-
Aug 29, 1526
Mohácsi csata
Mohácsi csata animáció
A mohácsi csatatéren a Tomori Pál vezette 20-25 ezer fős magyar sereg katasztrofális vereséget szenved I. Szulejmán török szultán 60 000 fős csapataitól. Az áldozatok között van II. Lajos magyar király (belefullad a Csele-patakba). A magyar bárók és főpapok jelentős része is elesik a harcban. Szulejmán a csatát követően bevonul Budára, de ekkor még nem foglalja el. -
Period: Aug 29, 1526 to
Török jelenlét Magyarországon
Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítáas Magyarországon
Tóth Diána cikkében a török kori emlékek turisztikai célú hasznosításáról lehet olvasni -
May 10, 1529
Első kísérlet Bécs és Magyarország elfoglalására
Szulejmán 1529. évi hadjárata, Bécs sikertelen ostroma
I. Szulejmén seregével elindul Bécs és ezen keresztül Magyarország ostromára. Augusztusban Perényi Péter a szultán fogságába esik a Szent Koronával együtt, de a Szultán kiadja Szapolyai Jánosnak Perényit. Szeptember 14-én Szulejmán visszadta Budát és a Szent Koronát. Szeptember 22-október 15. Lezajlott Bécs sikertelen ostroma. -
Aug 5, 1532
Kőszeg várának sikertelen ostroma
Rubicon-cikk: Kőszeg ostroma
1532 augusztus folyamán Szulejmán ostromolta a Jurisich Miklós által védett Kőszeg várát sikertelenül. A sikertelenség okát a történészek az utóbbi időben már nem Jurisichék hősies védekezésében látják (noha abban is), hanem sokkal inkább a Bécs alatt állomásozó 100 000 fős sereg elrettentő erejében, melyek Bécs védelmére lettek kirendelve. -
Aug 29, 1541
Buda bevétele a törökök által
Buda bevétele
Szulejmán szultán egyetlen ágyúlövés nélkül foglalja el a fővárost. Török Bálintot a szultán fogságba vetette. Ekkor alakul meg az első magyarországi vilajet Buda központtal. Ezután az ország keleti terülteit szandzsákként Szapolyai legfőbb híveinek adományozza. Erdélyt János Zsigmond és anyja kapta meg, A Tiszántúl nagy része Fráter Györgyé lett. -
Sep 2, 1566
Gyula eleste
Gyula ostroma
1566. május 1.-jén I. Szulejmán elindult utolsó hódító hadjáratára. Gyula ostroma július 21. után indult meg, végül szeptember 2-án adta meg magát a túlerőnek. Az év másik kiemelkedő eseménye Szigetvár eleste szeptember 8-án. Szigetvár alatt leli halált Zrínyi Miklós várvédő és I. szulejmán szultán is. Új korszak köszönt a Török Birodalomra. -
Eger eleste
Események a mezőkeresztesi csatáig, Eger eleste
Ezen a napon Eger őrsége Nyáry Pál kapitány tiltakozása ellenére feladja a várat, ahol a törökök megszervezik az ötödik magyarországi villajetet, amely a török kor végéig fenn marad. -
Vasvári béke
Vasvári béke
Vasváron I. Lipót és IV. Mehmed küldöttei békét kötnek, melynek értelmében az oszmánok megtartják a korábban elfogllat Érsekújvárt és Váradot a Partiummal együtt, a Bihar megyei Székelyhidat lerombolják, Erdélyt a királyi hadak elhagyják. A képen a vasvári béke kezdősorai láthatók török nyelven a szultán tugrájával. -
Bécs utolsó ostroma megkezdődik
Bécs utolsó ostroma
Kara Musztafa nagyvezír ezen a napon kezdte meg Bécs utolsó ostromát. Azonban szeptember 12-én Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly, II. Miksa bajor és II. János György szász választó vezette egyesített seregek döntő győzelmet arattak, így Bécs ismét felszabadult. A török erejéből több támadásra már nem futotta a későbbiekben. -
Buda visszafoglalása
3D Budavár visszafoglalásaBuda visszafoglalása
Budát ezen a napon szabadította fel a Szent Liga, az ostrom már június 30. óta zajlott. Az ostromlók létszáma 65 ezer fő környékére tehető, ebből 15 ezer magyar, a várat 10 ezer oszmán katona védte. A török kiüzése Magyarországról elérhető közelségbe került, noha még néhány évtizedet igényelt. -
Zentai Csata
Zentai csata
E napon aratott Savoyai Jenő Zentánál gyözelmet az oszmán seregek felett. Elesik Elmász Mehmed nagyvezír, a törökök parancsnoka is. 1699. januárjában aláírták a karlócai békét, mely I. Lipót uralma alá helyezte Erdélyt és Bácskát, a törökök csak a Maros-Tisza közét tarthatták meg Temesvárral. Magyarország nagy része felszabadult, a török ténylegesen csak 1718 távozott a történelmi Magyarországról.
