-
Period: to
Ipar, bányászat
• nyersanyagforrások elveszítése
• bányakincsek: nemesfém, só, szén (Csehszlovákia, Románia)
• emiatt csökken a nehézipar, gépgyártás, kohászat
• pl.:a borsodi szénmedence MO-n, de a vasérc Csehszlovákiában
• faipar: csökken a hegyvidékek elcsatolása miatt
• könnyűipar csökken, mivel nagy része Felvidéken volt
• élelmiszeripar: a kapacitás nagy része MO-n - pl.: a budapesti malomipar
• jellemző: vagy túlméretezett iparágak, vagy hiány
• lassú fejlődés az elzárkózó gazdaságpolitika miatt is -
Period: to
Mezőgazdaság
• az egységes birodalmi piac szétesése
• a magyar piac nem tudja felszívni a gabonafelesleget
• tőkehiány miatt nincs gépesítés, emiatt a világpiacon drága a magyar gabona
• erdők aránya csökkent
• a hegyvidéki állatállomány csökkent
•a román megszállás és a rekvirálások hatalmas károkat okoztak
• kedvező: a szántók és szőlők aránya nőtt
• az utolsó békeév (1913.) szintjét a mezőgazdaság 1929-re érte el -
Period: to
Településszerkezet
• egészségtelen településszerkezet:Budapest túlsúlya
• határmenti városok: sok elveszítette a vonzáskörzetét
• árvízvédelem: a folyók felső szakaszait elcsatolták, az alsó szakaszok: magyar területen
• a jelentkező gondokat együttműködéssel lehetett volna megoldani
• az utódállamok nem fejlesztették a magyarlakta területeket -
Period: to
Menekülők: a szülőföldről az anyaországba
• az elcsatolt területek magyar lakosságának 13%-a települt át az anyaországba (repatriáltak)
• 1918-1923 között: 400 000 ember költözött Magyarországra
• főleg értelmiségiek: biztos egzisztenciát, jólétet hagytak hátra a szülőföldjükön
• az állam nem tudta megoldani a menekültügyi kérdést
• nincs számukra állás, lakhatás
• tízezrek költöznek rokonokhoz
• ezrek laknak évekig vagonokban -
Period: to
A közlekedés
• vasúthálózat: a dualizmus korában a világ élvonalába került
• sugaras felépítésű, központja Budapest
• vasútvonalak, utak: hadászati és gazdasági szempontok alapján kerültek a határ túloldalára
• az összes, az új határral párhuzamos út és vasútvonal a határ túloldalára került -pl.:
• Szatmárnémeti-Nagyvárad – Arad vonal -Románia
• Szabadka: SHS Királyság
• a határmenti magyar városok között az összeköttetés csak Budapesten keresztül lehetséges ezután, pl.: Szeged-Pécs -
A trianoni békeszerződés
• Következmények:
• Magyarország területének 2/3-át elvesztette
• A magyarság 1/3-a idegen fennhatóság alá került
• Elcsatolt területek: Felvidék, Csallóköz, Kárpátalja, Szerémség, Partium, Bánát, Bácska, Muravidék, Burgenland
• Etnikai következmény: Magyarország homogén nemzetállammá vált
• 3.3 milliós magyarság idegen fennhatóság alatt
• az elcsatolt magyar népesség fele, színmagyar területekkel közvetlenül a trianoni határ túloldalára került
• Utódállamok gazdasági elzárkózás -
A konszolidáció évei
gróf Bethlen István miniszterelnöksége alatt