-
Az első lakiteleki találkozó
A lakiteleki találkozón bontott zászlót a Magyar Demokrata Fórum, ami az ellenzéken belül létrejött népi-nemzeti, demokratikus csoport. Tagjai között elsősorban népi írók, valamint humán értelmiségiek voltak, például Lezsák Sándor, Csoóri Sándor, Csurka István. -
Az első tömegmegmozdulás
Az első olyan tömegdemonstráció volt, amit az MDF szervezett. Ezen a tömegmegmozduláson kb. 80-100 ezer ember vett részt, amit elsősorban a romániai falurombolás ellen tartottak a Hősök terén. -
MDF párttá alakulása
Az MDF az 1988. szeptember 3-án megtartott második lakiteleki találkozón szerveződött hivatalosan párttá. A találkozó célja az MDF Alapítólevelének és Alapszabályzatának az elfogadása, megtárgyalása. -
Ellenzéki Kerekasztal
Az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttét az egyik MDF-es politikus, Szabad György fogalmazta meg: „A Kerekasztal létrehozói olyan, a népszuverenitás érvényesítésére törekvő független ellenzéki szervezetek, melyek nem osztoznak, és nem is kívánnak osztozni a hatalmi monopólium kiváltságaiban, és nem is kötnek szövetséget erre törekvő szervezetekkel.” - ez a mondat erősítette meg azt, hogy valóban egy ellenzéki összefogás szerveződik.
https://mult-kor.hu/a-rendszervaltoztatas-belulrol-20190619?pIdx=3 -
Period: to
MDF-kormány
MDF-FKgP-KDNP koalíciós kormányon volt. -
1990-es választások
Az első szabadon választott magyar parlament legnagyobb pártja az MDF lett, akik 164 képviselői helyet szereztek a parlamentben. Koalíciós kormányt tudtak alakítani, a koalíciós partnerek a KDNP és a FKgP lettek. A párt miniszterelnökének Antall Józsefet nevezték ki. A kormányon lévő MDF egyértelműen jobboldali politikát folytatott a későbbiekben is. -
Kizárások
Az MDF-en belül a politikusok politikai nézetei nagyban különböztek, szinte összeférhetetlenek voltak. Sok belső vita, ellentét alakult ki, ami későbbi kizárásokhoz vezetett a párton belül. A legjelentősebb Csurka István kizárása volt, aki erősen bírálta Antallt és a kormányzását. Csurka István később megalapította a MIÉP-et. Király B. Izabellát, Debreczeni Józsefet, Zacsek Gyulát és Elek Istvánt is kizárták. -
Period: to
MDF népszerűségének csökkenése
Antall József halála után a párt népszerűsége folyamatosan csökkent. Ehhez hozzájárultak a pártból való folyamatos kizárások, valamint a párton belül zajló folyamatos viták. -
Antall József halála
A párt népszerűsége folyamatosan csökkent, Antall József halála után ez még jobban felgyorsult. Az MDF elnöke hosszú betegség után 1993. december 12-én hunyt el Budapesten. Halála után Boross Péter lett a miniszterelnök. -
Period: to
Ellenzék
-
1994-es választások
Ezen a választáson az MDF hatalmas vereséget szenvedett, ugyanis 38 képviselői helyet sikerült megszereznie 1994-ben, míg 1990-ben 165-öt kapott. A választásokat az MSZP nyerte, majd a listavezető Horn Gyula lett a miniszterelnök. -
További pártszakadás
Tovább szakadt az MDF, ugyanis 15 képviselő kiszállt és új frakciót alakított Magyar Demokrata Néppárt néven. -
Period: to
Kisebbségi kormány
A Fidesz segítségével bejutott az MDF is a parlamentbe, így 17 egyéni képviselőt tudott delegálni a parlamentbe. -
1998-as választások
Az MDF 3%-ot ért el a választásokon, ami azt jelenti, hogy nem ugrotta meg az 5%-os parlamenti küszöböt, de 17 egyéni képviselőjelöltje bejutott a parlamentbe a Fidesz támogatásával. Dávid Ibolya lett az igazságügyi-miniszter. -
Period: to
Ellenzék
-
2002-es választások
Ezen a választáson a Fidesszel közös listán indultak és 41%-ot értek el, de a választásokat így sem sikerült megnyerniük. Az MDF-nek 24 képviselője jutott be a parlamentbe, akik frakciót alakítottak. -
Európa Parlamenti választások
Az európai parlamenti választásokon az MDF önállóan indult, ahol meglepő eredményt ért el, ugyanis megugrotta az 5%-ot is. -
Egyesülés az MDNP-vel
Az MDF-ből korábban kivált MDNP-vel egyesülési egyezményt írtak alá. Újra beléptek a pártba azok a tagok, akik egykor kiléptek. Abban reménykedtek, hogy így sikeresebb lesz a párt. -
2006-os választások
A 2006-os választásokon az MDF egyedül indult, ennek az volt az oka, hogy a 2004-es Európai Parlamenti választásokon jól szerepelt, így nem lépett közös listára egyik párttal sem. Meglepő eredményt értek el ezen a választásokon, ugyanis 5,04%-kal bejutottak a parlamentbe. Az MDF ekkor mindkettő nagyobb párttól (MSZP, Fidesz)eltávolodott, annak ellenére, hogy a Fidesszel közös kormányon is voltak. -
MDF frakció megszűnése
- Március 20-án megszűnt az MDF frakciója a parlamentben, miután Csáky András országgyűlési képviselő kilépett a pártból. Ennek ellenére a párt a 2009-es Európa Parlamenti választásokon elérte az 5%-os küszöböt, így Bokros Lajost - aki a párt listavezetője volt - delegálhatták Brüsszelbe.
-
Az átalakulás
Miután átalakult a pártvezetés, döntöttek a párt nevének a megváltoztatásáról is. A párt új neve a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség lett. Ma is létező mozgalom, azonban nincs nagy jelentőségük már. -
Újraszervezés
Nagygyűlés keretein belül létrejött az előd- és utódpárt közös szervezete, ami Jesz-MDF pártszövetség néven indulni kívántak a 2014-es választásokon, ám egyetlen mandátumot sem tudtak megszerezni.