-
Period: to
Fiatal Demokraták Szövetsége
-
Megalakul a Fidesz
A Fiatal Demokraták Szövetsége 1988. március 30-án megalakul Budapesten a Bibó István Szakkollégiumban 37 taggal. -
Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások
A nemzeti rendszerváltó Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon a Fidesz két állandó (Orbán Viktor és Kövér László) és egy helyettes résztvevővel (Fodor Gábor) képviseltette magát. A köztársasági elnök választás módja miatt a Fidesz nem írta alá a megállapodást. -
Az első szabad országgyűlési választások
A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választást Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki. A Fidesz a mandátumok 5,44%-át érte el, így az első 4 éves ciklus alatt 21 fővel képviseltette magát a Parlamentben. -
A konzervatimizmus felé
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult. -
Fodor Gábor lemond
A továbbra is liberális jelleget szorgalmazó Fodor Gábor, az akkori Fidesz alelnök kiválik a pártból, mandátumáról lemond, s vele egyutt tart többek között Ungár Klára és Molnár Péter is, akiket több mint 200-an követtek. -
1994-es országgyűlési választások
A második szabad országgyűlési választásokon csak 7,01%-os eredményt ért el, ezzel a legkisebb frakciót alapítva mindössze 20 helyet szereztek a Parlamentben továbbra is az ellenzékben. -
Period: to
Fidesz - Magyar Polgári Párt
Az április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá. -
Fidelitas
A Fidesz ifjúsági társszervezeteként 1996-ban alakult a Fidelitas magyarországi politikai ifjúsági szervezet. -
1998-as országgyűlési választások - Siker
A májusban tartott parlamenti választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Emellett az MDF 16 képviselője a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. A győztes program az adóterhek és a társadalombiztosítási járulékok drasztikus lefaragását és évi 7 százalékos GDP növekedést ígért. -
Első Orbán-kormány
Június végén a kijelölt miniszterelnök aláírta a megállapodásokat Torgyán Józseffel, a Fuggetlen Kisgazdapárt és Lezsák Sándorral, az MDF elnökével. Július 8-án pedig letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány. -
Period: to
Első Orbán-kormány
A koalíciós kormányt három párt alkotta: a FIDESZ, az FKGP és az MDF. Az utóbbi a Fidesz segítségével került be az Országgyűlésbe. Orbán Viktor miniszterelnök 1998. július 6-án tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később, július 8-án. A koalíció 2001-ben, ha formálisan nem is, de érdemileg megszűnt: a koalíciós megállapodás gyakorlatilag hatályát vesztette. -
Együttműködés a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel
Orbán Viktor kormányfő, pártelnök 1999 szeptemberében a Fidesz nevében együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. Ezt követően párton belül úgy döntöttek, szét kell választani a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztséget. -
Az Európai Néppárt tagja
2000 novemberében a párt az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. -
2002-es országgyűlési választások - Bukás
A megállapodásuknak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselőcsoportot hozhatott létre. 48,71%-ot értek el a választáson. -
Period: to
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-
Európai Parlamenti választások
A 2004-es Európai Parlamenti választásokon nagyon sikeresen szerepelt a párt: a 24 mandátum felét szerezte meg -
2006-os országgyűlési választások
A 42 százalékos eredmény után (amellyel a párt 141 mandátumhoz jutott, nem számolva a farvizükön bejutott 23 fős KDNP-frakciót) a párt vezetése benyújtotta lemondását, ezt azonban a kongresszus elutasította. -
Öszödi beszéd
Gyurcsány Ferenc beszédének nyilvánosságra kerülése után a parlamenti ellenzéki pártok lemondásra szólították fel az akkori miniszterelnököt. A bizalmi válság az utcán tüntetéssorozatokba torkollott, ahol szintén a miniszterelnök lemondását követelték.
„A Fidesz számára csak jogi értelemben Magyarország miniszterelnöke, erkölcsi és politikai értelemben bukottnak tekintjük, nincs vele miről tárgyalnunk” -
2008-as magyarországi népszavazás
A 2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. -
2009-es európai parlamenti választás
A Fidesz – KDNP 14 mandátumot szerzett a 22-ből. -
2010-es országgyűlési választások
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után, ahol a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 68,13 százalékával 263 parlamenti mandátumot szerzett, ezzel kétharmados többséget tudhatott magáénak, Ismét Orbán Viktor alakított kormányt. -
Második Orbán-kormány
-
Period: to
Második Orbán-kormány
A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) idején számos új intézkedést fogadtak el, pl. a médiaszabályozásról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt, vagy az új Alaptörvényt. -
Schmitt Pál az új köztársasági elnök
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmitt Pált javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak. Június 21-én hatvankét fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő jelölte. Nyolc nappal később 263 szavazattal megválasztották köztársasági elnökké. Augusztus 6-án lépett hivatalba. -
Magyarország új alaptörvénye
- április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írta alá. A szinte csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott Alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi Alkotmány helyére lépett.
-
Áder János az új köztársasági elnök
- április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje Áder János lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, 2012. május 10-én lépett hivatalba. 2017. március 13-án újraválasztották.
-
2014-es országgyűlési választások
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választásokon 66,83 %-os aránnyal, 133 mandátummal a Fidesz-KDNP szövetség alapított kormányt. A miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor. -
2014-es európai parlamenti választás
12 mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP, ami 2-vel kevesebb, mint 2009-ben. -
Harmadik Orbán-kormány
A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott.
Minisztereit Orbán Viktor 2014. június 6-án nevezte ki. -
Period: to
Harmadik Orbán-kormány
-
2016-os sikertelen magyarországi népszavazás
Az európai migrációs válság hatására kezdeményezte a kormány a népszavazást azonban az érvénytelen lett, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot a kényszerbetelepítésről. -
Nemzeti Együttműködés Rendszere
Az Orbán Viktor és kormánya által 2010-ben köttetett új társadalmi szerződés, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének sikere egyelőre töretlennek látszik.
