-
SZDSZ megalakulása
- november 13-án alakították meg Szabad Demokraták Szövetségét, az SZDSZ-t a Jurta Színházban. Elvi nyilatkozatot adtak ki, amelyben a szabadság és a szolidaritás mellett kötelezték el magukat. Az 1300 fős új pártot egy 35 tagú tanács irányította
-
Period: to
SZDSZ a kezdetekkor
-
Ellenzéki Kerekasztal
A megalakult Ellenzéki Kerekasztal résztvevői: az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat. -
Nemzeti Kerekasztal
A június 13-án létrejött Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain (ahol az ellenzéki szervezetekkel szemben ott ültek az állampárt képviselői és civilszervezetek is) az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat. -
"négyigenes" népszavazás
Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodását szeptember 18-án nem írta alá az SZDSZ (és a Fidesz), mert nem értett egyet azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választás előtt, közvetlen módon válasszák meg, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében maradna ez a pozíció. A pártállam teljes lebontásának érdekében kezdeményezte a „négyigenes” népszavazást. -
1990-es választás I. forduló
Az 1990-es tavaszi választásokon az SZDSZ 23,83%-os eredményt ért el, és ezzel a parlamentben 92 mandátumot szereztek. A második legnagyobb pártként jutottak be a Parlamentbe (az MDF után). -
Period: to
SZDSZ a stabilitásért, MDF koalíciós partnere
Kurtán Sándor, Vass László: MDF és az SZDSZ megállapodása -
1990-es választás II. forduló
Az 1990-es tavaszi választásokon az SZDSZ 23,83%-os eredményt ért el, és ezzel a parlamentben 92 mandátumot szereztek. A második legnagyobb pártként jutottak be a Parlamentbe (az MDF után). -
SZDSZ első elnöke
A választás után, 1990. április 21–22-én tartott kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén az SZDSZ elnökének választotta Kis Jánost (aki február 23. óta megbízott elnökként vezette a pártot). -
MDF-SZDSZ paktum
Az április 29-én megkötött MDF-SZDSZ paktum értelmében – mely biztosította a kormányzáshoz szükséges stabilitást – az SZDSZ adta az ország köztársasági elnökét Göncz Árpád személyében és a két vezető közmédium, a rádió és televízió elnökeit. Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án vette át öt évre szóló államfői megbízatását, amelyet az Országgyűlés 1995-ben újabb öt évre meghosszabbított. -
Budapest főpolgármestere
Az 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartott önkormányzati választáson az SZDSZ párt jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották. -
Tölgyessy Péter elnök
Kis János után Tölgyessy Péter lett az SZDSZ második elnöke. -
Pető Iván elnök
Tölgyessy Pétert Pető Iván váltotta a Szabad Demokraták Szövetsége párt elnökeként. -
1994-es választások I. forduló
Az 1994-es választásokkal új szakasz kezdődött az SZDSZ életében. A májusi választásokon 69 mandátumot szerzett, és ezzel a második legnagyobb parlamenti párt lett. -
1994-es választások II. forduló
Az 1994-es választásokkal új szakasz kezdődött az SZDSZ életében. A májusi választásokon 69 mandátumot szerzett, és ezzel a második legnagyobb parlamenti párt lett. -
Koalíciós partner az SZDSZ
Ez a koalíció sokaknak meglepetést okozott. Az MSZP-nek a kormányalakításhoz nem lett volna szüksége az SZDSZ-re, mivel önmagában 54,14% százalékot szerzett. Az MSZP gyakorlatilag tetszőleges feltételeket szabhatott az SZDSZ-nek, aki részt akart venni a kormányzásból. A koalíciós tárgyalások eredményeképp a 26 miniszteri posztból összesen hármat kapott meg az SZDSZ: a belügyminiszterit, a közlekedésit és az oktatásügyi tárcákat. -
Period: to
SZDSZ koalíciója az MSZP-vel
-
Budapest főpolgármestere
Demszky Gábort másodszor választották meg Budapest főpolgármesterévé. -
Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke
Pető Iván után Kuncze Gábor lett az SZDSZ negyedik elnöke. -
1998-as választások I. forduló
Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött. -
1998-as választások II. forduló
Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett 7,88%-kal; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött. -
Magyar Bálint az SZDSZ elnöke
Kuncze Gábor után Magyar Bálintot választották meg az SZDSZ ötödik elnökének. -
Újra fővárosi főpolgármester
Újra Demszky Gábort választották meg Budapest főpolgármesterének. -
Új elnök az SZDSZ élén
Magyar Bálint után Demszky Gábort választották meg a Szabad Demokraták Szövetsége párt elnökének. -
SZDSZ elnökváltása
Kuncze Gábor lett újra az SZDSZ elnöke -
2002-es választások I. forduló
A 2002-es országgyűlési választáson a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított SZDSZ-es miniszter. -
2002-es választások II. forduló
A 2002-es országgyűlési választáson az SZDSZ csak 5,57%-ot ért el, a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított SZDSZ-es miniszter, a környezetvédelmi-, az oktatási-, a gazdasági-, és az informatikai tárcákat. -
Period: to
SZDSZ, mint ellenzéki párt
Török Gábor: Az SZDSZ két éve ellenzékben (Politikatudományi Szemle. 2000. 9. évf. 3-4.) -
Budapest főpolgármestere
Demszky Gábort választották meg a főváros főpolgármesterévé, immáron negyedszer. -
Első Európa Parlament választás 2 SZDSZ-es mandátum
A 2004-es európai parlamenti választáson az SZDSZ két mandátumot szerzett a Magyarországnak járó 24-ből. -
2006-os választások I. forduló
A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást. -
2006-os választások II. forduló
A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást. -
Period: to
SZDSZ újra az MSZP koalíciós partnere
-
Főpolgármester választás Budapesten
Demszky Gábort újraválasztották Budapest főpolgármesterének, ötödik hivatali ciklusát kezdte. -
SZDSZ új elnöke
Az SZDSZ nyolcadik elnöke Kóka János lett Kuncze Gábor után. -
Koalíció felbomlása
Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos ügy volt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni akarta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ kiállt Horváth mögött, még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép az SZDSZ a koalícióból és megvonja Gyurcsánytól a bizalmát. Gyurcsány 2008. márc. 31-én felmentette a Horváthot, az SZDSZ ügyvivői testülete aznapi ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, és bejelentette a koalíció felbontását. -
Period: to
SZDSZ hanyatlása és megszűnése
-
SZDSZ új elnöke
Kóka János után Fodor Gábort választották az SZDSZ elnökének. -
Újabb elnökválasztás
Fodor Gábor után Retkes Attilát választották az SZDSZ 10. elnökének. -
SZDSZ bukása
A 2010-es választásokon sz SZDSZ nem jutott be a parlamentbe. -
SZDSZ megszűnése
Az SZDSZ a gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat.
