Főbb tanuláselméletek

  • Szenzualista irányzat megjelenése

    Szenzualista irányzat megjelenése
    Comenius (1592 - 1670) által kidolgozott pedagógiai elmélet és gyakorlat középpontjában a szemléltetés áll, ami nem csupán módszer, hanem a tanulás, az ismeretszerzés alapvető forrása is.
  • Reformpedagógiai irányzatok megjelenése

    Reformpedagógiai irányzatok megjelenése
    A reformpedagógiai irányzat a 18. század végén, és a 19. század elején alakult ki. Reformpedagógia a pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő pedagógiai irányzatok és koncepciók összessége. Az irányzat fő képviselői:
    John Dewey (1859 - 1952)
    Edouard Claparede (1973 - 1940)
    (https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch02s10.html)
  • Behaviorista tanuláselméletek megjelenése

    Behaviorista tanuláselméletek megjelenése
    A behaviorista tanuláselméletek a 20. század elejétől jelentek meg. Inger-reakció kapcsolaton alapulnak, és objektív kísérleti módszereket alkalmaznak. A tanulás nem más, mint az ingerre adott válaszok létrejötte. Fő elméletek és képviselők:
    - klasszikus kondicionálás: Pavlov
    https://www.youtube.com/watch?v=hhqumfpxuzI
    - operáns kondicionálás: Skinner
    https://www.youtube.com/watch?v=D-RS80DVvrg
    - szociális tanuláselméletek: Miller és Dollard
  • Kognitivizmus megjelenése

    Kognitivizmus megjelenése
    Az 1960-70-es években a behaviorizmust fokozatosan felváltotta a kognitivizmus, mely az elme belső tevékenységére és mentális folyamataira koncentrál. Legismertebb képviselők:
    Kurt Lewin (1890–1947)
    (http://epa.oszk.hu/00400/00458/00428/pdf/EPA00458_Korunk_1973_02_312-316.pdf) Jean Piaget (1896–1980)
    (http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2010/nyar/11.pdf)
  • Konstruktivizmus megjelenése

    Konstruktivizmus megjelenése
    A konstruktivizmus a 70-es és 80-as években kialakult ismeretelméleti irányzat. Fő képviselői:
    Ernst von Glasersfeld (1917–2010)
    Paul Watzlawick (1921–2007)
    Az irányzat azt vizsgálta, hogy mi történik az inger beérkezése és a válasz megfogalmazódása között. A konstruktivizmusban a fő hangsúly a tudás kialakulására helyeződik.
  • Konnektivizmus megjelenése

    Konnektivizmus megjelenése
    George Siemens 2005-ben „Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel elsőként tette közzé, definiálta a konnektivizmus fogalmát:
    https://www.learningnetwork.ac.nz/shared/professionalReading/TRCONN2011.pdf
    A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információcsere nagy szerepet kap. A tanulás folyamatos, élethosszig tartó, hálózatosodott tevékenységgé válik.