Bevezető

A kora újkor története Magyarországon

  • Period: 1490 to 1516

    II. Ulászló

    II. Ulászló vállalta, hogy saját költségére megvédi az országot. A rendekkel együtt kormányzott.
    II. Ulászlót a kortásak Dobzse Lászlónak nevezték ( a lengyel "dobzse " kifejezés annyit jelent: jól van).
  • 1491

    Pozsonyi béke

    Pozsonyi béke
    II. Ulászlónak uralma bíztosítása érdekében a Habsburgokkal is meg kellett egyeznie. A békében elismerte Habsburg Miksa és a Habsburg-dinasztia trónigényét, ha nem születik fia, és átadta Miksának Mátyás ausztriai hódításait.
  • 1505

    Rákosi végzés

    Rákosi végzés
    Kimondták, hogy csak magyar születésű királyt választanak az ország élére. A végzés Szapolyai János helyzetét erősítette.
    https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12945
  • Jul 1, 1506

    II.Lajos

    II.Lajos
    Megszületett II.Ulászló trönörököse.
  • 1514

    Hármaskönyv (Tripartitum)

    Hármaskönyv (Tripartitum)
    Werbőczy István mintegy tízévi munkával joggyűjteményt állított össze: A Hármaskönyv összefoglalta a szokásjogot és kora rendi felfogást.
    https://birosag.hu/werboczy-osztondij-program/werboczy-istvan-nevado/harmaskonyv
  • Apr 9, 1514

    Keresztes hadjárat és a Dózsa-féle parasztfelkelés

    Keresztes hadjárat és a Dózsa-féle parasztfelkelés
    A jobbágyságot a nemesség lépései felháborították. Ebben a helyzetben hirdette meg a pápa felhatalmazásával a török elleni keresztes hadjáratot Bakócz Tamás esztergomi érsek. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt. A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó megmozdulás volt.
  • Jul 22, 1515

    Házassági szerződés

    Házassági szerződés
    Ulászló és a bárók Szapolyaival és a köznemességgel szemben a Habsburgokhoz közeledtek. Házzassági szerődéseket kötöttek, amelyek lezárták a Habsburgok és a Jagellók közötti vetélkedést a térségben.
    https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8123
  • Period: 1516 to 1526

    II. Lajos

    Tízéves gyermekként örökölte meg a koronát. Uralkodása idején a királyi hatalom tovább veszített sulyából. Szapolyai János befolyása nőtt, állandósult a belpolitikai zűrzavar, amely a külpoltikát is kiszámíthatatlanná tette.
  • 1517

    Lutheri reformáció

    Lutheri reformáció
    Luther Márton Ágoston rendi szerzetes, 1517.október 31-én (reformáció napja) Wittenbergben tette közzé 95 pontból álló tanait, amely az egyház megújítását tartalmazta, ezzel elindítva a reformációs mozgalmat. A reformáció hamar megjelent Magyarországon elsősorban a szász városokban és néhány bárói udvarban. Később a Felvidék lakossága csatlakozott a lutheri tanokhoz.
    http://www.arkadiafolyoirat.hu/index.php/3-a-barokk-es-a-reformacio-kora/72-a-reformacio
  • Period: 1520 to 1566

    I. Szulejmán

  • Aug 29, 1521

    Nándorfehérvár ostroma

    Nándorfehérvár ostroma
    Szulejmán hadai elfoglalták Szabácsot, majd Nándorfehérvárt vették ostrom alá. Oláh Balázs két hónapos hősi ellenállást követően feladta a várat. Magyarország kulcsa, a dunai út nyitva állt a török előtt.
    török-magyar csata
    Török vezér: Szulejmán
    Várvédő: Oláh Balázs
    Győzőtt: török had
    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1521_majus_18_i_szulejman_megindul_seregevel_magyarorszag_ellen/
  • 1523

    Kálvini reformáció

    Kálvini reformáció
    A magyarság jelentős része a kálvini reformációhoz csatlakozott. A kálvni egyház felfogása közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz. Hazánkban Debrecenben alakult ki jelentős református központ.
  • Aug 29, 1526

    Mohácsi csata

    Mohácsi csata
    Katasztrofális vereséget szenvedett 1526. augusztus 29-én a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had I. Szulejmán oszmán szultán seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam.
    török-magyar csata
    Török vezér: I. Szulejmán
    Védő: Tomori Pál és Szapolyai György
    Nyer: török had
    http://crowland.uw.hu/images/csata/mohacs.html
  • Sep 8, 1526

