-
Forradalom Pesten
A bécsi forradalom hírére Pesten is mozgolódnak a fiatalok. Lefoglalják Landerer nyomdájának egyik gépét és kinyomtatják a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot. Naggáyűlést tartanak a Nemzeti Múzeum előtt, majd elfogadtatják a városi tanáccsal a tizenkét pontot, Megalakul a Közbátorsági Bizottmány (elnök: Irinyi Dániel). A tömeg a Helytartótanács elé vonul és követel Táncsics Mihály szabadon engedését, illetve a Nemzetőrség szervezésének engedélyezését. Este díszelőadás a Nemzeti Színházban. -
A Batthyány-kormány megalakulása
A kormány összeállításaA kormány összeállítása Ferdinánd István főherceget teljhatalommal ruházza fel és hozzájárul a magyar kormány felállításához, a nádorBatthyány Lajost nevezi ki miniszterelnöknek, megkezdődik a kormányalakítás. -
Az áprilisi törvények
Az áprilisi törvények szövege V. Ferdinánd szentesíti az új kormány törvényeit. A törvények három lépésre bonthatók: a feudalizmus lebontása, a polgári állam felépítése és az állam egységének megteremtése. Rendezetlen maradt azonban a jobbágyfelszabadítás konkrét kivitelezésének kérdése, illetve az uralkodó, a kormány és a hadsereg viszonya. -
Period: to
Harc a szerb felkelők ellen
-
Kossuth megajánlási beszéde
Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás:
"megadjuk" kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette. -
Batthyány lemondása
Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását. -
Lamberg felkoncolása
Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta. -
Pákozdi csata
A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek,
Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál. -
Jellasich királyi biztos
Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá. -
Windischgrätz a hadak főparancsnoka
Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére. -
Országos Honvédelmi Bizottmány
A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett. -
A schwehati vereség
Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)
Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg
parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból. -
Ferenc József császár
Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá. -
Period: to
Az országgyűlés Debrecenbe költözik
1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.
Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt. -
Period: to
Görgey északi hadjárata
-
Windischgrätz
Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.
* Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni,
* követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön. -
Piski csata
A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait. -
A kápolnai csata
Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei
erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.) -
Az olmützi "oktrojált" alkotmány
Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe.
A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter An -
Erdély felszabadul
Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból: Erdély felszabadult. -
Period: to
Tavaszi hadjárat
április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
* április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.
* április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött.
Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.
* április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
* április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
* április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.
* május 4-21.: Buda sikeres ostroma. -
Függetlenségi Nyilatkozat
A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem
kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.) -
Period: to
Megalakul a Szemere-kormány
Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)
Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)
Vukovics Sebő (igazságügy)
Csány László (közlekedésügy)
Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)
Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)
A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát. -
I. Miklós nyilatkozata
I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez. -
Period: to
Paszkievics betörése az országba
Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába. Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek). -
Az országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt
Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani. -
Bem átveszi a parancsnokságot
Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet. -
A világosi fegyverletétel
Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert. -
Period: to
Utódvédharcok
-
Az aradi vértanúk kivégzése
Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.
