Marai sandor

Márai Sándor

By Psztfb
  • Period: to

    Gyermekkora

    Két nagybátyja és apja jogtudor volt. Apai nagybátyja Grosschmid Béni, a magyar polgári jog egyik legnagyobb formátumú tudósa. Családjával Kassán élt; számára az maradt az az „örök város”, amely után mindig is vágyódott, különösen az emigrációban. Márai Sándornak három testvére volt: Kató, Géza és Gábor. Öccse Radványi Géza néven vált világhírű filmrendezővé. Szülei nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyermek megkapja a megfelelő polgári neveltetést.

  • Márai Sándor születése Kassán

    Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, látta meg a napvilágot, Kassán (ma Szlovákiához tartozik).
  • Period: to

    Általános iskola

    Szülei nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyermek megkapja a megfelelő polgári neveltetést: hat- és kilencéves kora között házitanító járt hozzá, harmadiktól pedig a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumában tanult. Az intézményt a jezsuita rend alapította, az oktatás magyar nyelven folyt.
  • Period: to

    Gimnáziumi viharos évei

    A gimnáziumot az 1913–14-es tanévben el kellett hagynia; ennek az lehetett az oka, hogy tizennégy évesen egyszer elszökött hazulról. Ezután családja úgy döntött, hogy intézetbe adják Budára, a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumba.Az új iskolára úgy emlékezett vissza mint egy katonai neveldére; a szigorú szabályokat nem jól tűrte, így egy évvel később már újra Kassán volt.

  • Érettségi vizsgát tett

    A VII. osztályt két helyen végezte: a kassai gimnáziumban és az Eperjesi Katolikus Főgimnáziumban. Utóbbiban érettségizett,

  • Első könyve megjelenik Emlékkönyv címmel

    Ebben az évben jelent meg elsőként Emlékkönyv című, nagy sikerű verseskötete
  • Period: to

    Egyetemi tanulmányai

    1918 őszén Budapestre költözött. Tanulmányait az egyetem jogi karán kezdte, majd átiratkozott a bölcsészkarra.

  • Csatlakozott a kommunistákhoz, a „Kommunista írók aktivista és nemzetellenes csoportjának” alapítója lett.

    1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes támogatója volt és újságíróként tevékenykedett: többek között a Vörös Lobogó című lapban éltette a kommünt, riportokat készített, könyvekről írt kritikát, és publikálta szépirodalmi műveit.
  • Period: to

    Egy polgár világpolgár lesz (1919–28)

    A Tanácsköztársaság bukása után családja biztonságosabbnak látta, ha elhagyja az országot, így Lipcsében folytatta tanulmányait. Októbertől az Institut für Zeitungskunde hallgatója lett. Onnan Frankfurt am Mainba, majd Berlinbe ment, 1920-ban. Itt még tanult egy ideig, de a tizedik félév után teljesen feladta tanulmányait, és több újság állandó munkatársa lett. Többek között a Der Drache, a Simplicissimus és a Frankfurter Zeitung című lapokba írt.

  • Házassága Lolával

    Lolával, Matzner Sámuel és Moskovits Irén lányával 1923. április 17-én kötöttek házasságot Budapesten. Csak polgári szertartás volt, mivel Márai római katolikus, Lola pedig izraelita vallású volt. Hogy meg tudja védeni feleségét az antiszemitizmustól, megkérte, hogy térjen át a római katolikus vallásra. 1936. november 24-én püspöki engedéllyel keresztelték meg a felsősegesdi templomban. Az asszony a Mária Julianna Cecília keresztnevet kapta.

  • Bébi vagy az első szerelem című regénye megjelenik

  • Period: to

    Elismert íróként (1928–48) I.

    1928-ban feleségével visszaköltöztek Budapestre, a budai Mikó utcába. A Krisztinaváros akkoriban komoly irodalmi negyednek számított. (Szomszédai közé tartozott Kosztolányi Dezső is.) Ebben az évben adták ki Bébi vagy az első szerelem című regényét.