    Buda kifosztása

    Buda kifosztása
    A lassan mozgó török had több mint tíz nap alatt ért Budára. A budai vár üresen, védtelenül állt a hódítók előtt. A törökök a várat kirabolták, a várost felégették, majd visszafordultak dél felé.
    http://crowland.uw.hu/images/csata/mohacs.html
  • Nov 11, 1526

    Szapolyai János, erdélyi vajda megkoronázása

    Szapolyai János, erdélyi vajda megkoronázása
    A rákosi végzés értelmében mint nemzeti király, I. János (1526-1540) néven megkoronázták Székesfehérváron.
    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1526_november_11_szapolyai_janos_koronazasa/
  • Dec 17, 1526

    I. Habsburg Ferdinánd

    I. Habsburg Ferdinánd
    A főnemesi párt Pozsonyban I. Ferdinándot választotta királlyá.
    https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=382
  • Dec 17, 1526

    Ferdinánd megkoronázása

    Ferdinánd a bátyától, V. Károlytól kapott segélyen Szapolyait Lengyelországba szorította, majd Székesfehérváron I. Ferdinándot is megkoronázzák.
  • Feb 28, 1528

    Szapolyai és Szulejmán szövetsége

    Szapolyai és Szulejmán szövetsége
    Szapolyai és Szülejmán 1528. február 28-án megkötött szövetsége azt jelentette, a magyar uralkodó a szultán vazallusává vált. Noha a szerződéslevél sajnos nem maradt az utókorra, tudjuk, Hieronim Łaski ügyes tárgyalási taktikával elérte, hogy János király adófizetés nélkül kapja meg a szultán támogatását.
  • 1529

    Hadjárat Ferdinánd ellen

    Szulejmán szultán hadjáratot índitott Ferdinánd ellen. Magyarországra érve a mohácsi síkon hűbéresévé fogadta Szapolyai Jánost, s átadta neki az elfogalt budai várat.
  • May 10, 1529

    Kísérlet Bécs bevételére

    Kísérlet Bécs bevételére
    I. Szulejmán oszmán szultán 1529. május 10-én indította meg második magyarországi hadjáratát, melynek célja a német-római császári székhely, Bécs elfoglalása volt. Bár a török seregek meglehetősen lassan vonultak fel az ostromhoz, Szulejmán végül esélyt kapott a császárváros megvívására, ám kísérlete kudarcba fulladt.
    török-Habsburg csata
    Török vezér: Szulejmán
    Védő: I. Ferdinánd
    Győzőtt: I. Ferdinánd
  • Aug 5, 1532

    Kőszeg ostroma

    Kőszeg ostroma
    I. Szulejmán oszmán szultán hatalmas hadserege 1532. augusztus 5-én kezdte meg a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány majdnem százszoros túlerővel szemben 25 napon át hősiesen védelmezett, de végül Kőszeg török kézre került.
    török-magyar csata
    Török vezér: I. Szulejmán szultán
    Várvédő: Jurisich Miklós magyar várkapitány
    Győzőtt: török had
    http://www.koszeginfo.com/magazin/2016-08-05/erdekessegek-az-1532-es-torok-csatarol-koszegrol-valamint-az-tizedik-ostromnapokrol
  • 1533

    Hatalmi egyensúly

    Kőszeg után kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az Oszmán és a Habsburg Birodalom nem bír egymással, egyik sem képes kiszorítani a másikat Magyarországról. Mivel nem mondtak le pozícióikról, a harc állandósulni látszott addig, amíg ez a hatalmi egyensúly ki nem billen az egyik fél javára. A két nagyhatalom szerződésben is rögzítette a beflyási övezeteit.
  • Feb 24, 1538

    Váradi béke

    Váradi béke
    I. Ferdinánd és János király békét kötött, melyben elismerték egymás királyságát.
    https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8329
  • 1540

    János Zsigmond (1540-1571)

    János Zsigmond  (1540-1571)
    Szapolyai János magyar király, és Isabelle, I. Zsigmond lengyel király lányának fiát, a csecsemő János Zsigmondot Szapolyai János hívei, Fráter György és Török Bálint királlyá választották.
  • May 4, 1541

