-
Népek forradalom
Első ipari forradalom utolsó évei.
1948-49-es forradalom és szabadságharc lezárása. -
Period: to
II. Ipari forradalom
-
Első összecsapás
A közvélemény nyomására az északiak felkészületlen sereget vetettek be a déliek ellen. A két fél a Manassas-kereszteződésnél találkozott, a Bull Run patak mentén, 40 km-re Washingtontól. Július 21-én kezdetét vette az első Bull Run-i ütközet. Az északiak kezdetben sikereket értek el a szintén „zöldfülű” déliekkel szemben, de az erősítéssel bővülő konföderációs csapatok ellentámadásba mentek át. Az északiak soraiban pánik tört ki, a csapatok fejvesztve menekültek. -
Virginia
Virginia a formálissá váló kiválási népszavazást megelőzve május 7-én felvételt nyert a Konföderációba. Május 23-án a megerősítő népszavazás is lezajlott. Pár órával ezt követően az északiak 11 ezrede lépte át Virginia határát és elfoglalta Alexandria városát, Thomas Jackson tábornok pedig Marylandbe tört be vonatokat rabolni. Virginia csatlakozásának jutalmául annak székhelye, Richmond lett a Konföderáció fővárosa (ezt megelőzően az alabamai Montgomery volt a főváros). -
Kiválások
Három államban rendezetten zajlott le a kiválás, mivel nem voltak határosak északi államokkal, s így az unionista haderő hatókörén kívül álltak. Május 1-jén Észak-Karolina, május 6-án Arkansas, június 8-án Tennessee szintén megszavazta a kiválást és 18-án csatlakozott a Konföderációhoz. -
Nyugat Virginia
Az unionista megyék a kedvező katonai fejleményeket látva június 20-án megalkották Virginia Helyreállított Államát, mely Virginia egész területére igényt formált. Miután azonban a keleti hadszíntér frontvonala stabilizálódott, az elszakadt államrész Nyugat-Virginia néven nyert felvételt az Unióba 1863-ban. -
Déli problémak a szállítással
A hadsereg utánpótlása és szállítása is nagy gondot okozott: a déliek is igyekeztek a modern struktúrát kamatoztatni, a szállításokkor a vasutakat felhasználni. Ám a déli vasútvonalak többsége észak felé futott, így a szállítás a fő hadtáp területről Texasból keletnek igen bonyolult volt, mivel még a mellékvágányok sem képeztek összeköttetést a többi vasútvonallal és vasútvonal építésre nem állt sok idő a déli haderő rendelkezésére. -
Presztízsvita
Presztízsvita is fellépett a déli államok között, mivel mindegyik a saját maga által biztosított utánpótlásnak, avagy porciónak akart elsőbbséget szerezni, több állam nem is tartotta egyenjogúnak magát a másikkal és még nagyobb önállóságot követelt. Effajta presztízs kérdés Északon ritkán adódott, mivel ott elvileg minden állam egyenjogú tagnak számított és egyformának tekintették az általuk adott utánpótlást, vagy kirótt hadiadót, függetlenül annak mértékétől, amely amúgy is erősen változott. -
Tengeri harcok 1
1861 novemberében északi csatahajók elhallgattatták Walker és Beauregard erődök ágyúit, lehetővé téve, hogy Thomas W. Sherman csapataival elfoglalja Port Royalt és a dél-karolinai szigeteket. Északi hajók elfogták a Trent nevű, Angliába tartó hajót, fedélzetén két déli küldöttel. Anglia háborúval fenyegette meg az USA-t, amennyiben az nem engedi el a foglyokat. „Egyszerre csak egy háborút” – jelentette ki Lincoln, és a két politikus decemberben szabadon távozhatott. -
Period: to
Amerikai polgárháború
-
Tavaszi csaták 3
A halottak száma több volt, mint az USA addigi háborús vesztesége összesen. Az északiak oldalán a veszteség 13 000 halott, sebesült és eltűnt volt, a déliek vesztesége 10 000 fő. A súlyos veszteségek miatt többen követelték, hogy az elnök váltsa le Grantet de az elnök így válaszolt: „Nem nélkülözhetem ezt az embert. Ő harcol.”.
