Magyarország - Fontos évszámok (1490-1700)

By panka
  • Period: 1490 to 1516

    II.Ulászló uralkodása Magyarországon

  • 1505

    Rákosi végzés

    Rákosi végzés
    A rendek elfogadták a köznemesség nyomására a végzést, melyben az állt, hogy ezentúl csak magyar születésű királyt választanak.
  • 1514

    A Dózsa-féle parasztháború

    A Dózsa-féle parasztháború
    Bakócz Tamás török elleni keresztes hadjáratot hirdetett meg X.Leó pápa felhatalmazásával. A rendeknek nem tetszett az, hogy annyi parasztot felfegyvereznek és értelmetlennek találták a török elleni támadást, hiszen jelenleg békében voltak. Ezért meg akarták akadályozni a hadjáratot, de nem jártak sikerrel. Dózsa György lett a keresztesek parancsnoka, és miután a kormány le próbálta állítani a szervezést, a parasztok felkeltek a nemesek ellen. Végül Szapolyai János hadai verték le Dózsa seregét.
  • Period: 1516 to 1526

    II.Lajos uralkodása Magyarországon

  • Period: 1520 to 1566

    I.Szulejmán a török trónon

  • Period: 1526 to 1564

    I.Habsburg Ferdinánd uralkodása

    A főnemesi párt választotta meg. Külső segítséget reméltek tőle a török ellen. Pozsonyban koronázták meg.
  • Period: 1526 to 1540

    I.János uralkodása

    A köznemesek, ezzel együtt Szapolyai János jelöltje. Mellette szólt hadserege és nagy birtokai. Székesfehérváron koronázták meg.
  • Aug 29, 1526

    Mohácsi csata

    Mohácsi csata
    A magyar had megpróbáta megállítani a törököket, de vereséget szenvedtek. A csata közben meghalt a király is.
  • 1529

    Az ország két részre szakadása

    A török sereg megtámadta Ferdinándot. Erdély török hűbéressé vált. Szulejmán célja Bécs elfoglalása volt, de az ostrom elhúzódott, ezért a törökök visszavonultak. Szulejmán hadjárata miatt Szapolyai uralkodott az ország kétharmadán, de a bárók többsége kitartott Ferdinánd mellett.
  • 1532

    Törökök újra megkísérelték elfoglalni Bécset

    Szulejmán ismét el Bécset támadta, de Ferdinánd V.Károly segítségével féken tudta tartani őt. Kőszeg ostroma volt a legszámottevőbb összecsapás, melyben Jurisics Miklós hősiesen védte várát. Miután úgy tűnt a viszonyok nagyon kiegyensúlyozottak, a törökök és a magyarok szerződést kötöttek, amely leírta befolyási övezeteiket (1533).
  • Aug 29, 1541

    A törökök elfoglalták a budai várat

    Szulejmánt Fráter György Budára hívta segítségül, mivel nem akarta átadni a rá eső országrészt Ferdinándnak, de Szulejmán ahelyett hogy segített volna, inkább úgy határozott, hogy ideje elfoglalni a budai várat. Ezt könnyű szerrel végre is hajtotta és ennek következtében három felé szakadt az ország (Királyi Magyarország, Török hódoltság, Erdélyi Fejedelemség).
  • 1556

    Az Udvari Haditanács létrejötte

    Az Udvari Haditanács létrejötte
    Ferdinánd hozta létre a hadügyek központi irányítására, mely egész birodalmára kiterjedt.
  • Period: 1556 to 1571

    János Zsigmond erdélyi vajda

  • 1566

    Sziget várának ostroma

    Sziget várának ostroma
    Zrínyi Miklós hadserege védte a várat, amit a törökök könnyű szerrel bevettek. A csata során Zrínyi Miklós életét vesztette de a szultán is elhunyt ez idő alatt.
  • 1568

    A drinápolyi béke

    Szulejmán halála után véget értek a török hódítások. Utóda békét kötött a Habsburgokkal, mert úgy látta, túl erős nagyhatalom ahhoz, hogy kiszorítsák az országból.
  • 1570