    Buda ostroma

    Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva át akarta venni az egész országot, ezért megkezdte Buda ostromát. Fráter György segítségül hívta Szulejmánt, de a szultán amúgy is jött volna, mert nem akarta, hogy az orságot a Haubsburgok egyesítsék. Mire a szultáni sereg Buda alá ért , Török Bálint már legyőzte Ferdinánd hadvezérét.
    Habsburg-magyar csata
    Támadó: I.Ferdinánd
    Védő: Török Bálint, Fráter György
    Nyer: Török Bálint (magyar)
  • Aug 29, 1541

    Buda elfogalalása

    Buda elfogalalása
    Buda várát 1541. augusztus 29-én foglalták el I. Szulejmán oszmán szultán hadai. Török Bálintot a szultán magával hurcolta.
    török-magyar csata
    Támadó: I. Szulejmán
    Védő: Török Bálint
    Győzőtt: I. Szulejmán (török)
  • Aug 30, 1541

    Három részre szakadt ország

    Három részre szakadt ország
    A török berendezkedett Budán, Izabellának és
    a csecsemőnek adta Erdélyt és a Tiszától keletre eső országrészt. Az ország többi, fennmaradó része továbbra is Haubsburg kézen maradt.
    https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2018/10/5.1.-Az-orsz%C3%A1g-h%C3%A1rom-r%C3%A9szre-szakad%C3%A1sa-%C3%A9s-az-orsz%C3%A1gr%C3%A9szek-berendezked%C3%A9se.pdf
  • Dec 29, 1541

    Gyalui egyezmény

    Gyalui egyezmény
    Fráter György váradi püspök, a keleti magyar királyság kincstartója 1541. december 29-én kötötte meg a gyalui egyezményt az I. Ferdinándot képviselő Serédy Gáspár főkapitánnyal. A szerződésben a barát hozzájárult ahhoz, hogy a keleti királyság Habsburg uralom alá kerüljön, ezért cserében azonban azt a fő feltételt támasztotta, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát.
    https://ng.hu/kultura/2007/12/29/a_gyalui_egyezmeny_megkotese/
  • 1551

    Kísérlet az ország egyesítésére

    Fráter György feladva feltételeit megkezdte a keleti országrész átadását. Izabellát és János Zsigmondot lemomdásra kényszerítette. Ferdinánd őt nevezte ki a terület kormányzójává.
  • Dec 16, 1551

    Fráter György meggyilkolása

    Fráter György meggyilkolása
    Az 1551. december 16–17. közötti viharos éjszakán Giovanni Battista Castaldo márkinak a katonái az erdélyi alvinci kastélyban meggyilkolták Fráter György esztergomi érseket és prímást, erdélyi vajdát és helytartót.
  • Sep 9, 1552

    Eger

    Eger
    Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól.
    török-magyar csata
    Török vezérek: Ahmed budai pasa, Ali pasa, I Szulejmán
    Várvédő: Dobó István
    Győzőtt: Dobó István (magyar)
    http://tortenelemcikkek.hu/node/228
  • 1556

    Udvari Haditanács

    Udvari Haditanács
    1556-ban létrehozott hivatal Bécsben, mely a Habsburgok minden országának és tartományának katonai ügyeit intézte közvetlenül.
  • Aug 6, 1566

    Szigetvár

    Szigetvár
    I. Szulejmán szultán 150 000 fős hadserege 1566. augusztus 6-án vette ostrom alá a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben Szulejmán is életét vesztette.
    török-magyar csata
    Török vezér: I. Szulejmán
    Várvédő: gróf Zrínyi Miklós
    Győzőtt: török had
    https://www.youtube.com/watch?v=RXKbSDtHY5k
  • 1568

    Tordai országgyűlés

    Tordai országgyűlés
    Biztosította a bevett felekezetek számára a szabad vallásgyakorlatot, és tiltotta a felekezeti ellenségeskedést. A világon egyedüliként engedélyezte az unitárius vallást.
    https://www.evangelikus.hu/tordai-orszaggyules-450
  • Feb 17, 1568

    Drinápolyi béke

    A császár és a szultán közötti béke. Az egyezség értelmében a császár évi adót fizet, a szultán pedig nem támad. Állandó követeket helyeznek a két fővárosba.
  • Aug 16, 1570

