-
1554
Gyermekkora
Zólyom várában született egy református vallású főnemesi családban, ahol jó nevelést kapott. Bornemissza Péter (protestáns író és prédikátor) tanította, és Nürnbergben is tanult -
Period: 1554 to
Balassi Bálint élete
-
1569
Menekülés
A családnak Lengyelországba kellett menekülnie, mert az apját felségárulással vádolták. A képen a régi Lengyelország elhelyezkedése látható. -
1575
Az erdélyi fejedelem társasága
Ahhoz, hogy az udvar kegyeit visszanyerjék, bekapcsolódtak a Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba. Balassi a hadjárat alatt fogságba esett, de az erdélyi fejedelem megkedvelte és az udvarához vitte. A képen Báthori István erdélyi fejedelem szerepel. -
1576
Vissza Lengyelországba
Az erdélyi fejedelem magával vitte Balassi Bálintot Lengyelországba, amikor őt ott királlyá választották. -
1578
Hazatérés
Balassi hazatért, de időközben az apja meghalt, aki zűrzavaros, perekkel terhelt anyagi helyzetet hagyott hátra, és a rokonok is ki akarták forgatni a vagyonból. Balassi innentől kezdve küzdött folyamatosan a birtokokért és a vagyonért eredménytelenül. -
1578
Losonczy Anna szerelem
Losonczy Anna, Balassi szerelme, Losonczy István volt temesvári kapitány leánya és Ugnád Kristóf egri kapitány és később horvát bán felesége volt. Losonczy Anna a Júlia versek múzsája volt. A kapcsolatuk idején Balassi hadnagyként szolgált az Egri várban. Ez a két téma határozta meg nagyon a világi költészetét: a szerelem és a katonaság. Végvári katonaként sokat írt egy katona mindennapi életéről. A kép a régi egri várát ábrázolja. -
1578
Egy katonaének
Ez a vers azt írja, hogy a legszebb dolog végvári katonának lenni, mivel a hazáért küzdhetnek, miközben bemutatja, milyen veszélyes volt az élete egy végvári katonának. A versben megjelenő világban egy kettősség szerepel: egyrészt Balassi hiteles képet ír le a végvári katonák nehéz életéről, másrészt a kortársak nem feltétlenül tisztelték a végvári katonákat, így feltehetőleg Balassi a versével ezen a meglátáson szeretett volna változtatni, így néhol szépített. A vers Balassi-strófában íródott. -
Érdekházasság
Elvette feleségül unokatestvérét, Dobó Krisztinát, Dobó István egykori egri várkapitány lányát. Hozományként elfoglalta Sárospatak várát, de a Dobó rokonság miatt kiűzték onnan, majd vérfertőzéssel és felségárulással vádolták. Ezek után áttért a katolikus hitre és felbontotta házasságát. A kép Dobó Istvánt ábrázolja. -
Házassági ajánlat
Érsekújváron 100 lóval járó hadnagyként szolgált, de hamar menekülnie kellett onnan, mivel a várkapitány felesége beleszeretett. Losonczy Anna megözvegyült, így Balassi Bálint házassági ajánlatot tett neki, de Losonczy Anna ezt hidegül elutasított, ugyanis Balassinak rossz híre volt a nők között. -
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
A vers valószínűleg egy utolsó találkozás után íródott. Balassi meghitten köszönti Júliát és elárasztja mindenféle bókokkal, ami után metaforák halmozása jön, amik mind Júliát dicsérik, és éreztetik az olvasóval, hogy a költő mennyire nagyra tartja szerelmét. A vers végén Júlia a bókokon csak elmosolyodik, ami arra utal, hogy Losonczy Annát ezek a bókok már hidegen hagyták. A képen egy lovag látható, aki egy hölgynek bókol. -
Menekülés Lengyelországba
Balassi Bálint Lengyelországba menekült. -
Adj már csendességet
A vers Balassi istenes versei közé tartozik. Az egyedül maradt lírai én a belső békességért és a kegyelmes halálért könyörög. Azzal érvel, hogy az Isten kegyelme nagyobb, mint az ő bűnei. Ez is szövegvers, mint a kesergő Céliáról írt. -
Új múzsa
Dembnóban Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, akinek felesége, Szárkándy Anna a feltételezett ihletője az ekkor keletkezett szerelemi költeményének, a Célia-ciklusnak. A képen Wesselényi Ferenc szerepel. -
Kiben az kesergő Caeliárul ír
A vers a síró Céliáról szól, aki testvérét siratja. A lírai én együttérez a gyászoló nővel, de közben szépségéről árad, mivel annak egy új oldalát látta meg. Ez a mű már szövegversnek tekinthető, mivel nem kell hozzá zenei kíséret, mert ezt a ritmika kiváltja. A kép a középkori lovagi szerelem egyik ábrázolása. -
Hazatérés
Visszajött Magyarországra, folytatta pereit, miközben egy Fulviának nevezett nőnek udvarolt. -
Ismét a katonaságban
Beállt Pálffy Miklós seregébe, hogy a török kiűzésért harcolhasson, és visszanyerhesse a hírnevét. Tudta magáról, hogy nem egy jó ember, de azt gondolta, hogy ha a hazáért szolgál, akkor lehet, hogy kegyelmet kap, amikor elhagyja ezt az életet. A képen Pálffy Miklós látható. -
Halála
Esztergom ostroma közben mindkét combját meglőtték. A seb annyira elterjedt, hogy tíz nap múlva bele is halt.