Április 17-én David Farragut admirális 17 hajóval elfoglalta New Orleanst, a déliek legnagyobb kikötőjét és messze legnépesebb városát. -
Lee Marylandy hadjárata 2
Pope 29-én indította meg támadásait Jackson ellen, de nem tudta kivetni egy befejezetlen vasútvonal töltése mögött húzódó állásaiból.Támadásai 30-án folytatódtak, Pope támadást indított a nyílt mezőn keresztül, de a konföderációs tüzérség hatalmas pusztítást végzett a szövetségiek soraiban, így nem sikerült elfoglalnia a töltést. Longstreet eközben kezdte bezárni a gyűrűt, végrehajtva a polgárháború legnagyobb átkaroló hadműveletét. Az északiak fejvesztve menekültek, Pope-ot leváltották, -
Richmond
Mindkét fél egyre több egységet vont be a csatába, a veszteségek nagyok voltak, de egyik fél sem tudott igazi eredményt elérni. Johnston megsebesült a csatában, helyét Robert E. Lee tábornok vette át. McClellan kénytelen volt feladni Richmond ostromát és a hétnapos csata összecsapásai közepette dél felé elvonulni. A Potomac hadsereg újra behajózott és visszavonták Richmond alól. -
Tavaszi csaták 2
A támadás felkészületlenül érte az északiakat, de kitartottak, a nap végére azonban majdnem teljesen fel kellett adniuk a csatamezőt. Éjszaka erősítés érkezett a szövetségiekhez, és másnap ellentámadásba mentek át. A déli csapatok visszavonultak, Grant csak kis számú és fáradt csapatokkal üldözte őket, amelyet a déli utóvéd visszavert. Grant feladta az üldözést. -
Lee Marylandy hadjárata 3
Jackson szeptember 4-én elfoglalta Harpers Ferryt, megszerezve az ott található hatalmas mennyiségű készletet. Lee serege már hónapok óta nem volt, és később sem lett ilyen jól felszerelve, mint ekkor. McClellan seregével üldözőbe vette Lee-t. McClellan azonban túl óvatos volt, és ahogy Lee, úgy ő sem tudta megszerezni a döntő győzelmet. McClellan véget vetett marylandi hadjáratának és stratégiai győzelmet aratott. McClellant leváltották, mert nem volt hajlandó Lee-t üldözni. -
Tengeri harcok 2
1862 márciusban a történelem során először csapott össze két páncélos hajó, a déli CSS Virginia és a USS Monitor. A Hampton Roads-i csata döntetlenül végződött, de a CSS Virginiának egy nappal korábban sikerült elsüllyesztenie két északi fahajót, jelezvén, hogy a tengeri hadviselés végérvényesen megváltozott. -
McClellan 1
1862 januárjában Lincoln felszólította az USA tengeri és szárazföldi erőit egy egyesített támadásra a Konföderáció ellen. McClellan, ekkor már parancsnok valószínűleg egyszerre akarta az Unió és a Konföderáció háborús hajlandóságát kifárasztani, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, ezért nem engedelmeskedett a felhívásnak. Lincoln megfosztotta a főparancsnokságtól, avval az ürüggyel, hogy az teljes erejével a déli főváros bevételét célzó hadjáratára koncentrálhasson a Potomac hadsereg élén. -
McClellan 2
Március elején McClellan behajózta csapatait a Virginia-félsziget csücskére és megindult nyugat felé. Április 11-én bevették a Savannah-folyó torkolatánál fekvő Pulaski-erődöt. McClellan lassan, de folyamatosan nyomult Richmond felé, de túlzott óvatossága miatt haladását marginális nagyságú déli csapatok jelentősen késleltették. -
Richmond
McClellan május 31-én majdnem elérte Richmondot, amikor beleütközött a város védelmére összevont konföderációs erőkbe, amelyeknek főparancsnoka Joseph E. Johnston volt. A Fair Oaks-i csata rosszul indult a déliek számára. James Longstreet tábornok rossz irányba indult csapataival, D. H. Hill tábornok így egyedül rontott rá az ellenségre. Az északiak könnyen visszaverték, míg végre befutott Longstreet. -
Tavaszi csaták 1
Februárban Ulysses S. Grant Tennessee-ben elfoglalta a Henry-, tíz nappal később a Donelson-erődöt. Ekkor nevezték ki az északi újságok neve kezdőbetűi után „Unconditional Surrender” Grant, azaz „Feltétel Nélküli Megadás” Grantnek. Déli csapatok április 6-án hajnalban meglepetésszerű támadást intéztek Grant csapatai ellen a tennessee-beli Pittsburgh Landingnél a shiloh-i csatában. -
Hétnapos csata
Június 25-én Lee tábornok támadásával kezdődött meg a hétnapos csata. A terv grandiózus volt, ha sikerül valóra váltani, a déliek egy cannae-i vereséget mérhettek volna az északiakra.