    Speyeri egyezmény

    I. Miksa magyar király és II. János választott magyar király azaz Szapolyai János Zsigmond – követei a speyeri egyezményt, melyben rendezték a kettészakadt királyság részeinek kölcsönös viszonyát. Megszületett az Erdélyi Fejedelemség, de az új állam a későbbiekben gyakorlatilag semmibe vette az 1570-es szerződés pontjait.
  • 1576

    I. Habsburg Rudolf

    I. Habsburg Rudolf
    I. Habsburg1576-1608, a pogányok elleni harc keresztényi kötelességétől is áthatva elhatározta, hogy a birodalom erőforrásait a háború szolgálatába állítja.
  • Period: to

    Tizenöt éves háború

  • Nógrádi várak felszabadítása

    Nógrádi várak felszabadítása
    Pálffy Miklós magyar végvári katonasággal felszabadította a török uralom alól a nógrádi várakat. Fülek, Drégely, Nógrád.
    török-magyar csaták
    Nyer: magyar végvári katonák
  • Vizsolyi Biblia

    Vizsolyi Biblia
    Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a teljes Bibliát.
    http://vizsolyibiblia.hu/biblia/
  • Esztergom

    Keresztény szövetséges hadsereg elkezdte a stratégiai fontosságú Esztergom vívását. Mire a királyi csapatok Esztergom alá érkeztek, Isza bég már felkészült az ostromra. Mivel a túlparti Párkány palánkja török kézen maradt, Budáról vízi úton több ízben is erősítést kapott. Így módjában állt megerősíteni és védeni a Szent Tamás-hegyet és a külvárosokat.
    török-keresztény sereg
    Török: Isza bég
    Keresztény sereg: Pálffy Miklósnak és Nádasdy Ferenc
    Győzőtt: török had
  • Gyurgyevó

    Gyurgyevó
    1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett.
    török-magyar csata
    Magyar: Bocskai István
    Török:
    Nyer: magyar sereg
  • Eger eleste

    A török szultán III. Mohamed hada 1596. szeptember 20-án elkezdte a legendás Eger ostromát. A várat Nyáry Pál kapitány vezetésével védelmezte a magyarokból és jelentős számú idegen zsoldosból álló sereg. A császári főerők, Habsburg Miksa főherceggel az élen tétlenül szemlélték a szultáni sereg rohamait a legendáktól övezett vár falai ellen.
    török-magyar
    Török: III. Mohamed
    Magyar: Nyáry Pál
    Győzőtt: török sereg
  • Mezőkeresztes

    Mezőkeresztes
    Véget ért 1596. október 26-án a III. Mehmed szultán vezette oszmán sereg és a Miksa osztrák főherceg, valamint Báthory Zsigmond fejedelem által irányított Habsburg-erdélyi erők mezőkeresztesi összecsapása.
    török-egyesült királyi és erdélyi had
    Török: III. Mehmed
    Habsburg: Miksa főherceg
    Erdélyi hadvezér: Báthori Zsigmond
    Győzőtt: török had
    https://mezokeresztes.hu/mezokeresztes-bemutatasa/a-mezokeresztesi-csata/
  • Kanizsa

    Kanizsa
    A török nagyvezér, Ibrahim pasa hadserege 1600. augusztus 23-án (illetve az e környéki napokban) Szigetvár közelében táborozott le, s a hódoltsági bégek erőit is bevárva Kanizsa ostromának előkészületeihez fogott hozzá.
    török-magyar csata
    Török vezér: Ibrahim pasa
    Győzőtt: török had
    http://www.kanizsavar.hu/irasos-anyagok/144-kanizsai-var-tortenete.html
  • Álmosd

    Álmosd
    A Tizenöt éves háborúban megkínzott magyar nemesek és hajdúk Bocskai István vezetésével megindítják az első Habsburg-ellenes felkelést.
    https://magyartudat.com/almosd-1604-oktober-2-kitor-a-bocskai-felkeles/
  • Szerencsi országgyűlés

    Szerencsi országgyűlés
    1605-ben választotta a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, Erdély uralkodóját, a Habsburgok ellen 1604-ben indított szabadságharc vezetőjét.
  • Bécsi béke

    A felkelést lezáró bécsi békében Bocskai lemondott magyar fejelemi címéről. Az uralkodó pedig a büntetlenségen túl garantálta a rendi jogok tiszteletben tartását, Erdély korábbi önállóságának visszaállítását, a nemesség, a polgárság és a végvári katonák szabad vallásgyakorlatát.
    https://cultura.hu/aktualis/bocskai-es-a-becsi-beke/
  • Zsitvatoroki béke

