-
Korona bevezetése
A XIX. században világszerte fokozódott az ezüsttermelés, ami az ezüstalapú valuták súlyos leértékelődéséhez vezetett. 1891-ben Wekerle Sándor pénzügyminiszter terjesztette elő az aranyvaluta bevezetésének javaslatát a korábbi ezüstalapú forint helyett. Magyarországon az 1892. évi XVII. törvény hozta
létre a forint helyett az aranyalapú koronát, aminek tényleges bevezetésére 1900. január 1-jén került sor. -
Period: to
Az infláció története Magyarországon
-
Az első világháború
A fogyasztói árak az első világháború alatt megtizenhatszorozódtak. A többi háborús országban
szintén volt infláció, de Magyarországon volt a legnagyobb mértékű.
Képen:
A hadseregnek szánt fémek gyűjtőhelye. Az irányított hadigazdaság állandó nyersanyagproblémákkal küzdött. -
Magyar Nemzeti Bank felállítása
Az ország zilált pénzügyi helyzetét 1924-ben hosszas diplomáciai tárgyalások után külföldi, népszövetségi kölcsön felhasználásával sikerült stabilizálni. A kölcsön feltételei között – a bonyolult háborús jóvátétel, a hitelezés módjának tisztázása mellett – szerepelt az államtól független, önálló jegybank létrehozása is. Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg működését, amely kizárólagos bankjegy kibocsátási joggal rendelkezett.
Képen: Magyar Nemzeti Bank épülete -
Pengő bevezetése
Az új magyar fizetőeszközt, a pengőt 1926. december 27-én hozták forgalomba. Egészen a második világháború kezdetéig értékálló pénznek bizonyult. -
A második világháború
A háború alatt jelentős infláció alakult ki. 1940 és 1944 között a létfenntartási költségek évről évre gyorsuló ütemben emelkedtek, 1944-re közel megkétszereződtek.
Kép: német hadsereg Magyarországon -
Világháború utáni hiperinfláció
1945-ben az országban káosz uralkodott. A pengő gyorsan vesztett értékéből. 1946 januárjában „új” pénz, az adópengő (AP) jelent meg, júniusra, a világtörténelem legnagyobb
mértékű inflációja során a pengő teljesen elértéktelenedett. A lakosság gyakorlatilag minden „pénzét” elveszítette.
Kép: elértéktelenedett pengő söprése az utcán -
Forint bevezetése
- májusban létrejött a Szanálási Bizottság, aminek legfontosabb feladata a pénzreform végrehajtása volt. 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot.
-
Újjáépítés
Az újjáépítés, a termelés beindítása nagy terhet jelentett az országnak, amit a jelentős jóvátételi kötelezettség is növelt. A nagy államháztartási és áruhiány miatt az új pénz bevezetése után azonnal megindult az árak emelkedése. Az infláció azonban a már valamelyest megerősödött gazdaság keretei között kezelhető volt.
Kép: Szabadság híd helyreállítása -
Jegyrendszer
Az alapvető élelmiszerekből való ellátás biztosítása érdekében az 1946. augusztus 1-jétől bevezetett jegyrendszer 1949. aug. 31-éig volt érvényben. Szükségszerűen megjelent a feketepiac is. A nagy kereslet miatt az élelmiszerek jobban drágultak (két év alatt kb. 60%), mint az iparcikkek. Az átlagos árszínvonal mintegy 35 százalékkal emelkedett 1948-ra. -
Új gazdasági mechanizmus
- január 1-jén bevezetett gazdasági reform által a népgazdaság tervszerű központi irányítását a szocialista tulajdon alapján összekapcsolták a piac aktív szerepével. Az infláció éves növekedési ütemének alakulása jól jelzi, hogy a piaci körülményekhez jobban alkalmazkodó gazdaságpolitika az 1970-es években gyorsabb inflációt eredményezett, mint korábban. Kép: Kádár János
-
Gazdasági növekedés, életszínvonal 1989 előtt
A bruttó hazai termék volumene 1968 és 1989 között évről-évre folyamatosan tovább emelkedett, 1989-ben több mint kétszerese volt az 1968. évinek. Az 1980-as években az egyre „lazuló” gazdasági kötöttségek, valamint a „korszerűsítésre” törekvés jegyében a pénzromlás jelentősen felgyorsult. A gazdaság elsősorban mennyiségileg, és nem minőségileg fejlődött, ami megnyilvánult a fogyasztási cikkek választékának javuló, de még a nyolcvanas évek végén is meglehetősen szegényes kínálatában. -
Rendszerváltás
A rendszerváltozást megelőző két-három évet a GDP, az életszínvonal, a lakossági fogyasztás növekedésének megtorpanása, az infláció számottevő (15-17 százalékos) felgyorsulása jellemezte. A rendszerváltással gyökeresen átváltozott a gazdasági szerkezet is. Az első években a termelés, a foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása csökkent, a jövedelemkülönbségek nőttek. 1989 és 1993 között a GDP közel 20 százalékkal csökkent, majd lassan emelkedni kezdett. -
Rendszerváltás után
1989 és 1996 között az éves átlagos pénzromlás 25 százalék körüli volt, összességében hét év alatt a fogyasztói árindex közel megötszöröződött (494%). Az árarányok is megváltoztak. Az átlagnál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek, az italok, a ruházati cikkek, míg a tartós fogyasztási cikkek (relatív
értelemben) jelentősen olcsóbbá váltak. Az energia, az üzemanyagok, a szolgáltatások árának növekedése viszont meghaladta az átlagot. -
1996-2000.
Az 1996–2000 időszakban már csak 63 százalékos volt az infláció, de így is 10 év alatt az árak megnyolcszorozódtak. Felgyorsult és még kifejezettebbé vált a már korábban megkezdődött strukturális árarányváltozás. A forint erősen leértékelődött: 1990. év elején egy US dollár kb. 62, míg 2000 végén már mintegy 285 Ft volt. -
2000-2008.
A 2000-es évtizedben a növekedés folytatódott, és 2008-ban már több mint 36 százalékkal meghaladta az 1989. évit. A világgazdasági válság hatására azonban a következő két év során visszaesés következett be. 2008 után, alapvetően a világgazdasági változás hatására újabb nehézségek adódtak, a növekedés megtorpant, de az infláció így is 3-4 százalékos maradt. -
Források
Főbb források:
Dr. Marton Ádám: Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után I. (1945—1968) in: Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 5. szám
Dr. Marton Ádám Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után II. (1968—2011)* in: Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 6. szám
Harmat Árpád Péter: Magyarország pénzei 1848 és 1948 közt
http://tortenelemcikkek.hu/node/243 (2017.02.15.)