  • Zendülők című műve

    Márai legtermékenyebb írói korszaka 1930 és 1942 közé tehető. 1930-ban Dormándi Lászlóval közösen szerkesztette az 1914–1930 című képeskönyvet, amely több országban is megjelent. Szintén ebben az évben adta ki Zendülők című művét, amely a kor kamaszainak világát, az első világháború utáni lelkiállapotot és világszemléletet mutatta be.

  • Megjelent az Idegen emberek

    1931-ben megjelent az Idegen emberek, amelyben német- és franciaországi élményeit dolgozta fel. A könyvben így írt az idegenség érzetéről: „Évek múltak el, s még mindig nem csomagoltunk ki egészen…”

  • Napvilágot látott Műsoron kívül című gyűjteménye, illetve a Csutora című munkája

    Még abban az évben látott napvilágot Műsoron kívül címen tárcáinak gyűjteményes kötete, amelyet a Csutora követett, 1932-ben. Ebből a rendes kiadáson kívül száz kézzel számozott példány készült merített papiroson, a szerző, és az illusztrátor, Székely-Kovács Olga aláírásával.

  • Megalkotta egyik legmaradandóbb művét, az Egy polgár vallomásait

    1934-ben alkotta meg egyik legmaradandóbb művét, az Egy polgár vallomásait, amely főleg önéletrajzi elemekből állt. A mű második kötete 1935-ben készült el. Amikor 1935 januárjában a világhírű író, Thomas Mann ellátogatott Budapestre, Márai volt az egyik, aki az írót a budai Várban kalauzolta, ezen kívül vezércikkben üdvözölte nagy „kollégáját”. Az év augusztusában és szeptemberében Lolával Londonban tartózkodtak. Ottani élményeit később a Napnyugati őrjáratban foglalta össze.

  • Kabala címmel cikkgyűjteményt jelentetett meg

    1936-ban Kabala címmel cikkgyűjteményt jelentetett meg; a műbe elsősorban filozofikus publikációit válogatta be, csakúgy, mint később a Napnyugati őrjáratban. A könyv többek között az írók szerepét firtatta. (Ez a téma – egyébként – Márait élete végéig elkísérte.) „Egyszer mégis az írók csinálnak majd harminc országból Európát, az írók, a lélek aggályos kalandorai, az összes fináncok ellenére. Nehéz lesz!” – írta.

  • A Féltékenyek című kétkötetes művével folytatta termékeny írói pályáját

    1937-ben A Féltékenyek című kétkötetes művével folytatta termékeny írói pályáját. A könyvben továbbfűzte a Zendülőkben szereplő Garrenek családtörténetét. Februárban megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1938 őszén nagy öröm érte, amikor a Felvidék egy részét (Kassával együtt) az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar csapatokkal, lapja tudósítójaként, visszatért szülőföldjére.

  • Fia halála és az Egy kisgyermek halálára című vers keletkezése

    Az óriási örömöt hatalmas tragédia követte: 1939. február 28-án fia született, Kristóf Géza Gábor, néhány héttel születése után azonban a gyerek vérzékenységben meghalt. Ez Márait mélyen megviselte, állítólag hónapokig meg sem szólalt ezután. Később az Egy kisgyermek halálára című versében próbált gyászával szembenézni. Nevét hivatalosan abban az évben magyarosíttatta.

  • Krúdy-regényt Szindbád hazamegy

    1940-ben adta ki az úgynevezett Krúdy-regényt Szindbád hazamegy címmel. Ez a könyv igazi stílusbravúr volt, olyan, mintha maga Krúdy Gyula írta volna. Ezzel a művel mesterének állított örök emléket. A könyvben egy vágyott világ, a régi Magyarország elevenedik meg, amely már csak az emlékekben élt.

