-
Egy nemzet és egy pénznem halála
- június 4-én a trianoni békediktátum arra kötelezte Magyarországot, hogy vonja ki forgalomból az addig inflálódott osztrák-magyar koronát és helyette új, saját valutát használjon. Mindezt úgy, hogy az addig forgalomban lévő valutát 1:1 arányban váltsa át az újra. Ezzel az volt az egyetlen gond, hogy 1920 júniusára az osztrák-magyar korona felértékelődött, így az új pénznem sem ért semmit.
-
A magyar pengő
1927 január elsején bevezette a kormány a legújabb pénznemet, a magyar pengőt. Ehhez az kellett, hogy a magyar koronát addig folyamatosan megpróbálja stabilizálni, értékállóbbá tenni. Azt elkerülvén, hogy a legújabb pénznem megszületésekor is értéktelen legyen az átváltási arányt 1:12500-ban állapították meg. Egy kg arany értéke pedig 3800 pengő volt. Egy font sterling 27,7 pengő volt, egy amerikai dollár pedig 5,7 pengő. -
Gazdasági világválság
Az 1929-es gazdasági világválság elérte Magyarországot a '30-as évek elején. A mezőgazdasági szektorunkat keményen megütötte. A pengő leértékelése és hitelek felvétele volt az első lépés a válságkezelésben. Miután gróf Károlyi Gyula került a miniszterelnöki székbe, olyan intézkedésekkel próbálták orvosolni a válságot, mint például az állami alkalmazottak fizetésének a csökkentése. -
Győr-program
Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt Imrédy Béla dolgozta ki a Győr-programot, mely Magyarország újbóli felfegyverkezésének terve. A Győr-program és további háborús készülődések miatt nagyon rugalmas monetáris politikát vezetett be a Magyar Nemzeti Bank, mely újból a pengő devaluációját eredményezte. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1938_marcius_5_daranyi_kalman_meghirdeti_a_gyori_programot/ -
Period: to
A második világháború és annak hatásai
Miután Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, hivatalosan is részévé vált a második világháborúnak. A közvetlen háborús kiadások nagyban ártottak a pengő értékállóságának, a front Magyarországra való érése pedig beverte az utolsó szöget is a gazdaságunk koporsójába. Hatalmas pusztítást és sarcolást élt át az országunk. Majd miután a Vörös Hadsereg megpróbált a Hágai-egyezmények alapján saját pénznemet bevezetni fedezet nélkül, újból értékálló pénznem nélkül maradt az ország. -
Period: to
Az adópengő majd a forint
A második világháború után a pengő a valaha mért legnagyobb értékű hiperinflációt szenvedte el. Ennek orvoslására bevezette a MNB az adópengőt, de mindhiába, az sem vezetett eredményre. 1945 végére már milliárdos nagyságrendű bilpengőt(!) nyomtattunk. Ennek az arany alapú forint bevezetése vetett véget. Forintra pengőről egy a négyszáz kvadrillió arányban lehetett váltani. Az adópengőből elég volt kétszáz milliónyi. https://mult-kor.hu/20121129_tortenelem_bankjegyszalagokon?print=1 -
Period: to
Tervgazdaság, kollektivizálás, államosítás
Miután megszületett a Magyar Népköztársaság a gazdasági berendezkedésünk is teljesen átalakult. Minden gazdasági tevékenység az állam felügyelete alá került. A parasztok földjeit és munkaeszközeit termelőszövetkezetekbe kényszerítették, a vállalatok pedig állami kézbe kerültek. Három- és ötéves terveken keresztül próbálták a gazdasági növekedést fenntartani, sztálini, szovjet mintára. A forint értékállósága nem igazán mozdult sehogy a tervgazdálkodás miatt. -
Period: to
Piacgazdasági átállás és a Kupa-program
A rendszerváltozás után gazdasági átalakításokra volt szükség. A tervgazdaságról úgy kellett átállnia a piacgazdaságra az országnak, hogy senki sem tapasztalta még, hogy milyen is az. 1991-ben Antall és Kupa elindították a Kupa-programot, mely egy gazdasági megszorító csomag volt a piacgazdaság kialakításának segítése érdekében. Ez azt eredményezte, hogy a magyar GDP folyamatosan csökkent, csak 1993 3. negyedévében történt újra emelkedés. http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-legujabb-kupa-program -
Period: to
Bokros-csomag
A Horn-kormány alatt bevezetett megszorító csomag szintén fellendítette a gazdasági mutatókat. 1999-re elérte az ország azt a termelékenységet, melyet a rendszerváltás előtt mutatott. http://beszelo.c3.hu/00/06/14antal.htm -
Period: to
Napjainkban
Magyarország viszonylag általános monetáris politikát folytat, jelenleg a 3%-os (+- 1) inflációs határ a cél, ez alapján próbálja igazgatni a működéseket a Magyar Nemzeti Bank. Az a tendencia látható, hogy folyamatosan gyengül a forint, ami nem feltétlen rossz az államnak, maximum az állampolgároknak. Esetleg az exportőrjeink örülnek annak, ha a forint gyenge. https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politika-keretrendszere/az-inflacios-celkoveteses-rendszer
