Nagy lajos király

Vegyesházi uralkodók kora

  • 1301

    Az Árpád-ház kihalása

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Árpád-ház
    Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül.
    Az 1000–1301 közötti időszakot a dinasztiáról Árpád-kornak nevezzük.
  • Period: 1308 to 1342

    Károly Róbert uralkodása

    I. Károly, a köznyelvben Károly Róbert (Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig uralkodott. Ő volt az Anjou-ház magyar ágának alapítója.
    Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami ellensúlyozza a Német-római Császárság nagyhatalmi helyzetét. Nevéhez fűződik a honor rendszer kiépítése.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Károly_magyar_király
  • 1335

    Visegrádi királytalálkozó

    A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt. Eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre.
  • Period: 1342 to 1382

    Nagy Lajos uralkodása

    I. Lajos (1326-1382), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1342-től, és Lengyelország királya 1370-től haláláig. Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését. Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb európai királysággá vált.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_király
  • 1396

    Nikápolyi csata

    Nikápolyi csata
    A nikápolyi csata 1396. szeptember 25-én vagy 28-án az egyesült magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török–szerb seregével.
    A csatában Magyarország és az Oszmán Birodalom uralkodóinak, Luxemburgi Zsigmondnak és I. Bajazid szultánnak haderői ütköztek meg, és ez utóbbi győzött.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikápolyi_csata
  • 1456

    Nándorfehérvári diadal

    Nándorfehérvári diadal
    A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben.A védőkhöz 10 ezer katonájával csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Nándorfehérvári_diadal
  • Period: 1458 to 1490

    Hunyadi Mátyás uralkodása

    I.Mátyás 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője az Igazságos.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Mátyás_magyar_király
  • Oct 13, 1479

    Kenyérmezei csata

    Kenyérmezei csata
    A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án I. Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között, akiket havasalföldiek is támogattak. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.
  • 1514

    Dózsa György vezette parasztháború

    Dózsa György vezette parasztháború
    A magyar parasztháború mindössze néhány hónapig tartó, de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt. A parasztfelkelések bázisát nem szűkíthetjük kizárólag a jobbágyokra: a harcokban nagy számban vettek részt a mezővárosi árutermelő-kereskedő réteg képviselői és kisnemesek is.
  • Aug 29, 1526

    Mohácsi csata

    Mohácsi csata
    A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Mohácsi_csata