Image

Szabad Demokraták Szövetsége

By KSoma
  • Period: to

    A rendszerváltás

  • Létrejön az SZKH

    Létrejön az SZKH
    A Monori gyűlésen megfogalmazott értékek és a Beszélő körül kialakult különböző értelmiségi szervezetek közös platformjaként 1988. május 1-én megalakult a Szabad Kezdeményezések Hálózata, avagy az SZKH.
    Az SZKH fő tevékenysége a az alulról szerveződő kisebb-nagyobb civil mozgalmak táplálását, védelmét és együttes hangjuk felerősítése volt,
  • Megalakul az SZDSZ

    Az SZKH tagok többsége szorgalmazta a szervezet párt alakulását, így 1988. November 13 a párt Jurta Színházban a szervezet 1100 tagjának részvételével megalapították a Szabad Demokraták Szövetségét, vagyis az SZDSZ-t.
    A párt alakuló ülésén elvi nyilatkozatot adtak ki, amelyben a párt a szabadság és a szolidaritás mellett kötelezte el magát. Az 1100-1300 fős új pártot egy 9, majd később 11 fős ügyvivői tanács irányította.
  • A 4 igenes népszavazás

    A 4 igenes népszavazás
    Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodását szeptember 18-án nem írta alá az SZDSZ (és a Fidesz), mert nem értett egyet azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választás előtt, közvetlen módon válasszák meg, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében maradna ez a pozíció. A pártállam teljes lebontásának érdekében kezdeményezte a „négyigenes” népszavazást,
  • Period: to

    1990-es országgyűlési választások

    A nemzeti kerekasztalon született megállapodások választási szabályai szerint Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. március 25.-e és áprlis 8.-ára tűzte ki a kétfordulós választások napjait.
    A választásokon az SZDSZ 23,83%-os eredményt ért el, és ezzel a parlamentben 92 mandátumot szereztek, amivel második legnagyobb pártként jutottak be a Parlamentbe.
  • Kis János az SZDSZ első elnöke

    Kis János az SZDSZ első elnöke
    A választások után, 1990. április 21-én és 22-én tartott kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén az SZDSZ elnökének választotta Kis Jánost, aki az első elnöke lett a pártnak.
  • Az MDF-SZDSZ paktum

    Az MDF-SZDSZ paktum
    Az április 29-én megkötött MDF-SZDSZ paktum értelmében az SZDSZ adta az ország köztársasági elnökét Göncz Árpád személyében és a két vezető közmédium, a rádió és televízió elnökeit.
  • Göncz Árpád Magyarország köztársasági elnöke

    Göncz Árpád Magyarország köztársasági elnöke
    Az MDF-SZDSZ paktum értelmében az SZDSZ adhatta a köztársasági elnököt, a párt pedig Göncz Árpádot jelölte a pozícióra.
    Az Antall-kormány és az SZDSZ képviselői 1990. augusztus 3.-án választotta meg az országgyűlésben Göncz Árpádot a 3. magyar köztársaság első köztársasági elnökévé, aki hivatalát kereken 10 évig, 2000 augusztus 3.-ig gyakorolhatta.
  • Demszky Gábor Budapest főpolgármeste

    Demszky Gábor Budapest főpolgármeste
    Az 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartott önkormányzati választáson az SZDSZ jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották, aki további 4 önkormányzati választáson aratott győzelmével egészen 2010 őszéig megőrizte hivatalát.,
    A párt legismertebb és legsikeresebb politikusának számított.
  • Tölgyessy Péter az SZDSZ 2. elnöke

    Tölgyessy Péter az SZDSZ 2. elnöke
    Kis János után Tölgyessy Péter, az SZDSZ korábbi listavezetője és képviselőcsoporti elnöke lett a párt második elnöke.
  • Pető Iván az SZDSZ 3. elnöke

    Pető Iván az SZDSZ 3. elnöke
    Az SZDSZ belső ellentétei egyre inkább szembeötlőbbé váltak a parlamenti ciklus közepén.
    A Tölgyessy Péter vezette konszolidáltabbak, illetve a Pető Iván által fémjelzett radikálisabb baloldaliak közötti belső feszültségek a párt elnökválasztásán kerültek rendezésre, ahol Pető Péter legyőzte a regnáló pártelnök Tölgyessyt.
    Pető Iván elnöksége alatt egyre látványosan háttérbe szorultak a párt centristább irányvonalát képviselő politikusai, ami a párt kommunikációján is megmutatkozott.
  • Period: to

