Az egyetemek, felsőfokú tanintézetek alapítása Európában és hazánkban

Bologna

1088

Párizs

1150

Sorbonne

Oxford

1167

Prága

1348

Az egyetem alapítását három forrással is igazolják: VI. Kelemen pápai bullájával, amit 1347. január 26-án adott ki, Avignonban, IV. Luxemburgi Károly 1348. április 7-i alapítólevelével, végül az Eisenachi diplomával 1349. január 14-én. Legkésőbb a 19. század közepétől az 1348. április 7-i dátumot ünneplik az alapítás időpontjaként.

Krakkó

1364

1364-es alapításával Lengyelország legrégebbi és a világ egyik legrégebbi egyeteme. A 15–16. században különösen sok magyar hallgató látogatta, akiknek egy része a magyar burzában kapott szálláshelyet.

Bécs

1365

Az intézményt 1365. március 12-én alapították IV. Rudolf, III. Albert és III. Lipót osztrák hercegek. Ez utóbbiról kapta az egyetem epithetonját: Alma Mater Rudolphina.

Pécs

1367

A pécsi egyetem működését 1367. szeptember 1-én engedélyezte Boldog V. Orbán pápa bullájában, Nagy Lajos magyar király kérésére. Az első magyar egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361–1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere.

Heidelberg

1385

I. Rupert pfalzi választófejedelem alapította 1386-ban pápai jóváhagyással, hogy területét szellemi központtá tegye, idegeneket vonzzon, valamint az egyházi és állami tisztviselőket helyben képeztesse ki . Első professzorai Párizsból és Prágából jöttek, elmenekülve hazájuk királyviszályai és nemzetiségi háborúi elől az akkoriban biztonságos Heidelbergbe. Alapító rektora Marsilius von Inghen volt.

Óbuda

1395

1. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa az Óbudai Egyetem megalapításáról szóló bulláját. Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett "studium generale" jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett.

Lipcse

1409

1. december 2-án I. (Civakodó) Frigyes szász választófejedelem és fivére, II. (Gazdag) Vilmos meißeni őrgróf alapította. Az első négy fakultása a művészeti, a teológiai, az orvostudományi és a jogi volt.

Bázel

1460

Az alapító okiratot pápai bulla formájában II. Piusz pápa bocsátotta ki 1459. november 12-én, a hivatalos megnyitó ünnepségre 1460. április 4-én került sor. Eredetileg az egyetem négy karral rendelkezett: művészeti, orvosi, teológiai és jogi karral.

Pozsony

1467

Az Academia Istropolitana (Universitas Istropolitana) Mátyás király által 1465-ben alapított és 1467-ben négy karral megnyíló egyetem volt Pozsonyban, melynek felállítását II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt, Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában engedélyezte.

Nagyszombat

1635

1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombatban, ahol 1777-ig, Mária Terézia költözést előíró rendeletéig maradt. Eleinte két (bölcsészeti és teológiai) fakultással működött; 1667-ben kezdődött meg az oktatás a jogi fakultáson, 1769-ben megalakult negyedik, azaz orvosi fakultása, ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált. A jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. 1921-ben Pázmány Péter TE, 1950-ben Eötvös Loránd TE lett.

Selmeci Bányászati Akadémia

1763

Mária Terézia 1762. október 22-én jegyzőkönyvén tett aláírásával szentesítette a bányászati akadémia megalapítását. Az első tanszékre (Gyakorlati bányászati és kémiai tanszék) Nikolaus Jacquint nevezték ki 1763. június 13-án, aki megfelelő felkészülés, azaz a laboratórium, az ásvány- és kőzettár kialakítása után, 1764. szeptember 1-jén kezdte meg ásványtani, kémiai és elméleti kohászattani (metallurgiai) előadásait és laboratóriumi gyakorlatait.

A keszthelyi Georgikon

1797

A Festetics György gróf által 1797-ben Keszthelyen alapított Georgikon volt Európa első önálló agrár-felsőoktatási iskolája. A tanintézet számára a major biztosította a gazdálkodás és gyakorlati oktatás feltételeit

Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde

1871

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat sürgetésére, végül 1871 május 6.-án, I. Ferenc József által szentesített törvény alapján, Pauler Tivadar miniszteri rendelettel alapította meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodát és Rajztanárképezdét. Célja rajztanárok képzése és a képzőművészeti pályát választó fiatalok alapképzésben való részesítése volt.

Királyi József Műegyetem

1872

1782-ben írta alá II. József magyar király az alapító rendeletét az Institutum Geometricumnak. Az intézetet az uralkodó a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometricum 1850-ig állt fenn, amikor egyesítették a József Ipartanodával. Az egyesített technikai intézetekből alakult meg az új műegyetem 1856-ban, de az intézmény csak 1872-ben kapott kifejezetten egyetemi rangot.

Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem

1872

A kolozsvári egyetem 1872-ben a következő karokkal alakult: jog- és államtudományi kar, orvostudományi kar (első dékán: Czifra Ferenc), bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar, matematikai és természettudományi kar (1896-ig: mennyiségtan-természettudományi kar). 1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra. A tanárok ezt megtagadták, elmenekültek. 1921 és 1940 között Szegeden működött tovább.

Zeneakadémia

1875

1. november 15-én 5 tanárral és 38 növendékkel kezdte meg működését a Hal tér 4. számú ház 2. emeletén. Liszt Ferenc 1876. február 15-én érkezett Pestre és március 2-án kezdte meg a tanítást. Négy évig működött az intézmény a Hal téri épületben (a házat az Erzsébet-híd építésekor lebontották), s 1879 őszén vehette birtokba a Sugár (ma Andrássy) úti új épületet.

Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia

1890

1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéken folyt állatorvosi képzés. 1851-ben Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet néven önálló intézetté vált.1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. (1899)Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola, (1952) Állatorvostudományi Főiskola, (1962) Állatorvostudományi Egyetem.

Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia

1893

Előzményei és utódintézményei, melyben színészképzés folyt:
1865–1885 Színészeti Tanoda
1885–1887 Országos Színésziskola
1887–1893 Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia
1893–1945 Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia
1945–1948 Országos Magyar Színművészeti Akadémia
1948–2000 Színház- és Filmművészeti Főiskola
2000– Színház- és Filmművészeti Egyetem

Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem

1914

Elődjének tekinti az 1538-ban alakult Debreceni Református Kollégiumot. A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozta létre a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és természettudományi Kar), amely azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg működését három karral.

Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem

1914

A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg, és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit. 1919-ben a csehszlovák megszállást követően a zaklatások elől a tanárok Bp.-re menekültek.

Szegedi Tudományegyetem

1921

1. október 9-én nyitották meg az első tanévet, ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás. Ez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetemi élet szíve kezdettől fogva az ítélőtábla Dugonics téri épülete volt. Egyrészt ez az épület adott otthont az adminisztratív hivataloknak és a könyvtárnak, másrészt itt rendezkedhetett be a jogi kar, a bölcsészkar és a matematikai intézet is.

Erzsébet Tudományegyetem Pécsett

1923

1. évi XXV. törvénycikk rendezte oly módon, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. Nagy József rektorsága alatt az Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését. A pécsi egyetemen rangos oktató- és kutatómunka folyt. 1923 és 1950 között az egyetem karaként, de Sopronban működött az Evangélikus Hittudományi Kar.

Testnevelési Főiskola

1925

1921-ben a "testnevelési törvény" szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani. 1925-ben a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében. A főiskolán - hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján - egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg.