-
10,000 BCE
0.szakasz-Önállátás
A pénz előtti szakasz, ahol az emberek kisebb, leginkább vérszerinti kapcsolatok alapján rendeződött közösségekben éltek, ebből kifolyólag nem volt szükség semmi féle árucserére, hisz minden közös volt. -
3000 BCE
1.szakasz-Árucsere
A gazdaság különböző termékeinek előállítása egyre inkább különböző, az adott tevékenységben a legjobb csoportoknál összpontosult akik később mással nem is foglalkoztak. A gazdasági munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk cseréje. A szükségleteket egyre nagyobb mértékben kielégítő termékeket készítettek a fejlettebb termékek előállítása pedig nagyobb szaktudást is igényelt. Nehéz volt megfelelő cserepartnert találni és egy áru értékét egy másikban meghatározni, összehasonlítani. -
1500 BCE
2.szakasz-Árupénz
A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az általánosan elfogadott közbülső csereeszközök. Ezek a csereeszközök olyan áruk voltak, amik a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserére. A kereskedő társadalmakban tehát a cserekereskedelem kijelölt néhány kulcsfontosságú árufajtát, melyet ezután kereskedelmi szabványként használnak. Ez volt a legkorábbi pénzforma, mely az árucserét jelentősen leegyszerűsítette. Ez értékálló, osztható, egynemű, szállítható volt. Pl.só,kövek -
600 BCE
3.szakasz-Fémpénz
Amikor a nemesfém általánosan elfogadott lett a mérhetőségért pénzérmék formájában használták. Ez jól felismerhető méretű, formájú és mintázatú, többnyire kerek. Jelentős előrelépés volt az árupénzzel szemben, mert kifejezetten a pénz funkcióinak ellátására alkották, ezért könnyű szállítani, megismerni, és az értékét is jól megtartotta. A pénzérme jelentette több mint két évezreden keresztül a pénzt. A modern világban csak a kis értékű tranzakciók váltópénzeként használatos. -
600
4.szakasz-Pénzhelyettesítők
A gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges mennyisége nem tudta kielégíteni a kereskedelemben szükséges pénzszükségleteket. Ekkor a kereskedők váltókat adtak fizetési ígéretük hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak. Egymás váltóival kereskedők végül egymás között is fizettek. Ismeretlenek váltójának beváltása viszont nehézségeket okozott. Ezért volt előrelépés amikor a bankok bocsátottak ki váltókat, amiket innentől bankjegyeknek neveztek. -
700
5.szakasz-Készpénz
Olyan fizetőeszköz, amely bankjegyekben vagy érmékben azonnal rendelkezésre áll és közvetlen. -
6.szakasz-Hitelpénz
A hitelpénz a pénz más formáival együtt létezik, felhasználói szempontból attól megkülönböztethetetlen. A fejlett gazdaságok pénze a nemzeti rendeleti pénzből származó hitelpénz. A hitelpénz alapvetően nem tekinthető pénznek, a ritkaságán kívüli másik két szerepének szempontjából mégis pénzhelyettesítőként működik. Igazi pénz keresletét tompíthatja, a pénz piaci értékének dinamikáját befolyásolja. -
7.szakasz-Rendeleti Pénz
Olyan pénz, melynek fedezete valami más árukészlet. A pénz értékét a kormányzat rendelkezésben írja elő, és kötelező érvényű törvényes fizetőeszközként használatos. Kormányok gyakran fordultak rendeleti pénz használatához, a háborús szükség esetén felfüggesztették az átválthatóságot, más alkalommal pedig csak egyszerűen pénzt nyomtattak, amennyi csak kellett nekik. -
8.szakasz-Magánpénz
Az Egyesült Államokban volt az úgynevezett „szabad bank kora”, amely időszakban majdnem bárki saját magánpénzt adhatott ki. Így 1860 előtt az államok, helyi közszolgáltatási intézmények, magánbankok, vasút- és építési vállalatok, boltok, éttermek, egyházak és magánszemélyek egyaránt kibocsátottak kb. 8000 különböző pénzt. Ha a kibocsátó tönkrement, bezárt, elköltözött vagy akármi más módon felfüggesztette tevékenységét, az általa kibocsátott pénz értéktelenné vált.