a harcok 7 napon át tartottak. A déliek nagyon lassan tudta előre haladni. A csata lezárása ugyan a délieknek kedvezett, de a 90000 főből 20000-et vesztettek el. míg az északiak 105000-ből "alig" 16000-et. A déliek nagy árat fizettek ezért a győzelemért. -
Lee Marylandy hadjárata 1
- augusztus-szeptember között Lee megpróbálta északi területekre vinni a háborút, s két tábornokával hadjáratot indított Maryland és Pennsylvania államokba. Hogy megállítsák, John Pope és McClellan tábornokok seregeiket egyesíteni próbálták. Lee azonban megakadályozta a tervet, augusztus 9-én Cedar Mountain-nél Manassas kereszteződésnél (Bull Run) vették fel új állásaikat.
-
Gettysburgi csata
A gettysburgi csatát 1863. július 1-je és július 3-a között vívták a pennsylvaniai Gettysburg városa mellett. Ez az ütközet lett a polgárháború legvéresebb összecsapása, melyet gyakran neveznek a háború fordulópontjának. Csapatai lelkesedését kihasználva maga mögött hagyta a háború sújtotta Észak-Virginiát és megpróbálta Harrisburg, vagy akár Philadelphia bevételével az Unió politikusainak háborús elszántságát megingatni. -
Befejező szakasz
1863 szeptemberében a déli csapatok döntő győzelmet arattak a szövetségiek felett a Chikamauga-pataknál, Tennessee és Georgia államok határánál. Az északiak visszavonultak Chattanoogába, ahol a konföderációs csapatok bekerítették őket. November végén Grant megérkezett Chattanoogába, és megfutamította a várost ostromló délieket. -
Gettysburgi csata 2
Három napon át tartó harcok után Lee tábornok kénytelen volt elmenekülni, visszavonult Virginiába. a csata után teljesen lehetetlen volt ár az eszaki területre való benyomulás. -
Grant és Sherman
Grant és Sherman vezetésével az északiak seregei fokozatosan nyomultak előre, és foglalták el a területeket. A csaták során ellenáltak a Déliek, még egy ellentámadást is megkiséreltek Washington ellen amit szintén vissza vertek. Lee tábornok véghez vitte utolsó legnagyobb győzelmét. -
A polgárháború vége
Április 7-én Lee és Grant seregei ismét találkoztak. Az északi csapatok három oldalról körülzárták. Lee 9-én megadta magát, és Appomatoxnál letette a fegyvert. Grant megengedte, hogy a déli tisztek megtartsák oldalfegyverüket, a katonák pedig lovaikat, öszvéreiket. 1865 májusában az utolsó Konföderációs csapatok is meg adták magukat és így lezárult az amerikai polgárháború. Megközelítőleg 620000 halott, és több tízezer sebesűlt. -
II ipari forradalom kezdete
A II. ipari forradalom már a nehéz iparra koncentrálodik, az lesz a húzóágazat. -
A telefon
Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az első telefont 1876-ban. Már előtte is fel merült ilyen készülék létrehozásának ötlete. Charles Bourseul felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton. Bell egy olasz bevándorló, Antonio Meucci nyomdokain indult el. Meucci 1874-ben anyagi nehézségek miatt nem tudott szabadalmaztatni. Két évre rá
1876-ban Bellnek sikerült szabadalmaztatni a készüléket. -
Villanymozdony
A világ első villamos vasúti vontatójárművét Werner von Siemens 1879. május 31-én mutatta be a nagyközönségnek a berlini Iparmű Kiállításon. Három kocsit vontatott 300 méter hosszúságú pályán. A vasutat egy dinamó látta el villamos energiával. Inkább játékszernek, semmint komoly vasúti járműnek tűnt ez a guruló alkalmatosság, Csakhamar megmozgatta az új dolgok iránt fogékony vasúti szakemberek és az üzletemberek fantáziáját is. -
A mosogatógép
A mosogatógép az amerikai Josephine Garis Cochran nevéhez füződik. Ez az eszköz megkönyitette a háziasszonyok életét. Csak az 1950-es években terjed el. -
Az első autó
A német Carl Benz 4 ütemű gázmotoros jármű, Gottlieb Daimler gázzal és
gázolajjal működő nagyfordulatú motor, ezzel Benz az automobilt elősször PatentMotorwagennek hívták.
