Magyar infláció

  • II. Világháború okozta infláció kezdete

    II. Világháború okozta infláció kezdete
    A Horthy-korszak pengője a háború hatására elindul a lejtőn lefelé...
  • Kenyér ára

    Kenyér ára
    1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben hó elején 80, hó végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, hó végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt.
  • Infláció lassítására tett kísérlet

    Bevezették az értékesebb adópengőt, hogy Magyarország értékálló párhuzamos valutával rendelkezzen, hamarosan azonban ez is követte a pengő példáját.
  • Világrekordot dönt a magyar infláció

    Világrekordot dönt a magyar infláció
    1. július 10-én döntött világrekordot a magyar infláció, ugyanis ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. A 2008-as zimbabwei válságig hazánk tartotta ezt a szomorú csúcsot, ezzel együtt az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció iskolapéldája lett a gazdasági összeomlásnak.
  • Forint bevezetése

    Forint bevezetése
    A pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot.
  • Period: to

    Újjáépítés évei

    A forint 1946. évi bevezetése után, az újjáépítés
    éveiben, jelentős volt az infláció. 1952-ben a fogyasztói
    árak mintegy 250 százalékkal voltak magasabbak,
    mint 1946-ban.
  • Tervgazdálkodás

    Tervgazdálkodás
    A tervutasításos gazdálkodásban központilag meghatározott 3-5-10 éves tervekkel kívánták a gazdaságot életben tartani.
  • Árstabilizácó grafikonon

    Árstabilizácó grafikonon
  • Period: to

    Árstabilizáció

    16 éven át a központi akarat által biztosított árstabilitás
    következett, és így 1968-ban az átlagos árszínvonal, a burkolt árváltozásokat
    is figyelembe véve, lényegében megegyezett az 1952. évivel. A bruttó hazai termék
    (GDP), a lakossági fogyasztás, a reáljövedelmek ugyanakkor több mint megkétszereződtek.
  • Olajárrobbanás

    Olajárrobbanás
    1973 és 1979 között nagyrészt az olajimport drágulása miatt Magyarország külkereskedelmi cserearányai
    közel 20 százalékkal romlottak. A magyar gazdaságpolitika első reakciója erre az volt, hogy nem engedi begyű-
    rűzni az olajárak emelkedését. Az évtized végén viszont nyilvánvalóvá vált a világpiaci árarányok átrendezősé-
    nek tartóssága, melynek egyik súlyos következménye az adósságállomány több mint megnégyszereződése lett.
  • 1980

    1980
    Az 1980-as években az egyre változó, „lazuló” gazdasági kötöttségek, valamint a
    „korszerűsítésre” törekvés jegyében a pénzromlás jelentősen felgyorsult.
  • IMF

    IMF
    1982-ben Magyarország IMF tag lett.
  • Újabb drágulás

    Újabb drágulás
    1982-ben 6,9 1983-ban 7,3, 1984-ben 8,3, 1985-ben pedig 7,0 százalék volt az
    áremelkedés mértéke. A fogyasztói árak támogatására fordított összegek növekedése
    megállt, miközben a forgalmi adóból származó bevételek emelkedtek; az árrendszer
    pozitív kétszintűsége visszaállt.
  • VII. ötéves tervidőszak

    Az elhalasztott árintézkedések
    következő évi belépését mutatja, hogy 1987-ben a szabadáras körben megfigyelt
    „szokásos”, 7 százalék körüli inflációhoz a központi áras körben mintegy 10 százalé-
    kos társult; e két hatás eredőjeként átlagban 8,6 százalékos fogyasztói árnövekedés
    okozva.
  • ÁFA bevezetése és növekvő infláció

    ÁFA bevezetése és növekvő infláció
    Az 1988. évi adóreform nagy jelentőségű, bevezette a 20%-os áfakulcsot. 1988-ban és 1989-ben az infláció felgyorsult, de érdekes módon a strukturális árarányok
    „egészséges” változása még nem öltött kifejezett formát. Például a ruházati
    cikkek viszonylagosan drágultak, míg a háztartási energia olcsóbb lett.
  • Rendszerváltás

    Rendszerváltás
    Így az infláció mérése is bonyolultabb lett (például a
    minőségi változások és az új termékek számbavétele tekintetében), és a „valóságos”
    piaci viszonyok között az infláció „kezelése”, azaz az ár-, bér- és árfolyam-politika a
    gazdasági élet részévé vált.
  • 1989 és 1996 között

    1989 és 1996 között az éves átlagos pénzromlás 25 százalék körüli volt, összességében
    hét év alatt a fogyasztói árindex közel megötszöröződött (494%).
  • GDP esik, az infláció emelkedik

    Négy év alatt, 1989 és 1993 között a GDP közel 20 százalékkal csökkent, majd
    lassan emelkedni kezdett. A reálbérek és a lakossági fogyasztás 1995-ben érte el a
    mélypontot ugyancsak mintegy 20 százalékos visszaeséssel.
  • Forint értéke tovább csökken

    Forint értéke tovább csökken
    Az 1996–2000 időszakban már csak 63 százalékos volt az infláció, de így is 10 év
    alatt az árak megnyolcszorozódtak. Felgyorsult és még kifejezettebbé vált a már korábban
    megkezdődött strukturális árarányváltozás. (Lásd a 29. táblázatot.) A forint
    erősen leértékelődött: 1990. év elején egy US dollár kb. 62, míg 2000 végén már
    mintegy 285 Ft volt.
  • 2000-es évek

    2000 után folytatódott a gazdaság növekedése, az életszínvonal emelkedése. Az
    infláció az egyes években 10 százalék alá mérséklődött.
  • Európai Unió

    Európai Unió
    Az
    évtized legfontosabb eseménye az Európai Unióhoz való csatlakozás volt 2004. má-
    jus 1-jén. Az ebből adódó felzárkózási (konvergencia-) programok fontos része, hogy
    az inflációt évi 2-3 százalékos mértékre kellene mérsékelni (Maastrichti kritérium)
  • Infláció 0%-on

    Infláció 0%-on
    2014-ben Magyarországon az infláció elérte a 0%-ot, miután 1995 óta fokozatosan csökkent.