  • Bemutatják Kaland című színdarabját

    Márai tehetségére az akkori színházak is felfigyeltek. 1940 októberében mutatták be Kaland című színdarabját, amelynek alapját a Rendelés előtt című novellája képezte. Színpadra viteléhez saját maga dolgozta át a művet, néhány hét alatt. Eleinte a bukástól tartott, ám a darab páratlan sikert aratott; összesen 351 alkalommal játszották a Kamaraszínházban. Ezt a színművét a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal jutalmazta.

  • Következő műve a Kassai őrjárat

    Következő műve a Kassai őrjárat 1941-ben jelent meg. „A háborús felelősség kérdését akarom benne megfejteni, mélyebb alapokhoz nyúlva a szokásosnál. Ez a munka mintegy folytatása lesz a Napnyugati őrjárat című könyvemnek” – mondta.

  • Mágia című műve megjelenik

    Mágia című novelláskötetében ars poeticáját adta közre: „…Felfedeztem, hogy az írás mágia. […] Nem hibbantam meg. […] Keverék szóból, álomból, jelképből, érzésből, keverék, bűvös jegyek egyvelege, melynek visszaható ereje van az életre, éppen úgy, ahogy az életnek szóalkotó, jelkép-elevenítő ereje is van.” Az év folyamán viharos, házasságon kívüli szerelmi kapcsolatot folytatott Mezey Mária színésznővel.

  • Márai egyik legtermékenyebb éve

    1942 Márai egyik legtermékenyebb éve volt: megjelent az Ég és Föld epigramma-gyűjteménye, a Röpirat a nemzetnevelés ügyében című esszéje, amely akkoriban nagy port vert fel, s miatta rengeteg támadás érte. Sokak szerint az írás a tömegek manipulálhatóságáról szól, de a háború utáni nevelési feladatokat is megpróbálta felvázolni: „Európa legjobb szellemeinek meggyőződése, hogy a bolsevizmus nem lehet az occidentális tömegek életformája” – írta.

  • Megírta talán legismertebb regényét A gyertyák csonkig égnek címmel

    Még ebben az évben írta meg talán legismertebb regényét A gyertyák csonkig égnek címmel; ugyanekkor A kassai polgárokból készült drámát is színpadra vitték. Májusban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Novemberben részt vett egy írókonferencián, Lillafüreden, aminek célja az volt, hogy megvitassák az írók feladatát a háború alatt. Márai élete végéig vallotta, hogy az íróknak kulturális küldetésük van a Földön.

  • Vasárnapi krónika címen megjelent írásai

    Erre a sikersorozatra 1943-ban egy súlyos ideggyulladás vetett árnyékot, amely több hónapra ágyba kényszerítette. Ennek ellenére folytatta írói munkáját. December 6-án megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Megírta Füves könyvét, majd közreadta a Pesti Hírlapban Vasárnapi Krónika címen megjelent írásainak gyűjteményes kötetét, valamint a Sirály című művét is.

  • Megkezdett első naplóját, a Verses könyv első darabjait, majd harmadik színművét, a Varázst is

    A nehézségek ellenére folytatta az írói munkát: 1943-ban megkezdett első naplóját, a Verses könyv első darabjait, majd harmadik színművét, a Varázst is. A szövetséges bombázások alatt lakása gyakorlatilag teljesen elpusztult, ezért családjával a II. kerületbe költözött, itt laktak egészen 1948 augusztusáig.

  • Német megszállás idején

    A német csapatok 1944 tavaszán megszállták az országot. Feleségével március 23-án elhagyták Pestet és Leányfalura költöztek. Leányfalura magukkal vitték Lola húgát, Jacquline-t, és annak két gyermekét, Ivánt és Ágit. Itt találkozott először Babócsay Jánoskával, később örökbe fogadott fiával is. A kisfiú ekkor kb. hároméves volt.

