-
NPV első születése
Ezt a dátumot nevezik hivatalosan a tudományág megszületésének. Azonban a valódi dátum évszázadokkal előrébb történt, de 1919-ben intézményesült Walesben, amikor egyetemi tanszék alakult külön a nemzetközi politikai viszonyok tudományágára specializálódva. -
Period: to
1. ontológiai (lételméleti vita)
A liberalizmus és a realizmus nagy vitája. A liberalizmus a természetes gondolatokat, tudományos gondolkodás örökségét hirdette, mely rányomta a bélyegét a kutatásokra, így a referenciapontja az együttműködés volt. A realizmus az új kérdések felvetését és a nemzetállamok érdekeit helyezték középpontba, így a referenciapontjuk a konfrontáció volt. Két eltérő modell vitája, mely ugyanazon eseményeket más szemszögből vizsgálja. A mai napig egyszerre vannak jelen. -
multilaterális diplomácia megjelenése
Az IGO (nemzetközi szervezetek) megjelenésével jelent meg a multilaterális diplomácia, mely egy olyan diplomáciát jelent, ami nem csak a nemzetállamok között jön létre, hanem az IGO-kal is kapcsolatot teremt. -
Period: to
Kenneth n. Waltz élete
A nemzetközi politikai viszonyok egyik leghíresebb kutatója, "szülőatyja". -
I. világháború vége az addigi helyzet átalakulása
Az I. világháború után a napóleoni háborúkkal kialakult klasszikus hatalmi rendszer összeomlott. Ezután intellektuális trauma vezetett az intézményesüléshez, a társadalmi berendezések megváltoztak. A politika igényelte a kutatói szféra megalakulását, hogy megtudják mi az oka a háborúknak és hogyan lehet megállítani őket. -
NPV második születése
Hans J Morgenthau nevéhez köthető, aki kiadta a "Konfliktus az államok között" című könyvét. A korábbi alapkérdést (hogyan kerülhető el a háború?) felváltja az új kérdés, miszerint nem az a kérdés, hogy hogyan tudjuk elkerülni a háborúkat, hanem mi robbantja ki a háborúkat, milyen motivációi vannak a politikai szereplőknek. -
Period: to
2. episztemológiai (ismeretelméleti) vita
A tradicionalizmus és a bihaviorizmus szemben állása. A bihaviorizmus megszólította az egész társadalmat, és arra szólította fel, hogy mindent sokkal tudományosabban kell vizsgálni (természettudományi eszközök bevezetése szükséges). A tradicionalizmus ezzel szemben a tradicionális módszereket hirdette, azt állította, hogy a társadalom világát nem lehet a természettudományokkal vizsgálni. Itt a bihaviorizmus nyert. -
nem állami szereplők megjelenése
A társadalomban - mint szereplő a nemzetközi politikai viszonyokban - jelennek meg a nem állami szereplők az NGO-k, TNC (transznacionális vállalatok), MNC (multinacionális vállalatok). Ezek a világxlitikára is hatással vannak. -
Period: to
3. ontológiai (lételméleti) vita
A neoliberalizmus, neorealizmus és a neomarxizmus vitája. A második vitához szorosan kapcsolódik, mert beemelték a természettudományos módszereket, ezért a "neo" kifejezés. Egy új elem jelent meg a marxizmus, mely azt mondta, hogy sem az együttműködés sem a konfrontáció nem jó, tartalmazta a bihaviorizmus elmeit is. Ezeket úgynevezett main stream irányzatoknak nevezzük. -
Period: to
4. episztemológia (ismeretelméleti) vita
A racionális irányzatok (realizmusok, liberalizmusok és marxizmusok) és a konstruktivizmus vitája. A racionális irányzatok a politikai döntést veszik alapul és a költség-haszon elemzést alkalmazzák. A konstruktivizmus a racionalitást szubjektív normának veszi, megkérdőjelezi újra a második vitát, tehát a társadalmi tények szerinte nem objektív tények, nem lehet mérni őket, mögé kell mennie a folyamatoknak.
