-
Period: Apr 9, 1514 to Jul 15, 1514
Dózsa-féle parasztháború
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György volt. A parasztháború végül véres kudarca fulladt és a kegyetlen megtorlás megpecsételte az ország sorsát. -
Aug 29, 1526
A mohácsi csata
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmángyőzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett eseménye. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya, sokak szerint, ez tette lehetővé a török megszállást. -
Aug 29, 1541
Buda török elfoglalása
Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti a mohácsi csata 15. évfordulóján került sor. A török sereg elit egységei, a janicsárok bevonultak a várba, mialatt a várat védő magyar katonaság egy része, a magyar főurak és Izabella királyné a fiával együtt Szulejmán sátránál időzött. A törökök serege ostrom nélkül elfoglalta a várat. -
1566
Szigetvár ostroma és Szulejmán halála
Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során, amikor hősi halált haltak. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el. -
Period: Jan 6, 1568 to Jan 13, 1568
Tordai határozat
A leghíresebb tordai, 1568-as országgyűlést január 6. és 13. között tartották. A hagyományos történelemfelfogás szerint ezen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot. Ennek tényleges tartalma az volt, hogy a törvény biztosította a négy legelterjedtebb keresztény vallás szabad gyakorlását és terjesztését. A törvény által kedvezményezett, úgynevezett bevett vallások a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások voltak. -
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség, a Német-római Birodalom és a pápai állam támogatásával. -
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. -
Linzi béke
A linzi béke III. Ferdinánd császár, magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1645. december 16-án megkötött békeszerződés, a harmincéves háború idején. -
Téli hadjárat
A téli hadjárat más néven eszéki hadjárat Zrínyi Miklós hadjárata 1664 télutóján, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre. A király a magyar csapatok főparancsnokának nevezte ki Zrínyit, aki sikeres vállalkozásával felgyújtotta a dunántúli török helyőrségeknek utánpótlást biztosító eszéki hidat, de az udvar késlekedése miatt nem tudta a győzelmet kamatoztatni. A Zrínyi Miklósban politikai ellenfelet látó Bécs, Kanizsa kudarccal végződött ostroma után leváltotta. -
Bécs török ostroma
Bécs második török ostroma 1683. július 14. és szeptember 12. között zajlott. Ez volt az Oszmán Birodalom második kísérlete a császárváros bevételére, másfél évszázaddal az 1529-es első török ostrom kudarca után. A város felmentésére nemzetközi haderő szerveződött. A végveszélybe jutott székvárost a keresztény felmentő haderő érkezése mentette meg. A következő években Ausztria főhercege sikeresen elfoglalta Buda várát és megkezdte a török hatalom kiszorítását Magyarországról. -
Buda visszafoglalása
Miután Bécs ostroma során totális vereséget szenvedett a török sereg az évek során sorra halmozta sikereit az egyesített keresztény sereg. 1686 szeptember. 2-án a Szent Liga csapatai megostromolták és sikeresen be is vették a már közel 150 éve török kézen lévő magyar fővárost. A török erők a vár megerősítése és kitartó küzdelmük ellenére sem tudták azt megvédeni. -
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699. január 26-án írták alá Karlócán. A béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző Habsburg–török háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult. Az aláírók az Oszmán Birodalom, valamint a Habsburg Monarchiát, a lengyel–litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot is magában foglaló Szent Liga voltak. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.