Vörösmarty Mihály

By R. Kitti

  • Kölcsey Ferenc

    Születése: Sződemeter, 1790. augusztus 8.
    Apja halála: 1796. augusztus. 9.
    Anyja halála: 1801.
    5 éves korától a debreceni Refortmátus kollégiumba járt 1809-ig.
    1815: Felelet a Mondolatra
    1823. január 22: Himnusz
    1836. november 12: Kisfaludy Társaság alapító tagja lett.
    Halála: Szatmárcseke, 1838. augusztus. 23.

  • Élete

    Pusztanyéken született 1800. december 1-jén. Magyar költő, író, ügyvéd, táblaíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy társaság rendes tagja volt, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Szülei Vörösmarty Mihály és Csáthy Anna. Szegény kisnemesi családba született. Édesapja 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként.

  • Tanulmányai

    1807-től 1811-ig Pusztanyéken tanult egy közeli evangélikus iskolában. 1811 novemberétől 1816 júliusáig a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd annak VI. osztályától a pesti Piarista Gimnáziumban 1816-17-ben tanult. 1817 nyarán, a pesti egyetemre kerültekor meghalt az apja.

  • Egyetemista évek

    1817 novemberében a Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Sándor, Mór és Miklós voltak a növendékei. Nyolc évig volt nevelő; 1820-tól a Bonyhád melletti Börzsönypusztán, majd 1823 őszétől újra Pesten lakott tanítványaival, s mindemellett 1820-ban elvégezte a bölcsészkart. Beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). Később Perczelnek börzsönyi birtokára ment és ott készült a jogra, melyből félévenként vizsgát tett, kitűnő osztályzattal.

  • Felnőttkora

    1823-ban hozzáfogott a Zalán futása megírásához, mialatt 1822–23-ban joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc Tolna vármegyei alispán mellett, Görbőn. 1823 őszén Pestre ment; ott ismét a Perczel fiúk nevelését vette át, s egyúttal felesküdött királyi táblajegyzőnek. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. A nemzet ébresztője nevet kapta érte.

  • Főbb művei

    Lírai költemények: Szózat (1836), Ábránd (1843), A merengőhöz (1843), Keserű pohár (1843), A vén cigány (1854) Elbeszélő költemények: A Hűség diadalma (1822), Zalán futása (1823–24), Eger (1827), A rom (1829–30), Szép Ilonka (1833) Drámák: Csongor és Tünde (1830), Czillei és a Hunyadiak, Kincskeresők, Vérnász, Marót bán, Az áldozat, Árpád ébredése

  • Petőfi Sándor

    Születése: Kiskőrös, 1823. január 1.
    5 éves korában kezdett el tanulni, összesen 9 iskolában tanult.
    18 évesen hagyta abba a tanulást, ezt követően színész lett.
    1838-tól 1849-ig 850 költeményt szerzett.
    1844: Pestre költözött.
    1846: Baráti körével irodalmi társaságot szervezett.
    1848. március 15: A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett a forradalomban.
    Halála: Fehéregyháza környéke, 1849. július 31.

  • Munkái/1

    1827 márciusától 1831 végéig szerkesztette a Tudományos Gyűjteményt (1828 márciusától ennek szépirodalmi havi mellékletét, a Koszorút). A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én alakuló gyűlésén második fokozatú rendes taggá és néhány nappal utóbb az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe első fokozatúvá tette. Kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, amelynek 1837. február 6-án volt az alakuló gyűlése.

  • Munkái/2

    1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. 1845. július 14-én Zala vármegye táblabírájának választotta.1848. június 9-én Bács-Bodrog vármegye almási kerülete egyhangúlag képviselőjévé választotta; a képviselőház leghallgatagabb tagja volt. Július 10-én  a bácsalmási választókerület  országgyűlési képviselővé választotta.

  • Szerelmi élete

    1843. május 9-én a Komárom vármegyei Csépről nőül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (1825–1882); öt gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet, Mihály és Irma. Utóbbi kettő már kisgyermekkorában meghalt. A kisfiú halálakor Petőfi Sándor verset is írt.

  • Halála

    Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála. 1854-ben valóságos szenvedés volt élete, 1855-ben a balatoni fürdőzést használta, de sikertelenül. Ekkor közölte a Pesti Napló A vén cigány című utolsó költeményét. November 17- én családjával  Pestre költözött. Egy emeleti lakást vett ki. A lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé. Vörösmarty délután negyed kettőkor, életének 55., házasságának 13. évében meghalt.