  • Losonci hetek

    Néhány hét után Losoncra mentek, valószínűleg azért, hogy megpróbálják Lola apját kiszabadítani a kassai gettóból. Tervük nem sikerült: „X-et deportálták Lengyelországba.” – írta.[23] Többen felajánlották Márainak, hogy kijuttatják az országból, azonban ezeket az ajánlatokat rendre visszautasította.
  • Period: to

    Lírai menekülés

    A háború által elszenvedett csapások idején Márai számára a líra volt a menekülés, az önkifejezés legjobb eszköze: Egy kisgyermek halálára című versében fia elvesztését siratta meg, a Halotti beszédet az emigrációs létről, a Mennyből az angyalt pedig 1956-ról írta.
  • Period: to

    Európai emigráció (1948–52)

    1948-ban döntő lépésre szánta el magát a Márai család: augusztus 31-én elhagyták az országot. A Keleti pályaudvarra senki sem kísérte ki őket. Választásán több évet töprengett. Útjuk előtt Jánoskát örökbe fogadták. Először Svájcba mentek, egy értelmiségi találkozó végett, de 7 hét után Olaszországban, a campaniai Posillipóban (Nápoly elővárosa) telepedtek le.

  • Megírta Egy polgár vallomásai harmadik részét, amely később a Föld! Föld! címen jelent meg.

    Naplójában megemlíti, hogy a hely teljesen olyan, mint a Rózsadomb. Minden fontos budapesti helyszínnek (pl.: a Margit-szigetnek és a Lukács fürdőnek) megpróbálták megkeresni az ottani megfelelőjét. Az írást továbbra sem hagyta abba; 1949-ben befejezte az Egy polgár vallomásai harmadik részét, amely később a Föld! Föld! címen jelent meg.

  • Megszületett első emigrációval kapcsolatos írása, a Halotti beszéd című verse

    Az emigrációba kényszerült keserű és kilátástalan életérzése egyre erősödött. Ennek eredményeként 1951-ben megszületett első emigrációval kapcsolatos írása, a Halotti beszéd című verse, amely a magyar líra egyik legkiemelkedőbb alkotása. A cím a legelsőként megmaradt magyar nyelvű műre és Kosztolányi költeményére is utal. A vers az emigráns magyarok körében rendkívül népszerűvé vált.

  • Szabad Európa Rádióhoz való csatlakozás

    Ez az elveszettségérzés egészen 1951 októberéig tartott, amikor is csatlakozott a Szabad Európa Rádióhoz; itt minden héten a Vasárnapi Krónikából olvasott fel, és így egyfajta szellemi légi hidat vert elhagyott hazájával. Mint a magyarok lelkitársa öntötte honfitársai szívébe a bátorságot és a kitartást az éteren át, éveken keresztül. Kezdő sora emlékeztetőül szolgált az egész magyar emigráció számára: „Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél.”

  • Béke Ithakában

    Első, emigrációban írt regénye a Béke Ithakában ebben az évben jelent meg.
  • Period: to

    Amerikai emigráció (1952–67)

    Márai feleségével 1952-ben végül elhagyta Olaszországot, és New Yorkba költözött. A kontinensváltás végső okait állandó levelezőpartnerének, Paulay Erzsinek írja meg 1951. február 26-án kelt levelében.

  • Kritika a verséről a Művelt Nép című lapban

    Három évvel később a kommunista rezsim Tamási Áronnal íratott kritikát a versről a Művelt Nép című lapban. Márai így reagált erre: „Otthon versekben, rádióüzenetekben, cikkekben válaszolnak most a Halotti beszéd című versre. Nyilván elrendelték otthon a kommunisták ezt a koncertet: így bizonyítják, hogy aki elmegy hazulról, elsorvad a honvágytól. Ez részben igaz is; de annak, hogy elmentem hazulról, a kommunisták voltak az okozói. Ha ők nincsenek, ma nincs honvágyam.”
  • Period: to

    1956-os őszi események

    1956-ot mindvégig figyelemmel kísérte. A Szabad Európa Rádión keresztül mondta el gondolatait az eseményekről. Reménykedve, hogy hazája felszabadul a szovjet megszállás alól, november 6-án Európába repült. Sajnos amikor november 7-én megérkezett Münchenbe, addigra a nemzet sorsa már eldőlt. Ekkor hatalmasat csalódott a nyugati hatalmakban, amiért nem nyújtottak segítő kezet a bajban. Később New Yorkból a Szabad Európa Rádión keresztül a „Mennyből az angyal” című versével üzent a magyaroknak.

