Arany janos

Arany János

By borbelyregina

  • Születés

    Arany János 1817. március 2-án Nagyszalontán látta meg a napvilágot, egy kis házat és kevés földet birtokló család tizedik gyermekeként. (Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben.) Szülei, Arany György és Megyeri Sára földművesek voltak.
  • Period: to

    Iskola kezdete

    Iskoláséveit Szalontán kezdte.

  • Segédtanító

    Kisújszállásra ment egy évre segédtanítónak

  • Színház

    Az alig húszéves ifjú 1836 februárjában Debrecenben a Fáncsy Lajos és László József igazgatása alatt működő színtársulathoz szegődött egy évre. A társulat azonban a korra oly jellemző módon pár hónap múlva feloszlott. A rövid időszak ellenére is több darabban játszhatott. A Bolond Istók című elbeszélő költeményének második énekében életrajzi említésnek tudható be, amit saját színészi pályájáról írt.

  • Házasság

    Nagyszalontán 1840. november 19-én vette feleségül Ercsey Juliannát, egy ügyvéd törvénytelen és vagyontalan leányát. Úgy döntött, hogy az esküvő után már nem foglalkozik annyit olvasással és különböző művek tanulmányozásával, hanem helyette minden szabadidejét szeretett feleségével töltötte.

  • Gyermekek

    Házasságukból 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia, aki később ismert bankár, népköltészetgyűjtő, Arany hagyatékának gondozója, kitűnő költő és irodalomtudós lett. Gyermekeinek sikereire Arany mindig nagyon büszke volt. Halála után fia rendezte sajtó alá Arany hátrahagyott iratait és levelezését négy kötetben.

  • Pályafutásának kezdete

    Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult.

  • Toldi

    Igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
  • Period: to

    Tanári állás

    Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

  • Magyar Tudományos Akadémia

    A Magyar Tudományos Akadémia tízévi szünet után megtartott nagygyűlésén, 1858. december 15-én előbb levelező, majd még aznap rendes tagjává választotta. Székét 1859. október 31-én Zrínyi és Tasso című értekezésével foglalta el. Ekkoriban sokat betegeskedett, gyomorbántalmak kínozták. Hívták többfelé is tanárnak, de nem vágyott új állásra, mert sokkal mozgalmasabb életet szeretett volna.

  • Kisfaludy Társaság

    1. július 15-én a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, így Pestre költözött, és még az év november 7-én megindította a Szépirodalmi Figyelőt, amelyet 1862. október 30-ig szerkesztett.

  • Halála

    1. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.