    1994-es országgyűlési választások

    Az 1994-es választásokon az SZDSZ a szavazatok 19,74%-át szerezte meg, amellyel a második legnagyobb parlamenti párt lett.
  • Az MSZP-SZDSZ koalíció

    Az MSZP-SZDSZ koalíció
    Az MSZP ugyan megszerezte a kormányalakításhoz szükséges többséget, a párt kongresszusán mégis meghívta az SZDSZ-t kormánykoalíciós tárgyalásokra.
    Ugyan a párt korábban többször is hangsúlyozta hogy nem hajlandóak koalícióba lépni az MSZP-el, végül 1994. június 24.-én mégis megegyezett Pető Iván és Horn Gyula.
    A döntés hatalmas felzúdulást keltett a magyar közéletben, a párt népszerűsége pedig mélyrepülésbe kezdett.
  • Kuncze Gábor az SZDSZ 4. elnöke

    Kuncze Gábor az SZDSZ 4. elnöke
    Pető Iván után Kuncze Gábor lett az SZDSZ negyedik elnöke.
  • Period: to

    1998-as országgyűlési választások

    Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett 7,88%-kal.
    A korábbi évekhez képest csúfos eredmény mindössze 24 mandátumot ért, amivel ellenzékbe szorult.
  • Magyar Bálint az SZDSZ 5. elnöke

    Magyar Bálint az SZDSZ 5. elnöke
    Kuncze Gábor után Magyar Bálintot választották meg az SZDSZ ötödik elnökének.
  • Demszky Gábor az SZDSZ 6. elnöke

    Demszky Gábor az SZDSZ 6. elnöke
    Magyar Bálint után Demszky Gábort választották meg a SZDSZ elnökének.
  • Kuncze Gábor újra pártelnök

    Kuncze Gábor újra pártelnök
    Kuncze Gábor lett újra az SZDSZ elnöke
  • Period: to

    2002-es országgyűlési választások

    A 2002-es országgyűlési választáson a párt 5,57%-ot ért el, 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított SZDSZ-es miniszter.
  • 2004-es EP választás

    Az első EP választáson az SZDSZ a szavazatok 7,77%-ával két parlamenti helyhez jutott, a párt két képviselője Mohácsi Viktória és Szent-Iványi István lett
  • Period: to

    2006-os országgyűlési választások

    A 2006-os országgyűlési választáson a párt 6,5%-ot szerzett, amivel 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelöltje szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.
  • Kóka János az SZDSZ 8. elnöke

    Kóka János az SZDSZ 8. elnöke
    Az SZDSZ nyolcadik elnöke Kóka János lett Kuncze Gábor után.
  • Az SZDSZ kilép a kormánykoalícióból

    Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni akarta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ kiállt Horváth mögött, még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép az SZDSZ a koalícióból és megvonja Gyurcsánytól a bizalmát. Gyurcsány 2008. márc. 31-én felmentette a Horváthot, az SZDSZ ügyvivői testülete aznapi ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, és bejelentette a koalíció felbontását.
  • Fodor Gábor az SZDSZ 9. elnöke

    Fodor Gábor az SZDSZ 9. elnöke
    Kóka János után Fodor Gábort választották az SZDSZ elnökének.
  • 2009-es EP választás

    A 2009-es EP választáson az SZDSZ minden eddiginél mélyebbre süllyedt.
    A párt mindössze 2,16%-os eredményt ért el, amivel elvesztette mindkét európai parlamenti helyét.
    A súlyos vereség végleges romba döntötte a súlyosan eladósodott pártot, amely el sem indult a 2010-es országgyűlési választáson.
  • Retkes Bálint az SZDSZ 10. elnöke

    Retkes Bálint az SZDSZ 10. elnöke
    Fodor Gábor után Retkes Attilát választották az SZDSZ 10., egyben utolsó elnökének.
  • "de facto" megszűnik a SZDSZ

    A parlamenten kívül a párt működése teljesen elérdektelenedett, így a párt közgyűlésén végleg feloszlatta magát.
  • "de jure" megszűnik az SZDSZ

    Ugyan a párt a gyakorlatban több mint 8 éve megszűnt, a párt jogilag mindössze 2021 február 4.-én a szűnt meg véglegesen.