    Prágában 1606. december 9-én ratifikálta Rudolf magyar király a zsitvatoroki békeszerződést, mely november 11-én a pillanatnyi állapotok szerint lezárta a tizenötéves háborút.
    https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=60600002.TV&targetdate=&printTitle=A+zsitvatoroki+b%C3%A9kek%C3%B6t%C3%A9s&referer=1000ev
  • II. Mátyás (1608-1619)

    II. Mátyás (1608-1619)
    II. Mátyás 1608-ra elérte, hogy az örökös tartományok és a magyarok rendi gyűlése konföderációt alkosson, és lemondassa Rudolfot.
    Mátyás ekkor főleg hajdúkból álló seregével Prága alá vonult, követelve a magyar koronát és az örökös tartományok átadását. 1611-ben elvette bátyjától megmaradt cseh királyi és császári címét is.
    https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=385
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629)

    Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629)
    A Portához lojális Bethlent 1613-ban, a török csapatok jelenlétében iktatták be tisztségébe.
  • Pázmány Péter

    Pázmány Péter
    Forgách halála után, 1616-ban Pázmány Péter lett az esztergomi érsek, aki hivatalában sokat tett a katolikus nevelésért.
    https://btk.ppke.hu/karunkrol/tortenet/pazmany-peter-elete
  • Harmincéves háború

    Harmincéves háború
    Bethlen a cseh és a magyar rendek kérésére bekapcsolódott a harminéves háborúba.
    http://tortenelemcikkek.hu/node/291
  • Bethlen királlyá választása

    Bethlen királlyá választása
    A magyar rendek Bethlent királyukká választották, de nem egyesíti a két országrészt.
  • Nikolsburg

    Nikolsburg
    Bethlen békét kötött II. Ferdinánddal. Lemondott magyar királyi címéről cserébe megerősítették a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét.
  • Pazmanaeum

    Pazmanaeum
    Pázmány Péter esztergomi érsek 1618-ban saját pénzén vásárolta meg a bécsi Szent Anna templom mellett, az Annagassén álló Kollonich-házat a Pázmáneum számára. Az intézet alapítólevelét 1619. január 10-én írta alá. Megnyitása a Bethlen Gábor elleni háború miatt lehetetlenné vált. 1623. szeptember 20-án újabb alapítólevelet adott ki, melyben a vezetést a Jézus Társaságra bízta. Az alapítást VIII. Orbán pápa 1623. decemberében erősítette meg.
  • I. Rákóczi György (1630-1648)

    I. Rákóczi György (1630-1648)
    A segesvári országgyűlésen 1630. november 26-án választották meg Erdély fejedelmének I. Rákóczi Györgyöt, a Bethlen Gábor halála után kialakuló egyéves hatalmi válság nyertesét. Rákóczi 18 esztendőn keresztül irányította a fejedelemséget, uralkodása pedig a békés fejlődés mellett mérsékelt külpolitikai sikereket hozott.
  • Nagyszombati egyetem

    Nagyszombati egyetem
    Pázmány Péter esztergomi érsek 1635. május 12-én alapította meg a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét, a nagyszombati egyetemet.
  • Linzi béke

    Linzi béke
    I. Rákóczi György erdélyi fejedelem - mint az európai Habsburg-ellenes szövetség tagja 1644-45-ben Magyarországon hadjáratot folytatott a császári uralom alatt álló területek ellen. A háborúskodást lezáró békét 1645. december 16-án kötötték meg Linzben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. (Habsburg) Ferdinánd király képviselői.
    http://www.kislexikon.hu/linzi_beke.html
  • I. Lipót (1657-1705)

    I. Lipót (1657-1705)
    Bécsben született 1640. június 9-én I. Lipót magyar király és német-római császár, III. Ferdinánd második fia, aki majdnem fél évszázadig 1657-1705-ig ült Magyarország trónján.
  • II. Rákóczi György halála

    II. Rákóczi György halála
    II. Rákóczi halálos sebet kapott egy csatában, majd Váradon elesett, és ezzel a Partium jelentős része is a hódoltsághoz kerül.
  • Apafi Mihály (1661-1690)

    Apafi Mihály (1661-1690)
    A török kegyelméből végül a középbirtokos Apafi Mihály került a fejedelemség élére.
  • Eszéki híd