  • Occidental Press (USA)

    1957-ben, ötévi tartózkodás után, megkapta amerikai állampolgárságát. A következő évben jelent meg a Napló 1945–57 az Occidental Press (USA) kiadásában. Ezzel a kötettel az író elmondta, miért hagyta el szülőföldjét, és bemutatta az emigráció kezdeti időszakának keserveit.

  • San Gennaro vére

    1965-ben újra megjelentette a San Gennaro vére című regényét, amely 1000 számozott példányban jelent meg, New Yorkban. (Ez a mennyiség az amerikai magyarok körében kevésnek bizonyult.) A „Nagy Almában” továbbra sem élt szívesen, nem találta önmagát. Szőnyi Zsuzsának – másik állandó levelezőpartnerének – így vall erről: „A valóság, hogy nem köt ide semmi – ugyanakkor nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy nagyon húz máshová valami.”[29]

  • Végrendeletet készít

    1967-ben végrendeletet készített, amelyet magnóra vett fel családjának azt illetően, hogy mi történjen a kézirataival halála után. Ebben arra kérte Lolát, ha az oroszok végre elhagyták az országot, és megtartották a demokratikus választásokat, vegye fel a kapcsolatot az MTA-val és helyezze letétbe náluk a kéziratokat, addig amíg – mint örökös –, nem kíván velük rendelkezni. Ironikus módon Márai túlélte feleségét és nevelt fiát egyaránt.
  • Period: to

    Újra Európában (1967–79)

    Visszamentek Olaszországba, és Salernóban telepedtek le. Későbbi években több, történelmi környezetbe ültetett művet jelentetett meg; ezek jórészt az önvizsgálat regényei: az Ítélet Canudosban a lázadásé, a Rómában történt valami a megalkuvásé, az Erősítő a megtérésé, a Harminc ezüstpénz az árulásé. 1972 szeptemberétől negyedévente felolvasásokat küldött a kölni Deutsche Welle rádióba.1975-ben ellátogatott az Amerikai Egyesült Államokba. Egy évvel később kiadta következő művét: a Napló 1968–75.

  • Negyedévenként felolvasásokat küldött a kölni Deutsche Welle rádióba.

    A tematika tulajdonképpen ugyanaz volt, mint a SZER-nél: jegyzeteket, kritikákat küldött, valamint napi eseményeket kommentált.

  • Ellátogatott az Amerikai Egyesült Államokba

  • A delfin visszanézett c. verseskötete

    A delfin visszanézett c. verseskötetét 1978-ban adták ki. Közben itthon a Gyulai Várszínház színre akarta vinni A kassai polgárokat, de ez a bemutató előtt pár héttel meghiúsult, mivel Márai nem engedte meg, hogy bármelyik művét is (az ismert feltételek teljesülése előtt) bemutassák hazájában.
  • Period: to

    Sereghajtó évek és halála (1980–89)

    1980-ban feleségével visszaköltöztek az Egyesült Államokba, San Diegóban telepedtek le. Egy évvel később már Magyarországon is tárgyalni kezdték Márai műveinek kiadását. 1984-ben fejezte be újabb naplóját, a Napló 1976–83-at.

  • 1985-től sorozatos családi tragédiák érték

    elvesztette Kató húgát, majd Gábor öccsét. Felesége ekkor már félig vak Márai napjai ekkor már főleg csak neje ápolásával teltek. A sok tragédia hatására fogalmazódott meg benne az öngyilkosság gondolata: „Két hét előtt vettem itt egy kézifegyvert” – írta utolsó naplójában. Az év november 26-án elveszítette Géza öccsét, a híres filmrendezőt is. Halálát így összegezte: „Emigráns volt, esztendő előtt hazaköltözött. Hazament meghalni. Vagy hazament és belehalt.”

