Jobbik

A Jobbik Magyarországért Mozgalom története

  • Megalakul a párt elődszervezete

    A Jobboldali Ifjúsági Közösség nevű, egyetemistákat tömörítő szervezet megalakul Kovács Dávid elnökletével.
  • Period: to

    Felkészülés a 2002-es választásra, az átalakulás időszaka

    1999 és 2003 között mozgalmi formában, valódi szervezet nélkül működött a Jobbik elődje, a 2002-es választást eredménytelenül zárta. Ezután merült fel, hogy a szervezetet párttá alakítják, azzal a céllal, hogy a MIÉP után hagyott politikai űrt betöltsék, a nacionalista-jobboldali szavazóknak alternatívát kínálva.
  • Period: to

    A párt ismertté tételének időszaka, a bázis kiépítése

    A Jobbik szinte ismeretlenül kezdett működni, elsődleges céljuk ennek orvoslása volt, amit a párt (szélső)jobboldali akciókkal, figyelemfelkeltő retorikával kívánt elérni. Később láthattuk, sikerrel.
  • Megalakul a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevű párt

    A párttá alakulás időpontja.
  • Az első jobbikos karácsonyi "keresztállítás"

    Az Európa és Magyarország keresztény alapjaira, hagyományaira utaló megmozdulás azóta is hagyomány a pártban, minden karácsonykor hasonló akciókkal hívják fel a figyelmet értékrendjükre és agendájukra.
  • A párt első parlamenti képviselői helye

    Az addig fideszes színekben politizáló Körömi Attila kilépve a pártból, bejelentette, hogy a Jobbikhoz csatlakozva folytatja parlamenti képviselőségét, ezzel a párt megszerezte első képviselőjét az Országgyűlésben. Az esemény jelentősége inkább szimbolikus, hiszen egy képviselő sem frakciót nem alakíthat, sem jelentős befolyással nem rendelkezik.
  • 2006 ősz - prominens szerep a zavargásokban

    A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "őszödi beszédjét" követő budapesti tüntetéshullám és zavargássorozatban a párt kivette a részét, a tömeg szélsőségesebb részének élére állva. Szervező- és irányító szerepük mértéke kérdéses, napjainkban a párt már úgy állítja be, hogy a "frontvonalon" vettek részt a tiltakozásokban.
  • 2006-os választási kudarc

    A párt a MIÉP-el koalícióra lépve igyekezett felölelni a magyar nacionalista, szélsőjobboldali szavazótárbort, sikertelenül. Ekkor a Jobbik még nem volt elég ismert, szövetségese pedig már kezdett eltűnni a politikai süllyesztőben, azonban a Jobbik "társadalmi szervezete", a Magyar Gárda (paramilitárisnak nevezett, bár e definíciónak nem megfelelő csoportosulás, mely jellegzetes egyenruhájáról és szélsőséges retorikájáról híresült el) ismertsége megnőtt, egyben elriasztotta a mérsékelt bázist.
  • Új vezetés

    Vona Gábor lesz a Jobbik elnöke, aki azóta is vezeti a pártot. Elnöksége számos belső átalakítást túlélt, 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök egyetlen valós kihívójának tűnik.
  • Az első kormányprogram közzététele

    A Jobbik, mivel komolyan vehető alternatívaként igyekezett feltűnni, megjelentette a Bethlen Gábor programot, melyben többek közt az Árpád sávos szimbólumok rehabilitációja mellett a Szent Korona tanra épülő alkotmányt, erősebb rendőrséget, a "cigánybűnözés" felszámolását követelték, ígéretet téve ezek végrehajtására, ha kormányra kerülnének. Érdekes, hogy a program számos pontját mint intézkedések, mint retorika szintjén a Fidesz-KDNP átemelte saját portfóliójába.
  • Period: to

    Az erőgyűjtés korszaka

    A párt fokozatosan, provokatív és nagy sajtónyilvánosságra szert tevő rendezvények által beépült a választói tudatba, egyelőre ragaszkodva szélsőjobboldali értékrendjéhez és bázisához. Szerepléseik és programjaik nyomán egyértelművé vált, hogy nem puszta érdekképviseleti, hanem kormányváltó erőként tekintenek magukra. A Magyar Gárda a párt "kemény magját" tömörítette, az általuk képviselt hangok miatt a Jobbik több vezetője lemondott és kilépett a pártból, Vona Gábor elnök pozícióit erősítve.
  • A 2010-es választások

    A közvélemény-kutatások nyomán várható volt, hogy ezúttal a Jobbik már bejut az Országgyűlésbe, azonban a rendkívül jónak titulálható harmadik helyük, és a második helyezett MSZP-től való alig 3%-os lemaradásuk meglepte a közvéleményt, és a kormányra kerülő Fidesz-KDNP reális kihívóivá tette őket. Emlékezetes, hogy a parlament alakuló ülésére Vona Gábor és néhány párttársa a feloszlatott Magyar Gárda egyenruháiban érkezett.
  • Period: to

    Parlamenti ellenzékként

    A Jobbik igen aktív ellenzéki munkát folytatva kapcsolódott be a Ház munkájába, az időszakban élesen kritizálva a kormányzat szinte bármely kompromisszumra hajló döntését, illetve a balliberális ellenzéket. Megmozdulásaik gyakran közbotrányt kiváltóak voltak, mint a "Magyar Élet Menete", mely a hasonló nevű, holokauszt áldozatokra emlékező rendezvény nacionalista mása. Nyíltan oroszbarát hangnemük, globalizációt és szupranacionális szervezeteket elvető programjaik dominálták javaslataikat.
  • KGBéla

    A 2014-es választás előtt közvetlenül kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett Kovács Béla jobbikos EP-képviselő és felesége ellen kémkedés, idegen hatalom tiltott befolyásszerzésének elősegítése miatt. A hónapokig húzódó mentelmi jogi tárgyalások és a nyomozás máig végleges eredmény nélküliek. Feltételezések tárgya, hogy a "kémügy" mennyi kárt okozott a Jobbiknak a választások előtt és után.
  • Period: to

    A néppártosodás útján

    A Jobbik 2014-ben ismét harmadik helyre futott be a választásokon, és elindult a párt felülről induló néppártosítása. A nyíltan radikális vezetőségi tagokat (Pl.: Novák Előd) leváltották, a párt retorikája puhábbá, és szélesebb spektrumnak szólóvá vált. Nem ritka, hogy a kormánypártnál (Fidesz-KDNP) enyhébb hangot ütnek meg ügyek kapcsán. Feltételezések szerint a "kegyvesztett" Simicska Lajos milliárdos vállalkozó aktívan támogatja a Jobbik 2018-as választási ambícióit.