-
Period: to
Behaviorista tanuláselméletek
Azok a kutatási irányzatok tartoznak ide, amelyek az inger-reakció kapcsolatát vizsgálják, és természettudományos, objektív, kísérleti módszereket alkalmaztak a kutatás során. -
Pavlov kísérletei
Pavlov klasszikus kondicionálás elméletének lényege, hogy a velünk született feltétlen reflexekkel tanulás útján feltételes reflexeket lehet párosítani.
https://www.youtube.com/watch?v=hhqumfpxuzI -
Watson tanulmánya "Psychology as the behaviorist views it" címmel
Felfogása szerint a gyermeket szigorú rendszerben kell nevelni, ahol szokásai rögzülnek. -
Thorndike
Macskákkal végzett kísérleteket, állatkísérletek alapján fogalmazta meg klasszikus jelentőségűvé vált tanulási törvényeit. A három alapvető tanulási törvény 1) a gyakorlás törvénye, 2) a következmény törvénye és 3) a készség törvénye. -
Neobehaviorizmus
A neobehaviorizmus leginkább abban tér el a klasszikus behaviorizmustól, hogy már figyelembe veszi a szervezeten belül lejátszódó folyamatokat is, tehát elismeri azt, hogy ugyan közvetlenül kutatni csak a viselkedést lehet, a viselkedés azonban nemcsak közvetlenül a külső ingerek következménye, hanem már belső folyamatokat is feltételezhetünk mögötte. (Hull és Bandura kísérletei) -
Kurt Lewin munkássága
Kurt Lewin (1890–1947), az alaktan legismertebb képviselője dolgozta ki a mezőelmélet koncepcióját. A tanulás eszerint pedagógiai mezőben zajlik, célja egy probléma leküzdése, illetve az ennek nyomán megmaradó tapasztalás, amit későbbi helyzetekben is fel tudunk használni. -
Period: to
Kognitivizmus tanuláselmélete
A kognitív tanuláselmélet gyökerei jóval a kognitív forradalom előtt, a 20. század elején keresendők, és főként az alaklélektan képviselői (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin), valamint Piaget és Bruner munkásságához köthetők. -
Radikális behaviorizmus - Skinner
Skinner szerint az iskolai tanulás alapfolyamata is operáns kondicionálásra, tehát az inger – válasz – megerősítés láncolatára vezethető vissza, amelyből a megerősítés mozzanatára kell helyezni a fő hangsúlyt. Ehhez a tananyagot kis elemi egységekből, lépésekből kell felépíteni, a tanulóknak pedig minden lépésben válaszolniuk kell, amit megerősítés követ. -
Period: to
A konstruktivizmus tanuláselmélete
A konstruktivizmus a 70-es és 80-as években kialakult ismeretelméleti irányzat, mely Ernst von Glasersfeld (1917–2010) osztrák-amerikai filozófus és Paul Watzlawick (1921–2007) amerikai pszichológus munkássága nyomán vált ismertté. -
Piaget fejlődéselmélete
A tanulásra vonatkozóan Piaget azt vallotta, hogy a gyermek vele született késztetést érez a tudás elsajátítására, amit a tanárnak fel kellene ismernie. A gyermek egy kis tudós, aki kísérleteket hajt végre a környezetén, hogy ellenőrizze, mi fog történni.
https://www.youtube.com/watch?v=SrBp1Ojt5Z0 -
Bruner fejlődéselmélete
Bruner amerikai pszichológus a felfedezéses tanulás elméletével vált ismertté, amelynek a lényege, hogy a tanulókat kell a figyelem középpontjába helyezni (tanulóközpontú oktatás), nem pedig az ismeretközvetítést, a tanulási folyamatot.
http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2011/osz/11.pdf -
Radikális és szociális konstruktivizmus
Közös bennük, hogy mindkettő szerint a tudás konstrukció révén jön létre. A fő különbség a két irányzat között abban rejlik, hogy míg az előbbi tagadja a környezet és a megismerő rendszer közötti egyezést, a szociális konstruktivizmus – nevéből eredően – a társas közeget, a szociális interakciókat tartja meghatározónak a fejlődésben. -
Period: to
Konnektivizmus
A konnektivizmus tanulásszemlélete a tanulást informálisnak, hálózatba szervezettnek, technológiailag támogatottnak, folyamatosnak, élethosszig tartónak, önszerveződőnek, más (nem tanulásinak tartott) tevékenységekbe beágyazottnak mutatja. Az alapvető tanulási tevékenység a technológia felhasználásával és a kapcsolatok létrehozásával valósul meg, s a tanuló feladata a mintázatok felismerése. A tanulás hálózatszervező tevékenység. -
George Siemens
Szerinte a behaviorizmus, kognitivizmus és konstruktivizmus az a három nagy tanuláselmélet, melyeket a leggyakrabban hasznosítanak az oktatási (instrukciós) környezetek létrehozásában. Ám akárhogyan is nézzük, ezek az elméletek akkor születtek, amikor a tanulást még nem befolyásolta a modern technológia.
http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/06_blended_04_11/631a_hlzatalap_tanulsrl.html -
Hálózatelmélet
George Siemens és Stephen Downes nevéhez fűződik a konnektivizmus. Tanulásszervezési, oktatásszervezési megoldás, nem tekinthető önálló tanuláselméletnek. Ez egy forradalmian új módszer, melyhez szükség van a web 2-es eszközök használatára, ismeretére is. Mivel a gyakorlata még kevésbé ismert, így nem terjedt el olyan széles körben, mint egyéb alkalmazások (pl. facebook). -
Káoszelmélet
Davis, Edmunds és Kelly-Bateman abban ragadják meg az elmélet lényegét, miszerint tekintet nélkül arra, hogy egymáshoz mennyire nem kapcsolódó események láthatók, amikor együtt tanulmányozzák azokat, akkor egy olyan mintázatot alkothatnak, mely fontossá válhat az egyes eseményeken túlmutatóan. -