    A speyeri szerződés

    János Zsigmond szerződést kötött a Habsburgokkal, hogy ha lemond a választott magyar királyi címéről, elismerik Erdély fejedelmeként.
  • Period: 1576 to

    I.Habsburg Rudolf uralkodása

  • Period: to

    A tizenöt éves háború

    A török hadak megtámadták a Száva menti Sziszeket, melyre I.Habsburg Rudolf bevetette a birodalom erőforrásait. A háborúba az erdélyi fejedelem is bekapcsolódott. A háborút békekötéssel zárták.
  • A vizsolyi Biblia

    A vizsolyi Biblia
    Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a Bibliát.
  • Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmének választják

    Bocskai Istvánt Erdély és Magyarország fejedelmének választják
    Bocskait nagy sikerei miatt a rendek a szerencsi országgyűlésen választották meg.
  • A bécsi béke

    A Habsburgok és Bocskai katonái és ellátásai végesnek tűntek ezért megkötötték a bécsi békét. A béke hatására Bocskai lemondott magyar fejedelmi címéről, ezért cserébe az uralkodó garantálta a rendi jogok tiszteletben tartását és a végvári katonák szabad vallásgyakorlását.
  • Period: to

    II.Mátyás a magyar trónon

  • Period: to

    Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

  • Pázmány Péter esztergomi érsek lett

    Pázmány Péter esztergomi érsek lett
    Ezután is kiállt a magyar rendi jogokért.
  • Bethlen magyar királlyá választása

    Bethlen magyar királlyá választása
    Besztercebánya
  • Period: to

    Zrínyi Miklós az uralkodó

  • A nikolsburgi béke

    Bethlen és II.Ferdinánd között. Bethlen lemondott a magyar királyi címről, cserébe megerősítették a bécsi békét és Bethlen megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét.
  • Period: to

    I.Rákóczi György uralkodása

  • A linzi béke

    Rákóczi megújította a bécsi békét és kiterjesztette a vallásszabadságot a jobbágyokra is.
  • Period: to

    II.Rákóczi György a trónon

  • Period: to

    I.Lipót a Habsburg trónon

  • Period: to

    Apafi Mihály erdélyi fejedelem

  • Az érsekújvári ostrom

    Az érsekújvári ostrom
    Köprülü Ahmed nagyvezír megtámadta Érsekújvárt. Egyedül Zrínyi hadai álltak az útjába.
  • Az Új-Zrínyivár lerombolása

    Az Új-Zrínyivár lerombolása
    Köprülü Ahmed Kanizsa helyett Zrínyi saját építésű várát foglalta el és le is rombolta azt.
  • A szentgotthárdi győzelem

    Montecuccoli ( I.Lipót választott fővezére ) Szentgotthárdnál fölényesen legyőzte az oszmán sereget.
  • A vasvári béke

    A császárnak nem kényszerült volna feltétlenül a békekötésre, hiszen az oszmán sereg nem volt nagyon fejledt, de félt a kétfrontos háborútól ( franciák ), ezért jobbnak látta a békekötést. A törökökkel kötött béke meghagyta török kézen az újonnan meghódított területeket és a visszamenő négy év alatt elesett magyar várakat.
  • Erdély az Oszmán Birodalom hűbérese lett

    Wesselényi Ferenc kilátástalan volt, ezért ajánlotta hűbérül az országot.
  • Wesselényi halála

    Wesselényi halála
    Ezután Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc és I.Rákóczi Ferenc folytatták az összeesküvés szervezését I.Lipót ellen.
  • Az összeesküvők elfogása

    Egyedül I.Rákóczi Ferenc úszta meg a kivégzést, ugyanis anyja 400000 arannyal kiváltotta őt.
  • Period: to

    II:Rákóczi Ferenc uralkodása

  • Thököly Imre a kurucok élére állt

    Thököly Imre a kurucok élére állt
    Vezetésével a kurucok egyre nagyobb veszélyt jelentettek I.Lipótnak, mert így magabiztosabbak lettek és egymás után elfoglaltak több vidéki várat és várost is.
  • Soproni országgyűlés

