-
Vesztfáliai béke
A mai értelemben vett nemzetállamok születése, a diplomáciatörténet fordulópontja. -
Period: to
Nemzetközi politikai viszonyok fejlődése
-
Period: to
Jeremy Bentham élete
Jeremy Bentham használta először a "nemzetközi" szót a 18. században. A szó értelme akkoriban az államközi kapcsolatokat jelentette, azonban mára a világpolitika kifejezés pontosabban írja le ezeket a kapcsolatokat -
A tudományterület első születése
Ekkor intézményesült a tudományterület, azonban a tudományterület vizsgálata valójában az emberiséggel egyidős.
Az alapkérdés: "Hogya lehet elkerülni a háborút?" (Woodrow Wilson) -
Period: to
Első nagy lételméleti vita
A liberalizmus (1919) és a realizmus (1948) szembenállása. A realizmus referenciapontja a konfrontáció, a liberalizmusé pedig az együttműködés megértése. -
Period: to
Multilaterális diplomácia születése
Megjelennek a nemzetközi szervezetek, mint szereplők. Ennek hatására a multilaterális diplomácia is megszületik. -
Period: to
Kenneth N. Waltz élete
Kenneth N. Waltz a tudományterület kiemelkedő alakja, aki meghatározta, hogy mit is jelent a nemzetközi politika. -
A tudományterület második születése
Hans J. Morgenthau nevéhez köthető a tudományterület második születése. Konfliktus az államok között c. könyvében felveti, hogy a tudományterületnek új alapkérdésre kéne alapulnia. Az új kérdés: "Mi robbantja ki a háborút? (Milyen motivációi vannak a politikai szereplőknek?)"
A gondolat annyira forradalmian hatott, hogy hatására újjászerveződött a tudományterület. -
Period: to
Második episztemológiai vita
A tradicionalizmus és a behaviorizmus szembenállása. A behaviorizmus (Quincy Wright) az újító irányzat, amely a társadalom világát sokkal tudományosabban akarja vizsgálni, természettudományi eszközökkel, míg a tradicionalizmus tradicionális módszereket akar követni a vizsgálat során. A behaviorizmus szerint nem lehet a társadalom világát, csak történelmi, filozófiai és hermeneutika módszereivel vizsgálni. -
Period: to
Nem állami szereplők megjelenése
Az NGO-k, TNC-k és MNC-k megjelenése szereplőként, amellyel a társadalom is bekapcsolódik a pókhálómodellbe. -
Period: to
Harmadik ontológiai vita
A neoliberalizmus, a neorealizmus és a neomarxizmus közötti ellentét. A neo-irányzatok úgy születtek, hogy minden irányzat magáévá tette a természettudományos módszereket.
A neomarxizmus tér el a legjobban a másik kettőtől. Ez az irányzat főleg a nemzetközi egyenlőtlenségekre fókuszál.
A három irányzat között nem sikerül kompromisszumot teremteni. -
Pókháló modell
John Burton vázolja fel a modellt a világtársadalomról írt művében. -
Period: to
Negyedik episztemológiai vita
A racionális irányzatok (realizmusok, liberalizmusok, marxizmusok) és a konstruktivizmus szembenállása.
A racionális irányzatok a politikai döntés alapjának mindig a költség-haszon elemzést veszik, míg a konstruktivizmus megkérdőjelezi a racionalitást és azt, hogy a társadalmat lehet-e természettudományi módszerekkel vizsgálni.
A konstruktivizmus lényege, hogy társadalmi tények alkotják a világpolitikát, amelyek nem objektív tények, nem mérhetőek.
