-
8-10 hónap
- a fül szűri az információt, melynek során a hangpercepció csökken -erre az időszakra már jellemző a beszédértés, amely 4-5 hónappal hamarabb jelentkezik, mint a beszédprodukció
-
2 év
-szókincsrobbanás időszaka
-nyelvtani szabályok nélküli, távirati stílusú korszak
-nagy egyéni különbségek a szókincsben (100 vagy akár 500 elsajátított szó )
-> különbségek oka:
-artikulációs és percepciós bázis eltérő fejlődése
-egyéni érdeklődés a világ felé
-gyermeki kíváncsiság kielégítése a család részéről
-tárgyak mentális reprezentációja -
0-6 hónapos korig
-sírás a kommunikáció eszköze (szükségletek kielégítése miatt)
-magánhangzók differenciálódása
-magánhangzók és mássalhangzók összekapcsolódása, melynek eredményeként a csecsemő ciklizálva ejti a hangokat pl.:babababababab -
7 hónap
- a gagyogás az anyanyelvhez kezd hasonlítani
-
11-13 hónap
-gagyogással párhuzamosan megjelennek az első szavak -
16 hónap
-beszédprodukció jellemzi
-háromszor több szót megért, mint amennyit mond
-beszédprodukcióban a bal, míg a beszédértésben a bal és a jobb agyfélteke együttesen vesz részt
-ekkor még lassú a szókincselsajátítás: 2 szó/hét -
18-24 hónap
-ekkor már 6-7 szót sajátítanak el hetente
-két éves korra 50 szavas a szókincsük, melynek hiánya a tanulási nehézségek kialakulását befolyásolja -
2 éves kor után
-szintaktikai fázis, tudatosan szerkesztik a mondanivalójukat- kombinálnak
-kétszavas mondatok korszaka
-komplex mondatalkotás
-nem utánzással sajátítják el a nyelvet
-nyelvtani szabályok túlregularizálása pl.: ,lovat' helyett ,lót'
-anya szerepe jelentős, főként a rítusokban (etetés, fürdés), hiszen az itt használt nyelv mintául szolgál a gyermeknek az anyanyelv elsajátításban -
Segítségadás az anyanyelvelsajátításban
-0-3 év időszak meghatározó az anyanyelvelsajátításban
-face to face folyamatos beszéd
-játékeszköz, játékhelyszín változtatása a megszokottakon kívül
-ne javítsuk a gyermeket, inkább dekódoljuk az üzenetét
-könyvek olvasása
-legyen a gyermeknek nyugodt pillanata
-verbális kommunikáció egyensúlya