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására
  • Sortűz - Honvédelmi Minésztérium

    8 halott, 25 sebesült
  • Sortűz - Parlament előtt a Kossuth téren

    Anyakönyvi bejegyzések alapján 54 halott, egyes történészek 74 halottról beszélnek, de a halottak és a sebesültek száma máig vitatott
    A város néhány pontján felkelőközpontok alakultak ki – Széna tér, Corvin-köz, Baross tér, Mester utca, Tűzoltó utca
    Országos sztrájk kezdődött
    A vidéki településeken, a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak
  • Sortűz - Győr

    3 halott, néhány sebesült
  • Sortűz - Mosonmagyaróvár

    A köztudatban 105 halott, az anyakönyvek alapján 55 bizonyított
  • Sortűz - Miskolc

    9 halott, 54 sebesült
  • Sortűz - Berencze

    4 halott
  • Sortűz - Mórahalom

    2 halott
  • Forradalom Győzelme - Nagy Imre

    Nagy Imre rádióbeszéde jelezte.
    Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek – ezzel véget ért a harc a fővárosban
    Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t
    Bejelentette a demokrácia helyreállítását – szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok
    Visszaállította az ún. Kossuth-címert
    Felszólította szovjet csapatokat a kivonulásra
  • A forradalom leverése

    Rádiónyilatkozata után Nagy Imre megkezdte a forradalom eredményeinek megszilárdítását.
    A SZU azonban egyre ellenszenvvel figyelte az eseményeket.
    November 4-én megindult a szovjet támadás, ami pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást – ezzel párhuzamosan Moszkvában megírt forgatókönyv szerint Szolnokon megalakult Kádár János Vezetésével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
  • Az ellenállás - Kádár-kormány Budapestre érkezik

  • Sztrájkok

    Kádár szerette volna elhitetni, hogy kormánya a forradalom folytatója, de az ellenállás nem szűnt meg:
    Nagy Imre nem mondott le
    Illegális lapok hirdették a forradalom követeléseit
    Sztrájkokat szerveztek
    nov. 14. – Rácz Sándor vezetésével megalakult a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács – kitartottak a forradalom követelései mellett: szovjet csapatok kivonása, szabadságjogok elismerése, Nagy Imre miniszterelnöksége
  • Munkástanácsok feloszlása

  • A megtorlás

    dec. 9. – a statárium kihirdetése – a megtorlás kezdete:
    letartóztatások
    bebörtönzések
    internálások
    perek: titkosak, megtorlás és elrettentés a cél
    Münnich Ferenc irányításával megalakult a Munkásőrség, a párt fegyveres karhatalmi szervezete, amelynek tagjai főszerepet játszottak a megtorlásban
  • Áldozatok

    Nagy Imre és társai – a forradalom vezetői
    Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése
    Losonczy Géza – a börtönben halt meg
    Dr. Szilágyi Józsefet még áprilisban felakasztották
  • Kivégzések - börtön

    kivégzések (kb. 300-400 /ENSZ jelentés/ ember) – az utolsó 1961-ben volt
    börtön (kb. 16 000 ember) – munkások, diákok – több esetben 16-17 éves fiatalokat ítéltek el, s amikor 18. életévüket betöltötték, kivégezték őket
    harcok során kb. 2 500 ember halt meg, kb. 20 000 fő sebesült meg - a sebesültek fele 19 és 30 év közötti fiatal volt, egynegyede pedig még 18 életévét sem töltötte be
    emigrálások (kb. 200 000 ember) – Ausztria, onnan tovább – a fiatal értelmiség zöme
  • Megtorlás vége

    Általános amnesztia.
    Kádár először „sajnálatos októberi eseménynek”, majd ellenforradalomnak nevezte a forradalmat - folytatódott a történelem meghamisítása, a hazugságok sulykolása