  • Lola halála

    Lola 1986. január 4-én halt meg. Az asszonyt elhamvasztották, és az író csónakból az óceánba szórta a hamvait. A csernobili atomerőmű-baleset kapcsán élesen bírálta, hogy a glasznoszty ellenére a szovjet vezetés megpróbálta eltussolni, veszélyességét agyonhallgatni. A sok tragédia hatására fogalmazódott meg benne az öngyilkosság gondolata: „Két hét előtt vettem itt egy kézifegyvert” – írta utolsó naplójában.

  • Eluralkodik rajta a depresszió

    1987-ben már szinte remete módjára, magányossága és előrehaladott rákbetegsége miatt mély depresszióban élt. Látogatókat már alig fogadott. A testi megpróbáltatásokat erős lelki fájdalom is követte, amikor nevelt fia, János is meghalt. Fia halálát igazi támadásnak fogta fel. „Nem tudok most számot adni erről a sorscsapásról. […] Lola úgy képzelte, ha egyikünk elmegy, János majd vigyáz az itt-maradottra. Nem így történt.” – írta egy levelében egyik barátjának.

  • Műveinek újrakiadásának lehetősége

    1988-ban többen (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Írók Szövetsége) is megkeresték műveinek újrakiadása ügyében, azonban ő ezt rendre visszautasította. Felmerült benne a hazatérés gondolata, azonban orvosai nem ajánlották az utazást.
  • Period: to

    Emlékezete

    Fontosabb események az író halálát követően.

  • Márai Sándor halála

    1. január 15-én kézírással írta meg utolsó naplóbejegyzését: „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Végül február 21-én egy pisztolylövéssel tett pontot életére. Hamvait kívánságára a Csendes-óceánba szórták. Márai után három mostoha lányunoka maradt: Lisa, Sarah és Jennifer Márai, akik az Egyesült Államokban élnek. Mivel nem tanították meg őket magyarul, soha nem tudták megérteni nagyapjuk életművét.

  • Márai Sándor halála

    San Diego-i lakásukban öngyilkosságot követett el, főbe lőtte magát.

  • Márai akadémiai tagságának visszaállítása

  • Megalakul a Márai Alapítvány

    Megalakul a Márai Alapítvány Pozsonyban
    Március 15.: posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazzák
    Június: az Ünnepi Könyvhétre megjelenik a Napló 1943–44 és A gyertyák csonkig égnek első, újra kiadott változatai
    Posztumusz Fitz József-könyvdíjat kap

  • Emléktábla-avatás a Márai család egykori házánál Kassán

  • Period: to

    Franciaországban megjelenik a Zendülők, az Egy polgár vallomásai, a Vendégjáték Bolzanóban, A gyertyák csonkig égnek

  • Márai Sándor-díj alapítása

    Szeptember 15.: emléktábla-avatás a Mikó utcában (Krisztinaváros)
    December: Márai Sándor-díj alapítása

  • Posztumusz Magyar Örökség díjat kap

    Posztumusz Magyar Örökség díjat kap
    Január 22.: az első Márai-díjak kiosztása. Díjazottak: Bodor Ádám, Kertész Imre és Mándy Iván.

  • Hazaérkezik Budapestre a Márai-hagyaték a Petőfi Irodalmi Múzeumba

  • 1998-as sikerek

    Április-december: A gyertyák csonkig égnek eladása meghaladja a 100 000-et Olaszországban
    Május 8.: Kassán a család egykori házában megnyitják emlékszobáját
    A Frankfurti Könyvvásár legnagyobb sikere A gyertyák csonkig égnek

  • Az új évezredbeli sikerek

    A Márai-centenárium alkalmából állandó kiállítás nyílik a Márai-emlékszobában Kassán. Németországban több könyve hatalmas sikert aratott. Szept. 28. egykori nápolyi otthonán emléktáblát avatnak. Nov. 24. a kassai gimnázium felveszi Márai Sándor nevét. Dec. posztumusz Magyar Művészetért díj odaítélése. Ápr.11. a Mikó utcában felavatják szobrát. Bécsben és Berlinben nagy sikerrel játsszák A gyertyák csonkig égnek színpadi változatát. A németországi könyveladások elérik az egymilliós példányszámot.

