-
Period: to
Gazdasági világválság hatása Magyarországon
Magyarország államháztartása 1929-től újra deficites lett, és 1930-ig nem is tudott újabb rövid lejáratú hiteleket felvenni. Ezt követően hosszú lejáratú kölcsönt szeretett volna felvenni, de az egyre súlyosbodó helyzet miatt a nemzetközi pénzpiacokon nem került sor a kibocsátásra. Végül rövid lejáratú hitelhez sikerült hozzájutni, amit beruházásokra kellett volna fordítani, de ezt a költségvetés rendezésére fordították. -
Period: to
Az újjáépítés, a stabilizálódás időszaka
-
Hiperinfláció
A történelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt, mint a magasabb címletű pénzek kibocsátása. Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetői beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte. -
A forint bevezetése
A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. -
Period: to
A tervgazdálkodás időszaka
-
Áremelkedések
2%-kot emelkednek az árak -
Period: to
Az új gazdasági mechanizmus időszaka
-
Period: to
Olajválság
A válság kisebb hatással lesz a magyar áremelkedésre -
Magyarország az IMF tagja lesz
-
Period: to
Leértékelődik a forint
Míg 1990 év elején 1$ kb 62forint addig 2000-re már 285Ft. -
Jelentés az infláció alakulásáról (MNB)
-
Period: to
Gazdasági világválság
-
A forint szabadon lebeg
-
A MOL árfolyama a válság idején 2008 okt. 27-ig
-
Intézkedések 1.
Uniós források bevonásával 100 milliárd forintos forgóeszközhitel-programot indít jövő év elején a kormány a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Takarékszövetkezetekkel, amit a vállalkozások például anyagvásárlásra, árukészletek feltöltésére használhatnak fel. A miniszterelnök a Vállalkozók Napján bejelentette, hogy a kormány a következő másfél évben 2000 milliárd forintot szán beruházás-élénkítésre. -
Infláció mértéke
2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2012-ben mértnél. A 2013. évi infláció mértéke így megközelítette az 1974. évi szintet, akkor éves átlagban 1,8%-kal nőttek az árak, ennél alacsonyabb 1970-ben volt (1,3%). -
Az infláció mértéke
A fogyasztói árak novemberben átlagosan 1,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak. (KSH)