Húsvéti ünnepkör

Húsvéti ünnepkör

By Fruti12
  • Húsvéti ünnepkör 2023. 02. 22 - 05. 28.

    A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét napját megelőző (előkészítő) és követő időszakok összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának főünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep.
  • Nagyhét 2023. 04. 02 - 2023. 04. 08.

    Nagyhét 2023. 04. 02 - 2023. 04. 08.
    A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. A természet tavaszi megújulása az embereket is megújulásra, tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi szokások az ember egészségének és jólétének megóvására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok kezelésére irányulnak. Az emberek rendbetették a portájukat, az istállót, szerszámaikat, elhalt hozzátartozóik sírját felfrissítették, virágokkal díszítették.
  • Hamvazószerda

    Hamvazószerda
    A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
    A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi.
  • Period: to

    Nagyböjt

    Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséggel esik egybe, a jeles napi szokásaiban ötvöződnek a keresztény vallás és az ősi természetvallások elemei. Húsvétot a nagyböjt előzi meg, mely Jézus negyvennapos böjtjére emlékeztet. A nagyböjt Hamvazószerdával veszi kezdetét, Nagyszombaton, Krisztus feltámadásával ér véget. Az ünnep magyar elnevezése onnan származik, ekkor ért véget a hústól való tartózkodás időszaka. Húsvét mozgó ünnep, Húsvét jól ismert jelképei a tojás, a bárány, a tűz, a víz, a nyúl.
  • Virágvasárnap

    Virágvasárnap
    Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A barkaszentelés ill. eredetileg pálmaszentelés a VIII. szd-tól szokás. Virágnapi szokás még a kiszehajtás és villőzés is.
  • Nagycsütörtök

    Nagycsütörtök
    Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Legkorábbi lehetséges dátuma március 19., a legkésőbbi április 22.
  • Nagypéntek

    Nagypéntek
    A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale)[1] második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.
  • Nagyszombat

    Nagyszombat
    A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja (triduum sacrum) közül ez az utolsó. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.Dátuma legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet. Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartanak szentmisét sem.
  • Húsvét

    Húsvét
    Jézus feltámadásának valamint a tavasz megérkezésének örömünnepe.
    A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés, először a bárány, majd később a sonka, a kenyér megszentelése. A XII. szd-tól a tojásszentelés is általánossá vált. Ismert volt a Húsvéti korbácsolás szokása. A legények korbáccsal, sibával „megverték" a lányokat, akik borral és a sibára kötött színes szalagokkal viszonozták a verést. Ez a szokás főként Dunántúlról ismert. Szintén Dunántúli szokás a zöldágjárás.
  • Húsvéthétfő

    Húsvéthétfő
    Egyes vidéken vízbevető hétfő, húsvét másnapja, az emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak az ünnepe.
    Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak.Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
  • Fehérvasárnap

    Fehérvasárnap
    Fehérvasárnap (Dominica in albis,a magyar néphagyományban: mátkálóvasárnap, komálóvasárnap) húsvét utáni, vagyis húsvét nyolcadát (a fehérhetet) záró vasárnap.Nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek. A korai kereszténységben a felnőtteket nagyszombaton keresztelték, akik jelképező – fehér ruhát kaptak. Ezt a ruhát egy hétig viselték, és húsvét utáni szombat este, illetve vasárnap vették le.
  • Pünkösd

    Pünkösd
    Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
    A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.