Infláció Magyarországon

By facebooker_10211398656738041

  • Aranykorona bevezetése

  • Period: to

    Az első világháborúban

    "A fogyasztói árak az első világháború alatt megtizenhatszorozódtak. A háború után is folytatódott és csak 1924-ben ért véget a pénzromlás. A többi háborús országban szintén volt infláció, de Magyarországon volt a legnagyobb mértékű."

  • Magyar Nemzeti Bank

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924. június 24-én kezdte meg működését. Erre ruházta át a magyar állam a bankjegy kibocsátásának kizárólagos jogát az 1924. június 24-től 1943. december 31-ig terjedő időszakra, az annak létesítéséről szóló

    1924. évi V. törvénycikk 1. §-a alapján. Majd ezt a jogot az 1938. évi XXV. törvénycikk l. §-a 1963. december 31-éig meghosszabbította.

  • Pengő bevezetése

  • A pengő forgalomba hozatala

  • Period: to

    A II. világháború idején

    A háború alatt jelentős infláció alakult ki. 1940 és 1944 között a létfenntartási költségek évről évre gyorsuló ütemben emelkedtek, 1944-re közel megkétszereződtek (Ausch [1958])
  • Period: to

    A világháború után

    A nagy kereslet miatt az élelmiszerek jobban drágultak, mint
    az iparcikkek. 1948 közepén az átlagos élelmiszerárak majdnem 60 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946 augusztusában. Az iparcikkek ugyanakkor csak 12-14 százalékkal drágultak. Az átlagos árszínvonal mintegy 35 százalékkal emelkedett.

  • Az adópengő megjelenése

    Egy adópengő értéke pengőben kifejezve:
    1946. január 1. 1

    1946. április 1. 44
    1946. május 1. 630
    1946. június 1. 160 000
    1946. július 1. 7 500 000 000 (7,5*109)
    1946. július 31. 2 000 000 000 000 000 000 000 (2*1021)

  • Összeomlás

    "Világrekordot döntött a magyar infláció, ugyanis ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. A 2008-as zimbabwei válságig hazánk tartotta ezt a szomorú csúcsot, ezzel együtt az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció iskolapéldája lett a gazdasági összeomlásnak. " "1946. július végén a forgalomban lévő bankjegyek értéke együttesen csupán 600 ezer dollárt tett ki."

  • A forint bevezetése

    Az átmenetet biztosító adópengő paritása 1 Ft = 200 000 000 AP volt. (Pár hónapig az AP váltópénzként még forgalomban maradt.)
    A pengő teljes értékvesztése miatt 1946 júliusában már sem mérhető árak, sem bérek nem voltak. A hivatalos aranyparitás lehetett az elméleti kiindulópont a „béke-beli” pengő és a forint arányának megállapításához, ami a következő volt:

    1 Ft = 0,28766 pengő, illetve 1 pengő = 3,47 forint

  • Jegyrendszer bevezetése

    1951 elején a legfontosabb élelmiszerekre újból jegyrendszert vezettek be. Az év folyamán jól alakult a mezőgazdaság termelése, és az iparé is nőtt; a tervgazdálkodási rendszer pedig már valamelyest működött. A fogyasztási cikkek piacán azonban számottevő egyensúlytalanság jött létre. Az iparcikkek ára ugyanis ez idő alatt is az élelmiszerekénél kisebb mértékben emelkedett. Mindent összevetve, két év alatt a kiskereskedelmi árak átlagosan 27 százalékkal nőttek.
  • Period: to

    Tervgazdálkodás időszaka

  • Egységes kiskereskedelmi árrendszer

    Az általános ár- és bérreformra, a jegyrendszer eltörlése. Az új kiskereskedelmi árakat, beleértve a szolgáltatásokét is, hatóságilag állapították meg. Létrejött az országosan egységes kiskereskedelmi árrendszer.(Csak az idényáras „piaci” cikkek, a zöldség-gyümölcs és a tojás, ára volt „szabad”, azaz az változhatott az időjárástól, a termeléstől függően.) A fix hatósági árakat nem szükségképpen a termelési költségeket tükrözően alakították ki.
    .

  • Új gazdasági mechanizmus

    Az új gazdasági mechanizmusban törekedtek arra, hogy a
    fogyasztói árak közelítsenek a ráfordításokhoz, a preferenciák szűkebb körben maradtak fenn. Az országos Anyag- és árhivatal utasításban szabályozta, hogy az egyes termék a) rögzített áras, b) maximált áras, c) hatóságilag körülhatárolt keretek között szabadon alakuló termék, szolgáltatás legyen.

  • A 70-es 80-as évek

    Az infláció évről – évre gyorsult, 1968-69-ben az átlagos infláció 1,39% volt, míg 1979-80-ban 9,01% . A világpiaci árrobbanás 1973/74-ben előbb lefojtva, majd egyre inkább kibontakozva begyűrűződött a hazai árakba . 1987-ban bekövetkezett a második világpiaci olajárrobbanás .
  • Period: to

    A rendszerváltás után

    A fogyasztói árszínvonal 1990 és 1994 között olyan ütemben emelkedett, mint az azt megelőző 16 év alatt összesen.
    https://www.mnb.hu/letoltes/70-eves-a-forint-hun-digitalis.pdf

  • Az infláció alakulása

    A Bokros-csomag megerősítette a lakosságnak azt a
    várakozását, hogy Magyarországon a fiskális megszorítások az infláció növekedésével járnak. A költségvetési restrikció megkezdésével a lakosság inflációs várakozásai
    nak mediánja is emelkedésnek indult, 35 százalékos szintre nőtt, miközben a tényleges inflációs ráta 1995-ben kicsivel 30 százalék alatt (28,2 százalék) alakult .
  • Period: to

    A csúszó leértékelés időszaka

    1995 . március 13-án egyszeri lépésként a forint árfolyamát 9 százalékkal leértékelték, majd ezt követően 1995 . júniusig 1,9 százalékos, míg 1995 júliusa és decembere között 1,3 százalékos, előre bejelentett ütemben értékelték le a forint árfolyamát . A leértékelés ütemét a jegybank és a kormány határozta meg egészen a sávosan lebegtetett árfolyamrendszerre és inflációs célkövetésre történő 2001-es váltásig .
  • Period: to

    Infláció alakulása

    Az inflációs ráta 1995 és 1999 között fokozatosan, 28,2 százalékról 1996-ban 23,6, 1997-ben 18,3, 1998-ban 14,2 százalékra, 1999-ben pedig 10 százalék alá mérséklődött . A 2000-es években az infláció tartósan egyszámjegyű szinten stabilizálódott .