    Eszéki híd
    Zrínyi Miklós horvát bán 1664. február 2-án gyújtatta fel az eszéki hidat, miután téli hadjárata során seregeivel mélyen benyomult az oszmán hódoltság területére. A Dráva felett húzódó átkelő megsemmisítésével Zrínyi az 1663-64. évi Habsburg-török háború egyik legfényesebb hadi sikerét aratta, amivel lehetőséget teremtett az elszigetelődő Kanizsa várának megvívására.
    Magyar hadi esemény
    Hadvezér: Zrínyi Miklós
    Győzőtt: magyar had
  • Új-Zrínyivár

    Új-Zrínyivár
    Köprülü Ahmed oszmán nagyvezír seregei 1664. június 30-án foglalták el a Mura partján fekvő Új-Zrínyivárat, melyet Zrínyi Miklós horvát bán a Muraköz és az örökös tartományok védelmére, illetve Kanizsa megvívásának előkészítése érdekében építtetett. A négy hétig tartó ostromot a közelben várakozó Montecuccoli császári főparancsnok tétlenül nézte végig.
    török-magyar csata
    Támadó: Köprülü Ahmed nagyvezír
    Védő: Zrínyi Miklós
    Győzőtt: török had
  • Szentgotthárd

    Szentgotthárd
    A Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai 1664. augusztus 1-jén vívták meg a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.
    török-egyesített keresztény sereg
    Török vezér: Körpülü Ahmed nagyvezír
    Keresztény sereg tábornoka: Montecuccoli
    Győzőtt: európai egyesített sereg
    http://real.mtak.hu/30979/7/Szentgotthard_2015_vegl.pdf
  • Vasvári béke

    Vasvári béke
    A szentgothárdi csata után, melyben a császári hadsereg fölényes győzelnet aratott a török had fölött, 1664. augusztus 10-én aláírták a vasvári békeszerződést. Amely a szentgotthárdi diadal ellenére török kézen hagyta az újonnan meghódított területeket és az 1660 -1664 között elesett magyar várakat.
  • Zrínyi Miklós halála

    Zrínyi Miklós halála
    Egy vadkan 1664. november 18-án sebezte halálra a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem íróját, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusát. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta.
    https://magyartudat.com/zrinyi-miklos-titokzatos-halala-vadaszbaleset-vagy-gyilkossag/
  • Az ország a török birodalom hűbérese lesz

    Weeselényi Ferenc nádor épp annak a hatalomnak ajánlotta fel hűbérül az országot, amely ellen keményebb fellépést várt Bécstől: az Oszmán Birodalomnak.
  • Összeesküvés Lipót ellen

    Lipót az ellene összeesküvőket Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet osztrák bírósaág előtt fő-és jogvesztésre ítélte.
  • Thököly Imre

    Thököly Imre
    A kuruc betörések akkor váltak igazán veszélyessé, amikor a Felvidékről menekült fiatal főúr, Thököly Imre állt az élükre.
    https://cultura.hu/aktualis/360-eve-szuletett-thokoly-imre/
  • Soproni országgyűlés

    Soproni országgyűlés
    Az I. Lipót magyar király által összehívott soproni országgyűlésen visszaállították a rendi alkotmányt, nádort választottak, és korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlatot.
    http://abauj.info/wp-content/uploads/2016/08/remeczki-abszolutizmus.pdf
  • Kuruc fejedelemség

    Kuruc fejedelemség
    Thököly a Felvidék középső és keleti felén, Kassa központtal létrehozta a kuruc fejedelemséget.
  • Zrínyi Ilona házasság

    Zrínyi Ilona házasság
    Miután feleségül vette Zrínyi Ilonát, Thököy a Rákóczi -birtokra támaszkodva biztosította állama működését. Az ország négy részre szakadt.
    https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/thokoly-imre-zrinyi/ch04s03.html
  • Bécs török ostroma

    Bécs török ostroma
    Bécs török ostromát Kara Musztafa török nagyvezír irányította az Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf vezette védők ellen. A szeptemberig elhúzódó várvívás végén, a Sobieski János vezette keresztény haderő visszaverte az oszmánokat, és győzelmével előkészítette Magyarország felszabadítását.
    török-Habsburg és keresztény haderő csata
    Török: Kara Musztafa nagyvezír
    Védő: Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf
    Keresztény haderő: Sobieski János, Lotharingiai Károly
    Nyer: keresztény haderő
  • Szent Liga

