-
Henry Cavendish - Hidrogén felfedezése
Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja. A levegőből leválasztott és sűrűségméréssel azonosított több gázt, egyebek között a hidrogént, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem. 1783-ban (James Watt-tal egyidőben, tőle függetlenül) felismerte, hogy a víz nem elem, hanem a hidrogén égésterméke. -
Daniel Rutherford - Nitrogén felfedezése
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/a-nitrogen-tulajdonsagai-es-jelentosege/a-nitrogen-tulajdonsagai-es-jelentosege
Daniel Rutherford (1749 - 1819) skót orvos, a nitrogént 1772-ben fedezte fel, mikor rájött, hogy a levegőből elkülöníthető.
A nitrogén az univerzumban gyakran előforduló elem, becslések szerint a galaxisunkban és a Naprendszerben a hetedik leggyakoribb elem. A szupernóvákban szén és hidrogén fúziójával szintetizálódik. -
Joseph Priestley - Oxigén felfedezése
https://www.youtube.com/watch?v=T1vGBFIw7I0
Joseph Priestley (Birstall, West Yorkshire, 1733. március 13. – Northumberland, Pennsylvania, 1804. február 6.) angol lelkész, liberális politikai filozófus, fizikus és kémikus. 1774. augusztus 1-jén vörös higany-oxidot hevítve fedezte fel az oxigént, amelyet tőle függetlenül 1773-ban Carl Wilhelm Scheele svéd vegyész és gyógyszerész is felfedezett. -
Müller Ferenc József - Tellúr felfedezése
Reichensteini Müller Ferenc József (1740 - 1825), osztrák származású kémikus. 1783-ban észrevette, hogy egyes erdélyi arany- és ezüstércek azért kohósíthatók nehezen, mert egy új, addig ismeretlen elem van bennük, az elemet ekkor metallum problematicum-nak, azaz rejtélyes ércnek nevezte el. Ez az új, addig még ismeretlen elem a tellúr volt. -
Martin Heinrich Klaproth - Cirkónium és urán felfedezése
Martin Heinrich Klaproth (1743. december 1., Wernigerode - 1817. január 1., Berlin) német vegyész. Nagy eredményeket ért el az analitikai kémia és az ásványtan eljárásainak szisztematizálásában és javításában. Ő fedezte fel az uránt 1789-ben, a cirkóniumot szintén 1789-ben és megállapította, hogy ezek önálló elemek, de nem tudta előállítani ezeket tiszta fémes formájukban. -
Adair Crawford - Stroncium felfedezése
Adair Crawford (1748- 1795 ), orvos és kémikus. Megállapította, hogy bizonyos ásványi anyagok nem úgy viselkednek, mint amire számított. Arra a következtetésre jutott, hogy az ásványi anyagok egy új elemet tartalmaznak. Ő fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban oxidját. A községről kapta a nevét.
1808-ban, Davy megtalálta a módját, hogy készítsen tiszta stroncium fémet. Fémet először Humphry Davy állított elő 1808-ban. -
Johan Gadolin - Ittrium felfedezése
Johan Gadolin (1760. június 5. – 1852. augusztus 15.) finn kémikus, pszichológus és mineralógus. Gadolin fedezte fel az ittrium elemet. Ő volt a finn kémia elindítója. Gadolin azzal vált híressé, hogy felfedezte az első gyakori földelemet. 1792-ben Gadolin talált egy darab fekete, nehéz ásványt Svédországban, egy Stockholm melletti faluban, Ytterbyben. Óvatos kísérletekkel megállapította, hogy egy gyakori földoxidról van szó, amit később ittriának neveztek el. -
Charles Hatchett - Nióbium felfedezése
Hatchett, Charles (1765-1847) brit kémikus Londonban született.
Ásványokkal foglalkozott a British Múzeumban.
1801-ben felfedezte nióbiumot a columbit nevű ásványban és "columbium"-nak nevezte el.
A British Múzeumnak adott mintában fedezte fel és jelezte a Royal Societynek, de sohasem sikerült izolálnia.
Az elemzésben szerzett tapasztalatai miatt gyakran felkérték szakértőnek. -
Bernard Courtois - Jód felfedezése
Courtois (1777-1838) francia gyógyszerész, kémikus, a jód felfedezője. Egy salétromgyártó családban született. A salétrom fontos alkotórésze a puskapornak. A salétrom előállításához nátrium-karbonátra volt szükség, amit tengeri algák hamujából oldottak ki. A hamumaradékot kénsavval semmisítették meg. Egy napon véletlenül túl sok savat adagolt a hulladékhoz, és ibolya színű gőz keletkezett, ami hideg tárgyakon sötét kristályok formájában lecsapódott. -
Mosander, Carl Gustaf - Lantán felfedezése
Mosander (1797-1858) svéd kémikus a lantánt 1839-ben cériumföldben találta meg és elő is állította fémes alakban. Együtt fordul elő a ritkaföldfémekkel; a cerit nevű ásvány kalcium- és vastartalmú ritkaföldfém-szilikát. A monacit is mindig tartalmaz lantánt. Bár önálló lantánásvány nincs, mégsem tartozik a ritka elemek közé, az ólomnál gyakoribb.A természetes lantán két stabil izotóp, La[138] and La[139] keveréke.
Huszonhárom radioaktív izotópja ismert.
