-
Aug 29, 1526
A mohácsi csata
A mohácsi csata súlyos vereséget jelentett a magyaroknak, mely során elvesztették uralkodójukat, II. Lajost, így az ország király nélkül maradt. -
Period: Aug 29, 1526 to Aug 29, 1541
A három részre szakadás
-
Nov 10, 1526
Első királyválasztás
Ő az ország leggazdagabb földesura, s a trónra a rákosi végzés miatt tart igényt. A székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta és megkoronázta a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, I. Ferdinánd ellenében. János király Szulejmán szultán támogatásával haláláig megtartotta trónját. -
Dec 17, 1526
Második királyválasztás
Ferdinánd megválasztására decemberben került sor Pozsonyban, koronázására csak 1527 novemberében zajlott le. Ő a Habsburg-Jagelló házassági szerződésre hivatkozva akarta megszerezni Magyarország trónját. -
1532
Kőszeg ostroma
I. Szulejmán oszmán szultán hatalmas hadserege megkezdte a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány a nagy túlerővel szemben is 25 napon át hősiesen védelmezett. Az eredmény jelképes török győzelem. -
1538
Váradi egyezmény
I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés, melyben kimondták azt, ha Szapolyai meghal, akkor Ferdinándé lesz egész Magyarország trónja, még akkor is, ha időközben Jánosnak fia születik. -
1541
Gyalui egyezmény
Fráter György váradi püspök és Habsburg Ferdinánd magyar király köti Gyalu várában. A szerződés értelmében György hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság keleti fele, Szapolyai János Zsigmond országrésze Habsburg uralom alá kerüljön. Cserében Fráter György kikötötte, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát a töröktől. -
Aug 29, 1541
Buda elfoglalása
Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai csellel elfoglalták, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált.