  • 2004-es sikerek

    Április 19–20.: Márai–konferencia Cambridge-ben öt ország előadóinak részvételével
    Május 15.: Márai-emlékművet avatnak San Diegóban
    Szeptember 24.: emléktábla avatás a Rómer Flóris (az egykori Zárda) utcában
    Október 21.: felveszi nevét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Krisztina körúti fiókkönyvtára
    December 11.: életnagyságú szobrának felállítása Kassán

  • 2005-ös sikerek

    Július: megjelenik Olaszországban A gyertyák csonkig égnek 35. kiadása
    December: salernói székhellyel megalakul a Márai Sándor Társaság

  • 2006-os sikerek

    Január 31.: a 37. Magyar Filmszemlén bemutatják A gyertyák csonkig égnek filmváltozatát
    Február 15.: Londonban bemutatják A gyertyák színpadi változatát Jeremy Irons főszereplésével
    Október 13–15.: Márai-szobor avatása Salernóban

  • San Diegó-i Balboa Parkban bronzplakettet állítanak fel

    Február 22.: az író halálának huszadik évfordulója alkalmából a Február 22.: az író halálának huszadik évfordulója alkalmából a San Diegó-i Balboa Parkban bronzplakettet állítanak fel

  • 2013-as sikerek

    Márc. 9-én a Kossuth rádió Szombat reggel című műsorában Czipott Péter, műfordító közhírré teszi, hogy ő és alkotótársa, John Ridland angol nyelvre átültettek 270 Márai-verset, és ezt a londoni Alma Books kiadó ősszel, kétnyelvű változatban, kiadja. A kötet címe: Hervadó világ. Angolul: The Withering World. Okt. 12-én a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában Czipott Péter, nyilatkozik arról, hogy okt. 9-én Londonban Fischer Tibor bemutatták a Hervadó világ című, kétnyelvű verseskötetet.

  • Újabb színi előadás művéből

    Október 9-én az Armel Operaverseny és Fesztivál keretében a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata Budapesten, a Zeneakadémia Solti György-termében ősbemutatóként előadja Marco Tutino Le braci c. operáját, mely a A gyertyák csonkig égnek c. regényből készült.

  • Újabb emléktáblát avattak

    Esztergomban az író halálának harmincadik évfordulóján emléktáblát avattak a róla elnevezett közben.

  • Születésének 120. évfordulója

    Születésének 120. évében Újpesten, a Szent László téren állíttattak szobrot emlékére. Kocsis Miklós szobrászművész fekete andezittömbön álló, bronzból készült Márai-fejszobrát Szabó Balázs önkormányzati képviselő adományozta városának és avatta fel 2020. november 25-én.

  • Felfelé zuhanás- Mi volt Márai Sándor tragédiája? (Podpad.hu)

    https://www.youtube.com/watch?v=97vwisyH5SE
    Márai Sándor tragédiájáról beszélnek, Kadarkai Endre műsorában, Márai kutatókkal és több művét is vászonra vivő filmrendezővel. Aki ennél is bővebben szeretne Márai Sándorról hallani nézze meg ezt a kellemes podcast-et.

  • Salarnói szobrának avatása

    Salernóban, ahol 1967 és 1979 között lakott, újra szobrot állítottak tiszteletére. Az előzőt ismeretlen tettesek ellopták. Kocsis Miklós szobrászművész alkotását a város tengerparti sétányán (Lungomare di Salerno), a Piazza 25 Aprile téren avatták fel 2023. június 23-án.