-
355
Alexandriai Hüpatia
Őt tartják az első matematikusnőnek. Természetesen, ahogy kora többi tudósa, ő sem csak egy tudományterülettel foglalkozott, csillagász és filozófus is volt egyben. Egyes korabeli források szerint ő készítette az első csillagórát (asztrolábium), amelyet csillagászati előadásain is használt más, hallgatóságát lenyűgöző eszközökkel együtt. A természettudományos ismeretszerzésben a kísérleti bizonyítást fontosabbnak tartotta az elméleti fejtegetéseknél. -
Period: 500 to
Nagy matematikusok születési dátumai Kr.e. 500-tól
-
570
Pithagorasz
Mitosszá vált, legendák születtek életéről, mégis szinte alig ismerjük őt. Talán a matematika egyik legismertebb tétele a róla elnevezett tétel, amely a derékszögű háromszögekre vonatkozik. Sokak szerint a tétel nem is tőle származik, keletkezése korábbra datálható. Neki, illetve az általa alapított iskolának köszönhetőek az irracionális számok, az első számelméleti tételek és bizonyítások, valamint a szabályos testekről szerzett első ismeretek. -
Jan 1, 1501
Girolamo Cardano
Az algebra volt a legfontosabb tudományterület a pilhisztor Cardanó számára, hiszen a harmad- és negyedfokú egyenletek megoldhatóságával foglalkozott. A róla elnevezett képletet nem ő fedezte fel, hanem ő közölte először Tartaglia eredményét. Fontos felfedezései voltak a hidrodinamikában, a mechanikában, a valószínűségszámításban, a geológiában is, annak ellenére, hogy leginkább orvosként dolgozott. Róla nevezték el például a kardán-tengelyt is, amely napjainkban széles körben használt a jármű -
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz Németországban kifejlesztette a differenciál- és az integrálszámítást melyben ma is az ő jelölésmódját használjuk. A tudomány és a matematika fejlesztése nemzetközi törekvés lett és a felhalmozott ismeretanyag hamarosan világszerte elterjedt. -
Leonard Euler
Minden idők egyik legtermékenyebb matematikai szakírója volt, közel 900 könyvet írt.
1771-ben megvakult, munkáinak felét így vakon írta, hozta létre. Sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de fizikusként is kiváló volt. Fontosnak tartotta a tudományos módszerek népszerüsítését is, rőla elnevezett: Euler-kör. -
Carl Friedrich Gauss
Német matematikus és természettudós. Szokás őt a matematika fejedelmének is nevezni, hiszen nagy hatást gyakorolt a matematika és a természettudományok fejlődésére.
A nemeuklideszi geometria jelentős szemléletváltást eredményezett a geometriában, sőt ezen keresztül jutott el végül Einstein a relativitáselmélethez.
Egy geodéziai vizsgálat eredményeként kidolgozta a Gauss-eloszlást (normális eloszlásként is ismeretes) a mérési hibák leírására. -
Bolyai János
A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”. 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem”. -
Georg Cantor
Német matematikus, akit a halmazelmélet atyjaként is tisztelhetünk.
Eredményei olyannyira előremutatóak voltak, hogy bőven meghaladta korát, ami viszont sok konfliktushoz vezetett.
Ez azt eredményezte, hogy megjelentek rajta a depresszió tünetei.
Későbbi munkáit az ellentmondások kiküszöbölése jellemezte. -
Erdős Pál
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s_P%C3%A1lErdős Pál a mateamtika utazó nagykövete volt. Nem volt vagyona, szállodai szobákban lakott, és mindene elfért két bőröndben. Számelmélettel és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűségszámítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában maradandót alkotott. Zsenialitása nem csak bizonyításaiban mutatkozott meg, nagy problémafelvető is volt, fiatal matematikusoknak komoly pénzdíjjal járó feladványokat tűzött ki, ezzel is ösztönözve a megoldásokat. -
John Horton Conway
Ő volt az a matematikus, aki az életjátékot kitalálta. Nem a hagyományos értelemben vett játék, hiszen a játék egyes lépéseinek eredményét a számítógép számolja ki. Matematikai szempontból a sejtautomaták közé sorolható az életjáték. Conway konstruálta meg a szürreális számokat is. -
Grigorij Jakovlevics Perelman
orosz matematikus, aki jelentős eredményei elismeréseként 2006-ban elnyerte a Fields érmet. Állítólag azt mondta a díj kapcsán: "Ha a bizonyítás helyes, akkor más elismerésre nincs szükség". A díjat azonban nem vette át, és amikor 2010-ben a Poincare-sajtés megoldásáért ismét neki ítélték az egymillió dolláros díjat, Perelman ismét visszautasította azt.
2010-ben a Millenium-díjat is felajánlották számára, de ezt is elutasította. -
Terry Tayo
Terrence Tao egyike a világ vezető matematikusainak. Az USA-ban élő és dolgozó ausztrál állampolgárságú kínai származású matematikus nyerte el 2006-ban a Fields érmet, ami a matematikában a Nobel-díjnak fele meg. Kedvelt kutatási területe a prímszámok vizsgálata: 2004-ben Ben Greennel közösen bebizonyította a számelmélet egy régi, nevezetes sejtését: a prímszámok sorozatában van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat.
Ezt nevezik Green–Tao-tételnek.