-
Születési ideje, helye
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án, Agárdpusztán született. -
Elemi iskola
Az akkor még Ziegler Géza 1870-ben kezdte meg elemi iskolai tanulását a Borsod megyei Sály faluban. -
Period: to
Sárospataki gimnázium
1874 szeptemberétől a sárospataki református kollégium első gimnáziumi osztályának tanulója, ahol leírások szerint elég gyengén tanult. -
Budapesti gimnázium
1875 februárjában kimaradt a budapesti református gimnázium tanulója lett. Apja megkapta a budai Országos Tébolyda főgépészi állását, ezért megy a fiú Sárospatakról Budapestre. A negyedik gimnáziumi osztályt is a Kálvin-téri református gimnáziumban végzi. -
Period: to
Tanítóképző intézet
1878 szeptemberében beiratkozott az egri érseki katolikus tanítóképző-intézetbe. Sokat olvas, apró történeteket írogat, de gyengén tanul. Egyik tanára, Répássy János katolikus pap, egy alkalommal megbuktatja magyarból, másrészt jó útbaigazításokat ad neki irodalmi törekvéseiben. -
Tanítói oklevél
1882 május végén Egerben képesítő vizsgálatot tesz, és megszerzi népiskolai tanítói oklevelét. Tantárgyai: hittan, magyar, német, számtan, mértan, történelem, alkotmánytan, földrajz, természetrajz, fizika, kémia, neveléstan, tanítási gyakorlat, gazdasági gyakorlat, ének, orgona, rajz, szépírás, torna. -
Period: to
Segédtanító Devecserben
1882 szeptemberétől 1884 januárjáig a Veszprém megyei Devecser község katolikus népiskolájában tanít, mint segédtanító. -
Dabrony - Győr
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dabrony
1884 és 1885 között Dabrony község katolikus elemi iskolájában kántortanító. Dabronyból küldött cikkei feltűnnek a győri Hazánk szerkesztőjének, Pereszlényi János református lelkésznek, ezért lapja főmunkatársául alkalmazza, s három hónapig családja körében látja vendégül. -
Eger
34 évesen Budapestről Egerbe költözik. Érzi, hogy témái bőségét csak egy csöndes vidéki helyen tudja művészi módon földolgozni, másrészt egyre nagyobb kedvetlenséggel tekint a nagyváros rohanó életére. Egerben vesz egy kisebb parasztházat, átalakíttatja a maga igényei szerint, beleköltőzik édesanyjával. A város szélén csöndesen éldegél. -
Az én falum
Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését. 1898-ban jelent meg Az én falum című műve. Ekkor már készül az Egri csillagok megírására, s a törökök megismerése céljából ebben az évben Konstantinápolyba utazik. -
Period: to
Egri csillagok
https://olvasonaplopo.eu/gardonyi-geza-egri-csillagok-olvasonaplo/
1899 és 1900 között a Pesti Hirlapban befejezi az Egri csillagokat. 1901-ben könyvben is kiadják az egyik legismertebb magyar történelmi regényt, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel. -
A láthatatlan ember
https://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=37
A Láthatatlan ember megjelenése. Az író végkép elhatározza, hogy sohasem költözik el Egerből. Háztartását anyja gondozza. -
Magyar Tudományos Akadémia
1910-ben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Ajánlója: Szabolcska Mihály volt. -
Gárdonyi Géza utca
Eger városa az egyik egri utcát Gárdonyi Géza utcának nevezi el. Az író meleg hangú levelet ír az egri képviselőtestülethez: "Köszönöm önöknek azt a szíves és mélyen megható figyelmet, hogy még életemben átnyujtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemfödelemre várhattam volna." -
Magyar Tudományos Akadémia
1920-ben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Ajánlói: Pintér Jenő, Szinnyei Ferenc és Viszota Gyula voltak. -
Gárdonyi Géza halála
1922-ben az ősz beálltával egyre betegebb lesz. Szív-, máj- és vesebántalmakra egyaránt panaszkodott, s látása is meggyengült, orvosai még közvetlenül halála előtt sem állapítottak meg végzetes kórt nála. Halála október 30-án következett be. November 1-én Eger város főterén a koporsó érseki beszentelése után a Budapestről és máshonnan érkező küldöttségek elbúcsúznak az írótól.