    I.Lipót nem akarta, hogy a kurucok tovább lázongjanak, mert a franciákkal való háborúval volt elfoglalva. Ezért lemondott az abszolutizmusról és visszaállította a rendi alkotmányt. A nemességnek tetszett I.Lipót ajánlata és el is fogadta azt, de a kurucok elutasították, mert az ő gondjaikra a császár nem ajánlott megoldást.
  • Kara Musztafa vezette hadsereg elindul Bécs ostromára

    Kara Musztafa vezette hadsereg elindul Bécs ostromára
    Az oszmán hadsereg megindulása után a császár elhagyta a katonailag jól felszerelt Bécset és segítséget kért a lengyel királytól és néhány német uralkodótól, akik pont időben jöttek, mert Bécs két hónap csatározás után vészesen kimerült. A felmentő sereg könnyű szerrel megfékezte a törököket.
  • A Szent Liga megalapítása

    A Szent Liga megalapítása
    XI.Ince pápa meggyőzte Lipótot, hogy folytassa a háborút, még XIV.Lajost is rávette a fegyverszünetre. Így alakult meg a törökellenes Szent Liga, melynek tagjai a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence volt.
  • Buda visszafoglalása

    Buda visszafoglalása
    Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly vezetésével két hónap ostrom után a hadaknak sikerült elfoglalniuk Buda várát Abdurrahmantól. A seregek nem álltak itt meg és kiüldözték egyenesen Belgrádig a törököket.
  • Erdély megszállása (Lotharingiai Károly)

    Erdély megszállása (Lotharingiai Károly)
    Miután Budát visszafoglalták Lotharingiai Károly hadai megszállták Erdélyt. A meggyengült Erdély nem tudott ellenállni, ezért Apafi Mihály nem tehetett mást, mint lemondani várairól és hadisarcot fizetni.
  • Pozsonyi országgyűlés

    Buda visszafoglalása után a rendek lemondtak szabad királyválasztási jogukról és az ellenállási záradékról. Ennek hatására Lipót egyre jobban önkényesen uralkodott.
  • Savoyai Jenő Zentai győzelme

    Savoyai Jenő Zentai győzelme
    A Habsburg Birodalom kétfrontos háborúnak volt kitéve, azonban bírta a sarat, és Savoyai Jenő miután legyőzte a törököket Zentánál, az Oszmán Birodalom csekély fennmaradt erőforrásai miatt békét kért.
  • tokaj-hegyaljai kuruc felkelés

    Mikor a kurucok felkelést indítottak Tokaj-Hegyalján, Rákóczi Bécsbe menekült, de visszatért Magyarországra a Tisza vidéki felkelők felkérése miatt. Visszatérése után a Habsburg-ellenes felkelés vezetője lett.
  • A karlócai béke

    A karlócai béke
    Mikor a Habsburgok és a törökök is kifogytak az erőforrásaikból és az oszmánok Zentánál elbuktak megszületett a karlócai béke, mely kimondta, hogy Magyarország felszabadul (Temesköz kivételével) és Erdély is a Habsburgokhoz tartozik ezentúl.
  • A szécsényi országgyűlés

    A kurucok első országgyűlése Szécsényben történt. Itt rendi szövetséget kötöttek, és vezetővé választották Rákóczit.
  • Az ónodi országgyűlés

    A szabadságharc sok pénzt emésztett fel és egy idő után pénzszűkében voltak, ezt Rákóczi a Habsburgok trónfosztásával akarta orvosolni. Ez a művelet nem járt nagy sikerrel.
  • A szatmári béke

    A szatmári béke
    Végül a Habsburgok és a kurucok hosszas tárgyalások után békét kötöttek. A béke kimondta a rendi jogok visszaállítását és a szabad vallásgyakorlást, viszont ezért cserébe Magyarországon a Habsburgok uralkodtak.