Fidesz 2015

Fidesz fejlődése

  • Period: to

    Liberális, radikális, alternatív

    A nézeteiket főként demonstrációkon, utcai megmozdulásokon terjesztették az emberek körében. Tiltakoztak a Bős-Nagymaros vízlépcső építése ellen, október 23-án is tüntettek, valamint elítélték a romániai falurombolást is.Jogállamiságot, parlamentáris demokráciát és megvesztegethetetlen politikai stílust hirdették.
  • Alapítás

    Alapítás
    A Bibó István Szakkolégium 37 tagja ezen a napon alapította meg a Fiatal Demokraták Szövetségét, melynek élén egy hattagú ügyvivő testület ült.
  • Ellenzéki kerekasztal

    Az ellenzéki pártok ezen a napon hozták létre a kerekasztalt, hogy egységesítve tudjanak szembeszállni az MSZMP-vel. Az alapító szervezetek között a Fidesz is ott volt. A Nemzeti Kerekszatal tárgyalásokon Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor (mint helyettes) vett részt.
  • Fidesz bekerül a parlamentbe

    Fidesz bekerül a parlamentbe
    22 fős frakciót tudott produkálni az első szabad választásokon, amelyre a legtöbb képviselőt az MDF delegálhatta.
  • Fordulat

    Fordulat
    1992-ben Orbán és Kövér azt javasolta, hogy centralizálják a pártot és vegyék az irányt a jobboldal felé. Belső viták alakultak ki, melyből vesztesként Fodor Gábor került ki, aki a liberalizmus eszméje mellett kardoskodott és akiben Orbán ellenfelet látott a párton belül.
  • Liberálisok távozása

    A fordulat után, 1993-ban, Orbán Viktor pártelnökké választása nyomán Fodor Gábor teljesen kiszorult a pártból, ezért csoportjával kilépett és társaival együtt lemondott parlamenti mandátumáról. Ezután kb 200 fő követte még a példájukat.
  • 7,01%

    Az MDF ellenzékeként nőtt a párt népszerűsége, de az 1994-es választásokon csupán 7,01%-ot ért el. Az MDF csúfosat bukott ezen a választáson.
  • Fidesz az MDF helyett

    Az MDF veresége után a pártok palettáján átvette a pozícióját a Fidesz. Utóbbi felvette a Fidesz - Magyar Polgári Párt nevet.
  • Fidelitas

    Fidelitas
    Már konzervatív, jobboldali gondolkodású fiatalok alapították meg a Fidesz társszervezetét, mely az ifjúsági szervezete lett. A párt rekrutációjában fontos szerepet vállalt a kezdetektől: az 1998-as választásokon két Fidelitas-os képviselő is parlameni mandátumhoz jutott, egyikőjük Rogán Antal volt.
  • Period: to

    1998-as koalíciós kormány

    Az MDF-el és a FKgP-vel koalíciót alkotva kormányra került, a miniszterelnök Orbán Viktor lett. Az MSZP és az SZDSZ ellenzékbe került.
  • Európai Néppárt

    Európai Néppárt
    A Fidesz kilépett a Liberális Internacionáléból és belépett az Európai Néppártba. Decemberben az Európai Demokrata Unió tagja lett.
  • Period: to

    Fidesz-MDF

    A két párt közös listán indult a választásokon, ám hiába emelkedett a képviselőikszáma a parlamentben mégis kisebbségben maradtak az MSZP koalíciójával szemben. A választási és önkormányzati vereség között Orbán Viktor a Polgári körök létrehozásásval foglalkozott, ezután tért vissza elnöki posztjára.
  • MDF frakció kiválása

    Az MDF frakció önállósította magát, majd ennek a nagyobbik része Lakitelek munkacsoport néven inkább a Fidesz frakcióhoz csatlakozott. A Fidesz más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta.
  • Eredménytelen népszavazás

    A Munkáspárt kezdeményezését a kórházak privatizációjáról a Fidesz is támogatta, azonban nem jártak sikerrel.
  • 2006-os választások

    A Fidesz-KDNP frakció 164 mandátumott szerzett a választásokon, így ellenzékben maradt.
  • Magyar Szolidaritás Szövetsége

    A Fidesz és a KDNP frakciószövetséget hozott létre, melynek elnöke Orbán Viktor, társelnöke Semjén Zsolt lett.
  • Öszödi beszéd

    Öszödi beszéd
    Az öszödi beszéd kiszivárgása után a Fidesz-KDNP nem vett részt a parlamenti ülések napirend előtti felszólalásain, ha Gyurcsány Ferenc is beszélt.
  • Vizitdíj

    Tavasszal a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak a vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj eltörléséről. Minden kérdésben 80% feletti győzelmet aratott a kezdeményezés - a Fidesz szerint ez a kormányt is minősíti, így előrehozott választásokat sürgetett-
  • Miniszterelnök-váltás

    2009-ben konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leváltották a miniszterelnököt. A Fidesz azonban továbbra is elutasította a Bajnai-kormány válságkezelő munkáját.
  • Period: to

    Második Orbán kormány

    2010-ben kétharmados többséggel kormányt alakíthatott a Fidesz-KDNP koalíció, a miniszterelnök ismét Orbán Viktor lett. A Köztársasági elnök Schmitt Pál lett, a frakcióvezető Lázár János.
  • Új Alkotmány

    Új Alkotmány
    A kormány kihasználta a kétharmados többség előnyeit és az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadták az Alkotmányt, melyet Schmitt Pál alá is írt.
  • Ismét kétharmad

    A kormány kvázi rajt-cél győzelemmel ismét kétharmadot szerzett a választásokon.
  • A kétharmad elvesztése

    A kormány elvesztette a veszprémi időközi választást, így elvesztette kétharmados többségét a parlamentben.
  • Medián: hat és fél év után újra 40% felett

    Medián: hat és fél év után újra 40% felett
    A Medián október 20-a és 24-e között készített, országos reprezentatív felmérése szerint a kormánypárt támogatottsága a szavazókorú népességben egyetlen hónap alatt 4 százalékpontot nőtt, és 2011 januárja óta először éri el a 40 százalékot.
    http://hvg.hu/itthon/201744_medianfelmeres_elony_afidesznel
  • Bizakodás

    A valószínűsíthetően április 8-án tartandó választásokat erős szavazóbázissal várja a Fidesz...