    A törökök kiűzésére létrejött európai szövetség, melyet XI. Ince pápa szervezett. A szövetség tagjai a Habsburg Birodalom, a Pápai Állam, Velence, Lengyelország és Oroszország. A pápa közbenjárására XIV. Lajos francia király semlegességet vállalt.
  • Várad

    Várad
    A törökök Thökölyt Váradon tőrbe csalták, és a béke fejében ki akarták szolgáltatni a császárnak.
  • Buda visszafoglalása

    Buda visszafoglalása
    Két és fél hónapig tartó ostrom után 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.
    török- egyesített keresztény sereg csata
    Török: Abdurrahman pasa
    Keresztények: Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly
    Győzőtt: egyesített keresztény sereg
  • Erdély megszállása

    Buda bevételét követően Lotharingiai Károly hadai megszállták Erdélyt. Apafi Mihály kénytelen volt átadni a várkat és hadisarcot fizetni.
  • Nagyharsány

    Nagyharsány
    A szövetséges keresztény hadak és a török haderő 1687. augusztus 12-én vívták meg Nagyharsány mellett azt a döntő jelentőségű ütközetet, amely eldöntötte, hogy immár a dunántúli részek nagy része felszabadultak a török uralom alól.
    török-keresztény sereg
    Török vezér: Abdurrahman
    Keresztény sereg: Lotharingiai Károly
    Győzőtt: keresztény sereg
  • Pozsonyi országgyűlés

    Pozsonyi országgyűlés
    A Buda visszafoglalása után megtartott országgyűlésen a rendek lemondtak szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.
    https://mult-kor.hu/cikk.php?id=18708
  • Munkács vára

    Munkács vára
    Antonio Caraffa császári tábornok 1688. január 17-én foglalta el Munkács várát, melyet Zrínyi Ilona és a Thököly Imréhez hű maroknyi kuruc őrség két éven keresztül védelmezett I. Lipót király hadaival szemben.
    kuruc-császári sereg
    Kuruc: Zrínyi Ilona
    Császárság: Antonio Caraffa császári tábornok
    Győzőtt: császári sereg
  • Belgrád

    Belgrád
    Az ősi és legendás Nándorfehérvár 1688. szeptember 6-án szabadult fel, avagy a stratégiai fontosságú Belgrád a 167 éves török uralom alól. Az ostromló keresztény sereget – amely augusztus első felében kezdte meg a város vívását – Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette.
    török-keresztény sereg
    Török: Abdurrahman
    Keresztény sereg: Miksa Emánuel bajor választófejedelem
    Győzőtt: keresztény sereg
  • Diploma Leopoldinum

    Diploma Leopoldinum
    A fogarasi országgyűlés 1691. december 4-én hirdette ki a Diploma Leopoldinumot, mely az 1848-as unióig meghatározta Erdély politikai berendezkedését. I. Lipót adománylevelének értelmében a fejedelemség Magyarországtól különálló tartományként tagozódott be a Habsburg Birodalomba, belső autonómiájához pedig széles körű vallási jogokat és viszonylag kedvező adóterheket kapott.
    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1691_december_4_a_diploma_leopoldinum_kiadasa/
  • Zentai csata

    Zentai csata
    Savoyai Jenő császári hadvezér 1697. szeptember 11-én aratott elsöprő győzelmet Zentánál II. Musztafa szultán és Elmasz Mehmed nagyvezír serege felett. A tiszai átkelés közben meglepett oszmán had a birodalom történetének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el: becslések szerint mintegy 30.000 török katona veszett oda az ütközet során.
    török-Habsburg birodalom csata
    Török: II. Musztafa szultán és Elmasz Mehmed nagyvezír
    Habsburg: Savoyai Jenő császári hadvezér
    Győzőtt: Habsburg sereg
  • Karlócai béke

    Karlócai béke
    Az Oszmán Birodalom és a dunai monarchia között 1699. január 26-án megszületett a karlócai béke. Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult, Erdély is Habsburg fennhatóság alá került.
  • Brezáni kiáltvány

    II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós gróf 1703. május 12-én adta ki a brezáni kiáltványt, melyben a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország „nemes és nemtelen” lakóit. A Lengyelországból küldött pátens hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja a dolhai vereség ellenére utóbb egész Magyarországot elborította.
    https://rakoczimuzeum.hu/hu/friss-hirek/56-tudta-e/235-tudta-e-e
  • Vetési pátens