Később autója az imádott lánya nevén, azaz Mercedes néven terjedt el. -
Kézi fényképezőgép
Az amerikai George Eastman kézi fényképezőgépe a Kodak.
Újdonsága, hogy három egyszerű műveletre egyszerűsítette a fényképezést: a téma kiválasztása a képkivágással, az exponálás, vagyis a zár kioldása a gomb megnyomásával, és a zár felhúzása a film továbbításával történt. „Nyomja meg a gombot, a többit bízza ránk!” - hirdette reklámjuk. A többit, az előhívást és másolást a gyár végezte el. -
Telefonhírmondó
Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban, Párizsban. Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott.1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését.1881-ben nyílt meg Budapesten az első telefonközpont.1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, mely előfizetésért szolgáltatott híreket, nyelvleckéket és kulturális műsorokat, amely a mai rádió elődjének számít 1893-ban el is indult. -
Rádió
Az olasz Gugliemo Marconi rádiója, a szabadalmat 1896-ban kapta meg. Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel.
1899 üzenet a La-Manche csatornán keresztül, 1901-ben sikerült rádióüzenetet küldenie az
Atlanti-óceánon keresztül Angliából Új-Foundlandra.
1920-ra amerikai, és angol tudósok feltalálták a mai rádiók elvén alapuló készüléket. Az első 1920-as
kereskedelmi rádió, a KDKA. -
Antenna
Az orosz Alexander Popov találmánya az antenna a rádió – és tévé közvetítések előzményéhez kapcsolódik. -
Szénszállas izzólámpa
edison nevéhez fűződik. Hosszabak lettek a napok, több fénre volt szükség. -
Zeppelin
A Zeppelin egy merev vázas, irányítható léghajótípus, amelyet tervezőjéről és gyártójáról, a német Gróf Ferdinand von Zeppelinről neveztek el. Az első Zeppelin-léghajók a 20. század elején épültek, felhasználva az első irányítható léghajó konstrukcióját, amelyet Schwarz Dávid úttörőmunkája hozott létre. Zeppelin konstrukciójának átütő sikere révén a zeppelin az egész világon az irányítható, merev szerkezetű léghajó neve lett.Az I. világháború előtt összesen 21 zeppelin készült el. -
Repülőgép
A Wright fivérek kutatásának fő irányát nem egyszerűen a felható- és hajtóerő, hanem a repülőgép irányíthatósága jelentette, ami tartós repülést tett lehetővé. Az elsŐ repülésre alkalmas a Flyer I-ként ismert gép volt. A gépet faragott légcsavar és a Taylor által Daytonban, a bicikliműhelyben épített motor hajtotta. A légcsavar hatékonysági mutatója 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott motor, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. -
Ford T-modell
A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít az első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt. Ez a modell magyar szempontból is nagy jelentőségű, hiszen tervezői csapatában két neves autókonstruktőrünk is jelen volt, Galamb József és Farkas Jenő. -
Hangos film
Az első hangos film A dzsesszénekes. -
Radar
Radar (Radio Detection and Ranging) (Anglia), 1934-36 orosz, angol és Bay Zoltán kísérletei Tungsram (Magyarország). -
Helikopter
A német Heinrich Focke első használható helikopter. -
Vitaminok
Szent-Gyögyi Albert munkásságát orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. A 30-as
években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. -
Golyóstoll
Bíró László szabadalmaztatta az első működő golyóstollat. Ma Angliában a biro név a golyóstollat jelenti.
