A Romanov dinasztia uralkodása

By BaloghDani

  • I. Mihály cár

    I. Mihály cár
    1613-1645 1606-ban, a Godunov-ház kihalásával a Romanovok újból visszatérhetettek a cári udvarba. Hermogen pátriárka támogatásával Mihail Fjodorovics 1613-ban elnyerte az orosz koronát, azonban Mihail Fjodorvics nem akarta elfogadni azt. Végül édesanyja, Kszenyija Ivanovna Sesztova rábeszélésére mégis útra kelt a kosztromai Ipatyev kolostorból, hogy megkoronázzák. Ezzel vette kezdetét a Romanov-dinasztia közel háromszáz éves uralma.

  • I. Alekszej cár

    I. Alekszej cár
    1645 - 1676 I. Mihály cár egyetlen felnőtt kort megélő fia.
    A melegszívű cár több mint harminc évig kormányozta a birodalmat; azonban számos gyermeke közül mindössze három fiú volt egészséges és uralkodásra alkalmas.

  • III. Fjodor cár

    III. Fjodor cár
    1676-1682
    I. Alekszej első feleségétől származó fia.

  • V. Iván cár

    V. Iván cár
    1682-1689
    Mikor III. Fjodor halála bekövetkezett még gyerek volt, így régenst kapott. Szofja Alexejevnát, aki minden hatalmat magához ragadott.

  • I. Péter ( Nagy Péter ) cár

    I. Péter ( Nagy Péter ) cár
    1689-1725
    III. Fjodor cár fia. Megalapítja Szentpétervár városát 1703-ban.
    V. Iván halála után egyeduralkodóként kormányozta Oroszországot.

  • I. Katalin cárnő

    I. Katalin cárnő
    1725-1727
    I. Péter házastársa. Csak nagyon nagy küzdelmek árán került trónra. Nem foglalkoztatták a kormányzás terhei, idejét inkább az udvari mulatságokban töltötte.

  • II. Péter cár

    II. Péter cár
    1727-1730
    Alekszej Petrovics cárevics fia.

  • I. Anna cárnő

    I. Anna cárnő
    1730-1740
    V. Iván lánya.
    Eredeti nevén: Anna Ivanovna Romanova
    Nem szülttek gyermekei így unokaöccsét jelölte meg VI. Ivánt.

  • VI. Iván cár

    VI. Iván cár
    1740-1741
    I. Péter és I. Katalin leánya Erzsébet a katonaság segítségével megbuktatta.

  • I. Erzsébet cárnő

    I. Erzsébet cárnő
    1741-1762

  • II. Katalin / Nagy Katalin cárnő

    II. Katalin / Nagy Katalin cárnő
    1762-1796
    Uralkodása alatt a gazdasági fejlődés folytatódott. Európa befolyása megnövekedett és az egész birodalom hatalmas kultúrális változásokon ment keresztül.

  • III. Péter cár

    III. Péter cár
    1762
    Felesége II. Katalin későbbi cárnő buktatta meg.

  • I. Pál cár

    I. Pál cár
    1796-1801
    III. Péter és II. Katalin gyermeke.
    I. Pálról maga az édesanyja terjesztette azt, hogy törvénytelen gyermek, mivel II. Katalin puccsal került a trónra, ráadásul nem is volt orosz származású, s így megerősödni vélte a saját jogát a trónra a fiáéval szemben.

  • I. Sándor cár

    I. Sándor cár
    1801-1825
    I. Sándor uralkodásának legfontosabb eseménye a napóleoni háborúk volt. I. Napóleon francia császár 1812-ben támadta meg Oroszországot, s egészen Moszkváig nyomult előre. A várost a visszavonuló oroszok felgyújtották, és hamarosan a francia császárnak a tél beállta miatt el kellett hagynia az országot. Visszavonulás közben az orosz csapatok a francia hadsereg jó részét megsemmisítették; s a cár ezáltal nagy népszerűségre tett szert.

  • I. Miklós cár

    I. Miklós cár
    1825-1855
    I. Miklós cár 1825-ben foglalta el az orosz trónt egy kisebb lázadás közepette. A felkelést leverte, majd befejezte a Palota tér építését, mely még bátyja országlása alatt kezdődött meg. 1830-ban felszámolta a lengyel felkelést, 1848-ban az osztrákok oldalán avatkozott bele a magyar szabadságharcba, majd halála előtt, 1853-ban elkezdte a krími háborút, amely végül az oroszok vereségével fejeződött be.

  • II. Sándor cár

    II. Sándor cár
    1855-1881
    . A cár legidősebb fia meghalt 1865-ben, ráadásul az uralkodó el akart válni a feleségétől, hogy elvehesse szeretőjét. A válás engedélyezését nem sikerült elérnie, így csak 1880-ban, Marija Alekszandrovna cárné halála után vezethette oltár elé szeretőjét, akitől akkora már több gyermeke is született. A frigy az egyház beleegyezése híján morganatikus volt; Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova hercegnő nem viselhette a cárnéi rangot. A cár életét egy merénylő oltotta ki 1881-ben.

  • III. Sándor cár

    III. Sándor cár
    1881-1894
    III. Sándor cár alatt Oroszország gazdasága megerősödött és ipari fejlődés indult el. Ekkor jelent meg a rendőrállam fogalma a kormányzásban, a cenzúra is megszigorodott. Az uralkodó egy vonatbaleset eredményeként fellépő betegség következtében halt meg 1894-ben családja körében nyári palotájában.

  • II. Miklós cár

    II. Miklós cár
    1894-1917
    1917-ben az uralkodó miniszterei és más politikusok nyomására lemondott; a Romanov-ház több mint háromszáz éves uralma véget ért. Az ország államformája rövid időre köztársaság lett, melyet az Ideiglenes Kormány irányított.
    1917-ben a jekatyerinburgi Ipatyev házban gyilkolták meg az utolsó cári családot. 20 percig tartott a gyilkosság. A Romanovok halála egy olyan dinasztia végét jelentette, melynek története 1613 júliusáig, Michail Romanov megkoronázásáig nyúlik vissza.