-
Meghalt Sztálin
Hruscsov – enyhülési politikája Magyarországon
is hatott:
Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök – Rákosi pártfőtitkár maradt -
Nagy Imre leváltása
Rákosi elérte Nagy Imre leváltását – a miniszterelnök Hegedüs András lett -
Rákosi bukása
Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal – ez
meggyengítette Rákosi pozícióját -
Rajk László újratemetése
Újratemették és rehabilitálták
Különös módon a
diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak
számított -
Lengyelország melletti szimpátiatüntetést
Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye.
Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti
szimpátiatüntetést szerveztek -
Egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték
Az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték
– a követelések ugyanis diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak -
1. Sortűz
Debrecenben (25 sebesült) és a Magyar Rádió épületénél (2 halott
és 43 sebesült) -
2. Sortűz
Honvédelmi Minisztérium előtt (8 halott és 25 sebesült) -
3. Sortűz
Parlament előtt a Kossuth téren, (a halottak és a sebesültek
száma máig vitatott, anyakönyvi bejegyzések alapján 54 fő, egyes történészek 74 halottról beszélnek) és Győrben (3 halott és néhány sebesült) -
4. Sortűz
Mosonmagyaróváron (a köztudatban 105 halott, az anyakönyvek
alapján 55 bizonyított), Miskolcon (9 halott és 54 sebesült) -
5. Sortűz
Berzencén (4 halott) és Mórahalmon (2 halott) -
Nagy Imre rádióbeszéde
Rádióbeszéde jelezte e forradalom győzelmét
Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek – ezzel véget ért a harc a fővárosban. Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t, majd bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a
megszüntetett pártok. Felszólította szovjet csapatokat a kivonulásra -
Megindult a szovjet támadás
Pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást – ezzel párhuzamosan Moszkvában megírt forgatókönyv szerint
Szolnokon megalakult Kádár János Vezetésével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány -
Kádár-kormány Budapestre érkezik
Nagy Imre nem mondott le. Illegális lapok hirdették a forradalom követeléseit, sztrájkokat szerveztek -
Megalakult a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács
Rácz Sándor vezetésével megalakult a Nagy-Budapesti Központi
Munkástanács – kitartottak a forradalom követelései mellett: szovjet csapatok kivonása, szabadságjogok elismerése, Nagy Imre miniszterelnöksége -
Munkástanácsok feloszlatása
-
A statárium kihirdetése
A statárium kihirdetése – a megtorlás kezdete:
o letartóztatások
o bebörtönzések
o internálások -
Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése
Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése. -
Általános amnesztia – a megtorlás vége
Kádár először „sajnálatos októberi eseménynek”, majd ellenforradalomnak nevezte a forradalmat - folytatódott a történelem meghamisítása, a hazugságok sulykolása.