    Rákóczi a jobbágyság megnyerése érdekében a harcoló jobbágyoknak megígérte, hogy a harcok idejére eltörlik állami és földesúri terheiket.
    https://tudasbazis.sulinet.hu/HU/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/magyarorszag-egyesul-1670-1711/a-rakoczi-szabadsagharc
  • Höchstadt

    Höchstadt
    Az angol–osztrák erők és a francia-bajor egyesült seregek a höchstädti 1704. augusztus 13-án vívták ütközetet, ahol John Churchill, Marlborough hercege vezetésével, az előbbi szövetség csapatai arattak győzelmet. A höchstädti csata a spanyol örökösödési háború legfontosabb összecsapása volt, mely nem csak az európai küzdelem, de a Rákóczi-szabadságharc kimenetelét is meghatározta.
    angol–osztrák erők és a francia sereg csatája
    Győzőtt: angol-osztrák sereg
  • Szécsényi országgyűlés

    Szécsényi országgyűlés
    II. Rákóczi Ferenc 1705. szeptember 12-én nyitotta meg a szécsényi országgyűlést, mely a rendi hagyományok nyomán kísérletet tett a Habsburgok ellen küzdő kurucok államának megformálására. Létrehozták a szabadságharc legfontosabb politikai és gazdasági szerveit, miközben a társadalmi problémákra kiváltságok kérdése, vallási ellentétek, múltbeli sérelmek is próbált megoldást találni. Döntések: Rendi szövetségeket kötöttek (konföderációt), vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit.
  • Ónodi országgyűlés

    Ónodi országgyűlés
    Az ónodi országgyűlésen 1707. június 6-án kimondták a trónfosztást. A pénzügyi helyzet javítása érdekében adót szavaztak meg, melynek megfizetését a nemeseknek is vállalnia kellett.
    https://mult-kor.hu/az-onodi-orszaggyules-legfontosabb-pontjat-a-vitaig-titokban-tartottak-20190613
  • Trencsén

    Trencsén
    II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708. augusztus 3-án vívta az általa indított szabadságharc legszerencsétlenebb kimenetelű csatáját, mely során a kurucok Trencsénnél katasztrofális vereséget szenvedtek a Siegbert Heister irányította császári erőktől.
    kuruc-osztrák császári sereg csata
    Kuruc: II. Rákóczi Ferenc fejedelem
    Császári hadvezér: Siegbert Heister
    Győzőtt: osztrák császári sereg
  • Sárospataki országgyűlés

    Sárospataki országgyűlés
    Sárospatakon 1708. november 28-án nyílt meg a Rákóczi-szabadságharc utolsó kuruc országgyűlése, mely a felkelők megrendült helyzetét a katonáskodó jobbágyok felszabadításának ígéretével és a hadiadó beszedésének leegyszerűsítésével próbálta javítani.
  • Szatmári béke

    Szatmári béke
    A szatmári béke megkötésére 1711. április 29-én Nagykárolyban került sor Károlyi Sándor a kuruc haderő főparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének főparancsnoka között. A császár ígéretet tett a rendi jogok és a szabad vallásgyakorlat biztosítására, megszüntették az Újszerzeményi Bizottságot. A rendeknek azonban bele kellett nyugodniuk, hogy Magyarországon a Habsburgok uralkodnak. Másnap tette le a fegyvert a kuruc hadsereg a majtényi síkon.
  • Temesköz visszafoglalása

    Temesköz visszafoglalása
    A császári csapatok 1718-ban kiűzik az oszmánokat Temesvárról is, ezzel a török uralom a Temesközben is véget ér. Területét a bécsi kormányzat a töröktől való visszafoglalása után nem csatolta Magyarországhoz, hanem 11 vidékre osztva Temesi Bánság néven külön kormányozta.
  • Pozsareváci béke

    Pozsareváci béke
    Az Oszmán Birodalom a Habsburgokkal és a Velencei Köztársasággal 1718. július 21-én kötötte meg a pozsareváci békét, mely egyezmény a Serenissimával négyéves, Béccsel pedig kétesztendős háborút zárt le. A szerződés értelmében Magyarország egésze felszabadult a török uralom alól.
    https://mult-kor.hu/cikk.php?id=6140