1956 forradalom

  • Meghalt Sztálin

    Hruscsov – enyhülési politikája Magyarországon
    is hatott:
    Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök – Rákosi pártfőtitkár maradt
  • Nagy Imre leváltása

    Rákosi elérte Nagy Imre leváltását – a miniszterelnök Hegedüs András lett
  • Rákosi bukása

    Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal – ez
    meggyengítette Rákosi pozícióját
  • Rajk László újratemetése

    Újratemették és rehabilitálták
    Különös módon a
    diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak
    számított
  • Lengyelország melletti szimpátiatüntetést

    Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye.
    Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti
    szimpátiatüntetést szerveztek
  • Egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték

    Az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték
    – a követelések ugyanis diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak
  • 1. Sortűz

    Debrecenben (25 sebesült) és a Magyar Rádió épületénél (2 halott
    és 43 sebesült)
  • 2. Sortűz

    Honvédelmi Minisztérium előtt (8 halott és 25 sebesült)
  • 3. Sortűz

    Parlament előtt a Kossuth téren, (a halottak és a sebesültek
    száma máig vitatott, anyakönyvi bejegyzések alapján 54 fő, egyes történészek 74 halottról beszélnek) és Győrben (3 halott és néhány sebesült)
  • 4. Sortűz

    Mosonmagyaróváron (a köztudatban 105 halott, az anyakönyvek
    alapján 55 bizonyított), Miskolcon (9 halott és 54 sebesült)
  • 5. Sortűz

    Berzencén (4 halott) és Mórahalmon (2 halott)
  • Nagy Imre rádióbeszéde

    Rádióbeszéde jelezte e forradalom győzelmét
    Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek – ezzel véget ért a harc a fővárosban. Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t, majd bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a
    megszüntetett pártok. Felszólította szovjet csapatokat a kivonulásra
  • Megindult a szovjet támadás

    Pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást – ezzel párhuzamosan Moszkvában megírt forgatókönyv szerint
    Szolnokon megalakult Kádár János Vezetésével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
  • Kádár-kormány Budapestre érkezik

    Nagy Imre nem mondott le. Illegális lapok hirdették a forradalom követeléseit, sztrájkokat szerveztek
  • Megalakult a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács

    Rácz Sándor vezetésével megalakult a Nagy-Budapesti Központi
    Munkástanács – kitartottak a forradalom követelései mellett: szovjet csapatok kivonása, szabadságjogok elismerése, Nagy Imre miniszterelnöksége
  • Munkástanácsok feloszlatása

  • A statárium kihirdetése

    A statárium kihirdetése – a megtorlás kezdete:
    o letartóztatások
    o bebörtönzések
    o internálások
  • Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése

    Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése.
  • Általános amnesztia – a megtorlás vége

    Kádár először „sajnálatos októberi eseménynek”, majd ellenforradalomnak nevezte a forradalmat - folytatódott a történelem meghamisítása, a hazugságok sulykolása.