Magyar történelem (10.osztály II. & IV. fejezet)

  • 1514

    Dózsa-féle parasztháború

    Dózsa-féle parasztháború
    A magyar történelem legnagyobb paraszfelkelése. A parasztok fellázadtak a nemesek ellen, mert a nemesek elnyomták és kihasználták őket. A felkelést Dózsa György vezette. Kezdetben sikeres volt, és a parasztok elfoglalták a városokat és megtámadták a nemesek birtokait. Azonban a felkelést a nemesek leverték, és nagyon megbüntették a parasztokat. Dózsa György is meghalt a felkelés során.
  • 1526

    Mohácsi vész

    Mohácsi vész
    A török hadsereg legyőzte a magyar királyi sereget a mohácsi csatában. A magyar király, II. Lajos életét vesztette, és ez a vereség hosszútávú következményekkel járt. A győzelem révén a törökök hosszú ideig uralmuk alá vonták Magyarországot, ami jelentős változásokat eredményezett a történelemben és az ország sorsában.
  • 1541

    Buda eleste

    Buda eleste
    A törökök évekig ostromolták a várost, amíg végül 1541-ben elfoglalták. Az ostrom alatt a védőknek sikerült elűzniük a török sereget, de a törökök hamarosan visszatértek, és végül sikerült elfoglalniuk a várost. A török hódoltság körülbelül 150 évig tartott.
  • 1552

    Eger védelme

    Eger védelme
    A törökök nagy sereggel vonultak Eger városa felé, amelyet csak néhány száz védő tartott. Az ostrom hosszú hónapokig tartott, és a védőknek nagyon nehéz körülmények között kellett élniük. A védőknek sikerült megvédeniük a falakat, és a törökök elvonultak. Kiemelkedett közülük a vár kapitánya, Dobó István, aki nélkül mindez nem sikerülhetett volna.
  • 1566

    Szigetvár ostroma

    Szigetvár ostroma
    A török hadsereg ostrom alá vette Szigetvár várát. Zrínyi Miklós és a magyar védők hősiesen ellenálltak, de végül a vár elesett. Az ostrom súlyos veszteségeket okozott a törököknek, és megakadályozta további előrenyomulásukat Európában.
  • 1568

    A tordai határozat

    A tordai határozat
    Ez a határozat hivatalosan elismerte a magyarországi református vallást, valamint az unitárius és a lutheránus vallási közösségeket. Az Erdélyi Fejedelemség ezzel az első olyan állam lett Európában, amely hivatalosan elfogadta a protestáns vallásokat. A tordai határozat megalapozta a vallásszabadság és a tolerancia elvét, amely jelentőséggel bírt az európai vallási történelemben, és elősegítette a protestáns vallási közösségek fejlődését Magyarországon.
  • Period: to

    Tizenöt éves háború

    Ez a háború a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között zajlott. Ez a konfliktus a két hatalmas birodalom közötti területi és politikai rivalizálás miatt robbant ki. A háború során a Habsburgok és az oszmánok több ütközetet vívtak egymással, és a harcok terjedtek az egész közép-európai régióra. A háború végső soron Habsburg győzelemmel zárult, és a zsitvatoroki békeszerződés lezárta a konfliktust.
  • Period: to

    Bocskai-felkelés

    A felkelés a Habsburg birodalom ellen indult, amit Bocskai István, az erdélyi fejedelem vezetett, aki a magyar nemesek és a protestánsok támogatásával harcolt a Habsburg uralom ellen. A felkelés sikeres volt, és Bocskai megszerezte a Habsburgoktól a függetlenségét elismerő Zsitvatoroki békeszerződést.
  • Zrínyi téli hadjárata és a vasvári béke

    Zrínyi téli hadjárata és a vasvári béke
    A Habsburg Birodalom hadseregei támadást indítottak az Oszmán Birodalom ellen. Zrínyi Miklós, a horvát bán, a magyar hadvezér és költő, a hadjárat során sikeresen elfoglalta a török ellenőrzés alatt lévő várakat és területeket, nagyban hozzájárulva a Habsburgok helyzetének erősítéséhez Közép-Európában. A hadjáratot a vasvári béke zárta le, amelyben az Oszmán Birodalom elfogadta a Habsburgok megerősített pozícióját és területi igényeit a térségben.
  • Buda felszabadítása

    Buda felszabadítása
    A Habsburgok vezetése alatt álló szövetséges hadsereg sikeres ostromot indított Buda várának visszafoglalására a töröktől, akik azelőtt több mint 150 éven át uralmuk alatt tartották a várost. Az ostrom hosszú és heves volt, de végül a Habsburgok győztek, és Buda visszakerült a Habsburg uralom alá.
  • Karlócai béke

    Karlócai béke
    Ez a béke lezárta a hosszú ideig tartó Habsburg-Oszmán háborút. A szerződés értelmében az Oszmán Birodalom területet veszített a Habsburgoknak, és elfogadta a Habsburgok uralmát a Balkánon és a Közép-Európai régióban.
  • Szatmári béke

    Szatmári béke
    Ez a béke lezárta a Rákóczi-szabadságharcot, amelyet a magyarok a Habsburgok ellen vívtak. A szerződés értelmében az Oszmán Birodalom elismerte a Habsburgok uralkodását Magyarországon, és garantálta a magyar nemesek jogait.
  • Period: to

    Országgyűlés (Pragmatica Sanctio)

    A magyar rendek elfogadták III. Károly nőági örökösödésének rendeletét, cserében pedig megerősítették rendi jogaikat és Magyarország különállását a birodalmon belül. Megállapodtak a közös védelmen és a két birodalomfél együttes öröklődésén.
  • Kettős vámhatár bevezetése

    Kettős vámhatár bevezetése
    A kettős vámhatár értelmében az áruknak két vámellenőrzésen kellett átmenni, ami jelentős bürokratikus terhet jelentett az árukereskedelem számára. A rendelet célja, hogy a birodalom belső piacát védelmezzék az olcsóbb külföldi árukkal szemben, és növeljék a birodalom gazdasági önállóságát.
  • Ratio Educationis

    Ratio Educationis
    Mária Terézia tanügyi rendelete, mely államilag előírt tantervek bevezetését támogatta. Főként a történelemre, a földrajzra és a gyakorlati ismeretekre fektették a hangsúlyt.
  • Jobbágyrendelet

    Jobbágyrendelet
    A II. József által kiadott rendelet megszüntette a jobbágyság röghöz kötését. A parasztok földesúri engedély nélkül is mesterséget tanulhattak.